A szójabab termesztése és gondozása
Előző
HOGYAN KELL VETNISzójatermesztés A szójabab vetéséhez mérgezett szójamagot használnak, szükség esetén göbbaktériumokkal (rizotorfin) beoltva. A maratást általában a vetés előtt, az oltást a vetés során végezzük. Csak a fundazol impregnálás kombinálható oltással a vetés napján. Vizsgálataink kimutatták, hogy más mérgek alkalmazása negatívan befolyásolhatja a vetőmag csírázását, a növények tartósítását a betakarítás pillanatáig, termőképességét. Ugyanakkor hatékonyabb a magvak előzetes kezelése fundazollal: legalább 1-2 héttel a vetés előtt. A magkezeléshez használt bakteriális készítmények közül csak a Rhizobium japonicum baktériumon alapuló, kifejezetten szójabab számára készült rizortorfint használnak. A vetés napján, közvetlen napfénytől védett helyen kell elvégezni. Érzékeny szójabab magkezeléshez biostimuláns ecoforce-val, fundazollal egyidejűleg 100 ml/t vetőmag mennyiségben. A vetésidő fő kritériuma a felső talajréteg 12-14°С-ra való felmelegedése. 10-12°C-os hőmérsékletre vethető. Ez körülbelül május közepe - második fele. Korábbi vetéssel hosszabb ideig tart a magvak csírázása, a palánták hosszabb ideig vannak kitéve a gyökérbetegségek kórokozóinak fertőző nyomásának, és megnő a termés eltömődésének veszélye. A későbbi vetés terméscsökkenést okoz. Kutatásunk eredménye szerint a korai vetés termékenyebb: május első dekádja, sőt április vége. Későbbi vetési időpontokkal a zónás fajtáknak nem biztos, hogy lesz idejük teljesen beérni. A korai vetésidő előnyeiről azonban még korai lenne egyértelmű következtetéseket levonni ezen a vidéken, mivel ez azzal fenyegeti, hogy a palánták a tavaszi fagyok alá esnek. Meg kell várni a következő több év eredményeittesztek. A szója fénykedvelő növény, amely nem tűri jól az árnyékolást. Ezt figyelembe kell venni a takarmányozási terület és a növénysűrűség meghatározásakor. A vetési mennyiség a fajtától és a gyomirtás módszerétől függ. A determinisztikus növekedési típussal rendelkező ultrakora és nagyon koraérő fajták adják a legnagyobb termést, ha a betakarítás előtti szársűrűség 35-46 tő/m. A közepesen érő és közepesen késői, határozatlan növekedési típusú fajták, amelyek erősen elágazóak 18-22 növény/m betakarítás előtt. Vastagabb veteményt raknak le, és a szójabab csökkenti a vetőmagok termelékenységét. Ezért az első csoport fajtáit 45-55 hasonló mag/m, a második pedig 30-35 arányban kell vetni. Más kutatók szerint a szójabab 40-80 db/m sűrűség mellett is jól terem, a ritka termés pedig hajlamos a dugulásra. Kutatásunk eredménye szerint az Oroszországban termesztett fajtáknál, folyamatos soros vetés mellett a vetési mennyiséget legalább 60 db/m szinten kell tartani. Ha nincs lehetőség gyomirtó szerek alkalmazására, akkor posztemergens boronálás és sorközi kezelések segítségével gyomirtást végzünk, a vetési mennyiséget 10-15%-kal növeljük. A kísérletek azt mutatják, hogy a 17 és 50 cm közötti sorok közötti eltérő szélesség nem befolyásolja a termést. Az EU-országokban a sorok közötti szélességet 15 és 30 cm között választják meg. Oroszországban 45 cm-es sorszélességet, magas fajtáknál akár 70 cm-es sorszélességet, vagy 50-15 cm-es vagy 60-15 cm-es csíkos kétsoros vetésmódot ajánlanak. Kutatásaink azt mutatják, hogy a széles sorú növények jobban megvilágítják és felmelegítik, korábban és együtt érnek, és ez a mi körülményeink szempontjából nagyon fontos. A vetési mélység nem lehet több 2-4 cm-nél. A vetés hagyományos vetőgépekkel is elvégezhető. A precíziós vetőgépek lehetővé teszik a magok egyenletesebb elosztását. A vetés után a hengerezést könnyű talajokon végezzükgyűrűs-sarkantyús görgők. MIT KELL ETETNIA szója egyenetlenül fogyasztja a tápanyagokat a vegetációs időszakban. Legnagyobb fogyasztásuk virágzáskor, babképződéskor, a magvak kiöntésének kezdetén történik. Nitrogénnel táplált szójában a kritikus időszak a virágzás után 2-3 hét; a foszforos táplálkozásban – élete első hónapjában. A teljes nitrogénfogyasztás akár 70%-át a szója pótolja annak a levegőből való biológiai megkötésének köszönhetően, a csomóbaktériumokkal való szimbiózis segítségével. Normál körülmények között a gócbaktériumoknak nincs szükségük nitrogén műtrágyára. Humuszszegény talajokon és elégtelen növénynövekedés mellett alapos elemzés után 30-40 kg/ha nitrogént is ki lehet juttatni. Öntözött földeken öntözővízzel történő kijuttatása a babképzés és a magfeltöltés fázisában jó hatást ad. A nitrogéntrágyázás szükségességét a gyökereken kialakuló csomók határozhatják meg: ha kevés van belőlük (növényenként 5-nél kevesebb), akkor kicsik, belül szürkék - műtrágyázás szükséges; ha sok csomó van, akkor nagyok, rózsaszín húsúak, ami azt jelenti, hogy a nitrogénkötés aktív, és nincs szükség etetésre. A foszfor- és káliumműtrágyákat a talajban lévő tápanyagok készletétől függően alkalmazzák. A szójabab talaj savasságának optimális szintje 6,2-7,2 pH. Egy ilyen mutató eléréséhez az előd alatt mész kerül bevezetésre. A szójának a talajviszonyoktól függően mikroelemekre van szüksége. A bór és a mangán gyakran nehezen hozzáférhetővé válik a szója számára a talaj meszezése során. Ilyen esetekben a folyékony műtrágyákat nem gyökér módszerrel alkalmazzák. Savanyú podzolos és podzolos talajokon molibdén tartalmú műtrágyák kijuttatása javasolt. Ehhez a magvakat ammónium-molibdát oldattal kezeljük 40-50 g molibdén/1 liter munkaoldat arányban. Adataink szerint üzemi feldolgozás bena virágzás időszaka — a termésképződés kezdete, Ekopist-standard műtrágya az ajánlott mennyiségben (2-3 l/ha, amit jobb 2 adagban kijuttatni) jelentősen növeli a termést. Ezenkívül a növények érzékenyek a növekedésserkentő szerek használatára. Kísérleteinkben jó hatást biztosít az Ekosil készítmény, kétszer 50 ml/ha mennyiségben, egyidejűleg mikrotrágyákkal kijutva. Így a műtrágyázási rendszer a következő intézkedésekből áll: a szántás alá általában 40-60 kg foszfort, 60-80 kg káliumot szoktak kijuttatni; tavasszal termesztésre — 30-40 kg nitrogén d.v./ha. KÜZDELEM GYOMOKKAL, BETEGSÉGEKKEL ÉS KÁRTEVŐKVELA szója viszonylag lassan növekszik a tenyészidőszak kezdetén, a gyomok által okozott termésveszteség elérheti a 30-50%-ot vagy azt is. A hulladékvegetáció elleni küzdelem a vetés után 3-4 nappal kezdődik, amikor a magok éppen kikeltek, a gyomok kikeltek és fehér szálak fázisában vannak. A szója könnyen tolerálja a boronálást. Csak a hajlított térd fázis (2-3 nappal a kelés előtt) kritikus a boronálás szempontjából. Az első posztemergens boronálást akkor végezzük, amikor a növények jól gyökereznek és elérik a 10-12 cm magasságot. A preemergens boronázás 40-50%-kal csökkenti a gyomosodást, a posztemergens boronázás 50-60%-kal, a kikelés előtti boronázás pedig akár 65-75%-kal csökkenti a posztemergens boronát. A hatékony gyomirtás érdekében a gyomirtó szereket kikelés előtti és posztemergens módon alkalmazzák a vetésre. A globális gyakorlatban a szójababban előforduló gyomok ellen használt herbicidek listája a következőket tartalmazza: bazagran, border, illoxan, piot, dual, command, gezagard, poast, nitran, targa, hám, triflurex. Nem mindegyik van bejegyezve a FÁK-országokban. A legjobb véleményünk szerint a forgócsap és a süllyesztő, amelyeket a kultúra létrájához használnak. A Zenkornak számos ellenjavallata van, használatánál szakemberrel kell konzultálni. A forgáspont a lépcsőn is elkészíthető, ami igenez a gyógyszer meglehetősen kényelmesen használható. A szójababot számos betegség és kártevő érinti. A betegségek elleni küzdelemben rendkívül hatékony a vetésforgó, a mélyszántás és a növényi maradványok – fertőzésforrások – teljes lefedése. A szójababot 2-3 évnél korábban nem lehet vetni olyan táblákon, ahol a fuzáriumos hervadás megjelent. Jó eredményeket érhetünk el a gombás és bakteriális betegségek elleni küzdelemben, ha a magokat méregekkel kezeljük. A növények permetezésére fungicideket, fundazolt és benomilt használnak. A világon a szójabab leggyakoribb kártevői: lucernabogár, akácos szentjánosbogár, gumózsizsik, szójabab feketecsíkos bolha, szójabab gyümölcsbogár és takácsatka. Az EU országaiban és egyes FÁK országokban danadimmal, Bi-58-al, karatéval, karbofosszal, omaittal, zolonnal, sumicidinnel, intavirral lehet velük küzdeni. Hazánkban az entomofauna képviselőinek ártalmassága elenyésző. A szójababot direkt betakarítással szüretelik teljes érettségben, amikor a magok optimális nedvességtartalma 12-16% (egyes adatok szerint akár 18%). Ha a betakarítás késik, a bab megreped, és a magok nedvességtartalma ismét megnő. Szükség esetén szárítást végeznek Raglon, Roundup preparátumokkal a növények kiszárítása és a későn érő fajták betakarításának meggyorsítása érdekében, vagy késői eltömődés esetén. A növények permetezését a betakarítás előtt 15 nappal, legfeljebb 30%-os páratartalom mellett végezzük (az alsó és középső réteg babjainak barnulásának kezdeti szakaszában). A veszteségek csökkentése érdekében fontos, hogy a vágás magassága ne haladja meg a 7-8 cm-t Magasabb vágásnál az alul elhelyezkedő, általában legtermékenyebb babot nem távolítják el. Fontos az egyenletes terepfelület is. A gabona betakarításához képest a kombájn sebessége csökken a szója betakarításakor. A szójabab hosszú távú tárolása 11-12%-nál nem magasabb páratartalom mellett lehetséges. Készítette: Art. N. KAZHARSKY
Következő
Olvassa el tovabba:
