Hogyan tanítsuk a gyermeket óvodába

Az óvoda minden gyermek életének fontos és kötelező időszaka, de az új környezethez való alkalmazkodás nem mindig könnyű és egyszerű

Eljön az idő, amikor a kicsinek óvodába kell mennie. Az óvoda teljesen új környezet a kicsinek, az ismeretlen gyerekeknek, felnőtteknek, az első konfliktusoknak és természetesen a betegségeknek. Ezért ahhoz, hogy gyermekének jó első benyomása legyen az óvodáról, be kell tartania néhány alkalmazkodási szabályt. Érdemes megjegyezni, hogy minden gyermek egyedi, és a maga módján tolerálja a környezet változását és az új ismeretségek megjelenését. Ezért először figyelje meg babáját és reakcióját az új dolgokra. És persze ne feledkezzünk meg az alkalmazkodás 5 szabályáról sem.

Kor

A gyermek pszichológiailag csak három éves korától áll készen az óvodára. Annak ellenére, hogy a gyerekek még 2,5 évesen, sőt 2 évesen is gyakran otthon maradnak anyjuk nélkül valakivel a rokonai közül, különösebb gond nélkül felöltöznek, esznek, bilire mennek, mégis nagyon nehéz egy gyereknek 3 éves kora körül eligazodni egy új helyen és sokáig anya nélkül maradni.

Az óvoda kiválasztása

Ha nem szereted az óvodát vagy a benne lévő pedagógusokat, ott óvatosnak érzi magát a gyerek, nehezen tud alkalmazkodni. Az óvodaválasztást a sorba helyezés pillanatában kell megtenni, nem pedig akkor, amikor a gyermek ténylegesen óvodába megy.

Fokozatosan

Ha három órára vagy akár egy egész napra ismeretlen helyen hagyta gyermekét ismeretlen emberekkel, először is, a baba nagyon megijed. A baba számára az első napok egy új környezetben nagyon fontosak, hiszen első benyomást keltenek, így az első napokban nem szabad felügyelet nélkül hagyni a gyereket. Segíthetsz gyermekednek fokozatosan beszoktatni az óvodába, még akkor is, ha tenem közvetlenül a baba közelében leszel, hanem az óvoda területén. A baba új környezethez való alkalmazkodásának több szakasza van:

• 1. szakasz „Ismerkedés” Egy óvodai csoporttal együtt sétálsz gyermekeddel 3-5 napra: ismerkedsz a gyerekekkel, kapcsolatot teremtesz a pedagógussal. És ugyanakkor a babával együtt tanulmányozod azt a szobát, amelyben ő lesz.

• 2. szakasz „Elválás” Csak ha a teret áttanulmányozták és a gyerek elsajátította, megegyezhetsz vele, hogy te mész el a boltba, amíg ő játszik. Csak ne menj titokban – egy gyereknek nem könnyű túlélni egy ilyen „árulást”. A második héten először a csoportban hagyhatod a gyereket sétálni, majd reggelitől sétáig, végül ebéd után elviheted. Jó lenne ezt a szakaszt megszilárdítani, és ebéd után még egy hétig felvenni a babát.

• 3. szakasz „Csendes óra” Nem könnyű megszokni a csendes órát. Egyébként a napközbeni szunyókálás után a kisgyerek tájékozatlanná válhat egy ismeretlen környezetben. Ezért, hogy a baba ne ijedjen meg, az első napokban közel kell lennie hozzá, és ha szükséges, azonnal vigye el alvás után.

• 4. szakasz „Teljes nap” Csak miután sikeresen teljesítette az összes előző szakaszt, biztonságosan folytathatja a teljes munkaidős állást.

Vegyen ki egy szabadnapot a hét közepén

Ez természetesen kényelmetlen, ha dolgozni mész. De az első szakaszban ez fontos, mert azt tervezi, hogy a jövőben dolgozni fog, és nem állandóan betegszabadságon ül.

Az adaptációknak megvannak a maguk feltételei

Az egész első év adaptívnak tekinthető: a gyereknek még meg kell ismerkednie a különböző óvodapedagógusokkal, meg kell tanulnia barátkozni és elviselni a konfliktusokat, fellépni a szünidőben... Éppen ezért az első évben érdemesebb megtagadni a további órákat csoportok.

És ne feledje, a gyermeknek joga van a keresethez. Hameg fogod érteni a gyengeségeit, összeszedi magát és gyorsan továbbmegy. Tegyük fel, ha reggel, amikor elválnak, a gyerek nem akar elengedni - maradj vele, csatlakozz a csoporthoz, várd meg, amíg megszokja. És csak ezután menjen.

Hasznos volt ez a cikk? Mentse el az oldalára a közösségi hálózaton!

Következő