Kerti titkok eper, körte, alma, kerti meddőség

Előző

kerti
Itt például azt szeretné, ha olvasónk tiszta és szép bogyók legyenek az eperágyásain, de nem tudja, hogyan érje el ezt. - Általánosságban elmondható, hogy ha nem gyomlálunk és nem lazítunk az ágyásokon, akkor a bogyók tiszták lesznek, de a gyomok erősen megfojtják, elviszik a táplálékot, elősegítik a betegségek, kártevők kialakulását. Ha az eper sorait gyomlálják és fellazítják, akkor a bogyók erősen szennyezettek talajjal, különösen eső után. Az ilyen bogyókat sokáig mosni kell, aminek következtében elvesztik édességüket. A megoldás a sorok közötti mulcsozás. A talajtakaró védi a talajt a túlmelegedéstől, kedvező hőmérsékleti rendszert alakít ki, megtartja a nedvességet, gátolja a gyomok fejlődését, nem képez talajkérget, és mivel nincs érintkezés a talajjal, a bogyók tiszták A jó talajtakaró a fenyő tű. A sorok közé terítve megakadályozza a szürkerothadás terjedését. Szalmával és fűrészporral is mulcsoztam a sorokat.

Az utóbbi években egy fejlettebb módszert alkalmaztam. Az eperültetésre előkészített ágyást fekete spunbonddal borítom be, és krétával megjelölöm rajta a bokrosodó fészkeket. Majd ezeken a helyeken kereszt alakban levágom a spunbondot, lyukat készítek és palántákat ültetek ki. A Spunbond szabadon átvezeti az öntözésből és esőből származó nedvességet, valamint a levegőt. A párolgás gyenge, a nedvesség hosszú ideig a talajban marad. A gyomok nem hajtanak ki, és egész nyáron egyetlen gyomirtás sem kellett - az ágyások és a bogyók tiszták voltak. Jó termést kaptam, a növények erősebben vészelték át a telet, mint más ágyásokban. Egyébként fekete spunbondot, kaszált apró füvet, trágyát is használok a zöldségsorok, illetve a gyümölcs- és bogyós növények szárköreinek takarására. – Mitől függ a kertben az alma és a körte íze, illata? - érdeklődik egy másik olvasó — Bizonyára sokan észrevették, hogy egyes alma- és körtefajták éretten aromásabbak, másokkevesebb, de mindenkinek van egy bizonyos aromája. Különösen illatos az Antonivka, Charavnitsa, Syabryna, Ánizs, Aport, Fahéjcsíkos, Melba, Lobo, Bogatyr és Wellsa alma.

Sok évvel ezelőtt egy ismerősének a kertjében négy hatalmas almafa állt, amit Renetnek nevezett. A nagy gyümölcsök gyönyörű pírral és rózsaszín lédús hússal kiváló ízűek voltak. Amikor egy kosarat ezekből az almákból bevittek a szobába, a benne lévő levegő erős, rendkívül kellemes, bódító illattal telt meg. De egy és ugyanaz az illatos fajta eltérő illatú lehet - sok függ az időjárástól, a talaj minőségétől és a gyümölcsök érettségi fokától. Az árnyékban érett gyümölcsök gyengébb illatúak, mint a napon nőttek. Más tényezők, különösen a műtrágyák, befolyásolják a gyümölcsök aromáját. Például a nitrogén feleslegével a gyümölcsök nagyobbak, de gyengén színűek és kevésbé illatosak. Általában lazább húsúak, és hajlamosabbak a rothadásos betegségekre és a keserű kimagasodásra. Nitrogénhiányban azonban a kert rosszabbul növekszik és fejlődik, a gyümölcsök és a levelek kicsik. De a kálium segít meghosszabbítani az érett gyümölcsök eltávolításának idejét, javítja ízüket, színüket és aromájukat. A fent említett betegségekkel szemben ellenállóbbá válnak. A foszfor talajba juttatása növeli az illékony anyagok képződését a gyümölcsökben. Kiderül, hogy cukrosabbak, jobban érnek. Ősszel mindig kálium-szulfátot és szuperfoszfátot, kora tavasszal nitrogén műtrágyát, júliusig levéltáplálás formájában szoktam kijuttatni. A magnézium hiánya kevésbé illatosítja a gyümölcsöket. A magnézium nagyon fontos elem, része a klorofill zöld pigmentnek, amely a fotoszintézishez, a növényi élet alapjához szükséges. Fejtrágyaként tavasszal és nyáron magnézium-szulfátot, ősszel dolomitlisztet viszek fel. Általában aromásanyagok képződnek az enzimek hatására a fehérjékre, zsírokra és savakra, amelyek levegőhöz jutnak. Amikor a későn érő és a téli fajták a tárolásban hevernek és beérnek, aktívan bocsátanak ki aromás anyagokat, szó szerint "kilélegzik" őket. Az ilyen "légzés" intenzitása a tároló hőmérsékletétől, a levegő páratartalmától, valamint a szén-dioxid és az oxigén arányától függ. Az alacsony páratartalom növeli, a magas páratartalom pedig gyengíti az alma és körte illékony anyagok felszabadulását, amelyek nemcsak aromát és ízt adnak a gyümölcsöknek, hanem felgyorsítják az érést is. "Miért nem hoznak gyümölcsöt egyes gyümölcsfák sokáig, mások pedig bőven virágoznak, de gyenge termést adnak?" - hallatszik egy újabb kérdés. — Vannak olyan fajták, amelyek nagyon későn kezdik a termést. A Koshtelya fajta almafája például az ültetés utáni hetedik évben kezd gyümölcsöt teremni. A vetőmag alanyokra oltott gyümölcsfák többsége az ültetést követő 5-6. évben kezd gyümölcsöt hozni. A klonális alanyokra oltott fák a 2. vagy 3. évben kezdenek termést hozni. A mélyültetés késlelteti a termést is. A gyökérnyak, a gyökerek és a törzs közötti átmenet helye a talaj felett legyen. A nitrogén műtrágyák túlzott kijuttatása sem előnyös, gyors zöldtömeg-növekedést okoz a termés rovására. Egyébként mára számos korai termőfajtát nemesítettek, amelyek az ültetés után egy-két év múlva kezdenek termődni, és nincs periodikusságuk, vagyis minden évben termést hoznak. A terméketlenség vagy az alacsony terméshozam további oka lehet a virágzás idején kialakult kedvezőtlen időjárás (eső, erős szél, hideg), a beporzó rovarok hiánya, valamint a fajták öntermékenysége beporzók hiányában. A legtöbb körte-, cseresznye- és szilvafajta öntermékeny. Ezért a kert ültetésénél több különböző fajta telepítését javaslom, a lényeg, hogy virágzásuk időben egybeessen. Én például továbbSok fa koronájába oltottam 2-3 fajtát, ami hozzájárul a jobb beporzáshoz, és a kertem minden évben jól terem.

Következő

Olvassa el tovabba: