Három üdvösség Oroszországban

Előző

Augusztus minden évben sok ajándékot ad nekünk, ez az aratás és az egyházi ünnepek, három Megváltóideje:

  • Honey Saviourvagy Makovia( augusztus 14.),
  • Alma Megváltó( augusztus 19.),
  • Chlibnoy Spas( augusztus 29.).

A Megváltók hagyománya azonban a pogány Oroszország idejéből származik.

három

Kit neveztek Megváltónak az ókori szlávok és hogyan tisztelték

Ha beleásol a teológiai keresztény irodalomba, nem találsz Vrjatav nevű szentet.

Augusztus elejét a kereszténység megjelenése előtt megváltónak nevezték Oroszországban.

Az összes szomszédos mezőgazdasági ország lakóihoz hasonlóan Rusycha abban az időben ünnepélyes szertartásokat folytatott, amelyek célja megmenteni őket az éhségtől, a bajoktól és a szerencsétlenségektől. Az ünnepségeket az aratás Istenének, a Nap Istenének - Dazhdbognak - szentelték.

Miért hívták Megváltónak? Hanem azért, mert a pogány szlávok a kraledvorszki kézirat szerint a Spas, azaz a Megváltó szót tették isteneik neve elé. A Veles könyvében még a naptár egy időszakát is említik, amelyet „Megváltónak” neveznek. Valószínűleg ez az időszak augusztus első évtizedeire vonatkozik.

6. végétől a Kr.e. 3. évezred elejéig. Egyiptomban, Kis-Ázsiában, az ókori Görögországban és Rómában hagyomány volt az érett zöldségek, méz, gyümölcs, dió, gomba, bogyós gyümölcsök és gabonafélék felszentelése, amelyeket nyáron bőkezűen ajándékoztak. Hasonló szertartásokat végeztek nagyjából ugyanabban az időben a tripli kultúra képviselői, távoli őseink.

Azóta az a hiedelem jelent meg, hogy ezeken a napokon, valamint a Svarozho kör más ünnepein az elhunyt ősök szellemei meglátogatták leszármazottaikat. Őseink úgy vélték, hogy a család ősei a családot védve hozzájárultak a gazdag termés beéréséhez. Ezért ezeken a napokon nagylelkű áldozatokat kellett hozni Rod és Rozhanitsa isteneinek érett gyümölcsök, méz formájában.italok, kenyér és égő gyertyák új viaszból.

Még egy imát is megőriztek a mai napig: „Legszentebb termőföldünk, szántóink, kerteink, gyümölcsöseink – Neked a Nap világa! Igaz Nap, tiszta a Hold felé. Fényes a hajnal, tiszta az ég, légy kedves az emberekhez és a jószágokhoz!"

Mézvédő - Macovia

üdvösség

A Spasichot már akkoriban három szakaszban vezényelték le. A nedves gyógyfürdőket (Makovei)Makoshinak, a termékenység istennőjének és az emberiség gyenge felének gyönyörű védőnőjének szentelték. Egészen addig a napig gyűjtötték az első méhmézet, viaszt olvasztottak, gyógynövényeket, köztük mákot gyűjtöttek, virágokból és kalászokból koszorúkat készítettek. Mindezt ünnepélyesen megszentelik és feláldozzák a víz közelében tartott rituálék során.

Szokás volt ezeken a napokon mákos töltelékes bejglivel, süteménnyel, mézben főtt kutie-vel, héj nélküli gabonával és mákkal, főtt kukoricával, mákos mézes itallal, mézsörrel lemosni.

A keresztény hagyományokkal ellentétben, amelyek az Iljin idők óta tiltják a fürdőzést, azt hitték, hogy Makosha manapság a kútban és a folyóban lévő összes vizet gyógyítja. Ezért ezeken a napokon nem tiltották a fürdőzést, hanem éppen ellenkezőleg, bátorították.

Apple mentés

A második szakasz a Saved on the mountain (Apple mentés)volt. A Megváltó istenek az ősi szláv hiedelmek szerint magasan a mennyben éltek, így az ősi templomok leggyakrabban magaslatokon, hegyekben vagy folyók forrásai közelében helyezkedtek el. Azt hitték, hogy őseink szerették ezeket a helyeket. Ilyen helyeken mágikus szertartásokat, áldozásokat, emlékünnepeket és katonai testvéri társaságokat tartottak.

Feltételezték, hogy annak érdekében, hogy a család jólétét és jólétét vonzza, érett mézkörtét és almát kell áldoznia tűznek, víznek, kumamnak.szomszédok, mágusok. Az étkezés során az elhunyt hozzátartozókra emlékeztek, hisz "azok a lelkek is velünk ettek, akikre emlékeztek". Kiderült, hogy emlékezési hagyományaink mélyen gyökereznek.

Kenyér megváltás

A harmadik Megváltó a Kenyérmegváltóvolt. A háziasszonynak ekkorra kellett megsütnie az első cipót, és magával vinnie a gazdát a szántóföldre téli vetésre.

De lehetséges, hogy a különféle gyümölcsök érlelésével más Megváltók is voltak, amelyek során gomba-, bogyó- és diószentelési szertartásokat tartottak. Nem hiába maradtak fenn máig a közmondások, melyek az új aratás terméseit kóstolgatva még mindig hallatszanak: "Új újdonság a szájban, hogy ne fájjon se a hát, se a has!"

Olena Stepanska, © zakustom.ru

Következő

Olvassa el tovabba: