Signor paradicsom

Előző

paradicsom
Mint az iskolai botanika tanfolyamról tudható, a paradicsom a nadálytőfélék családjába tartozó növény, melynek termése rendkívül hasznos és ízletes, szinte bármilyen formában fogyasztható. De nem sokan tudják, hogy sokáig mérgezőnek számítottak.

A paradicsom a burgonyához hasonlóan Dél-Amerikában "született". Ezen a kontinensen egyébként nagyon nagy számban nőnek a nadálytőfélék családjába tartozó, erősen mérgező növények. Erről már Amerika Kolumbusz általi felfedezése előtt is sokszor meggyőződtek a helyi indiánok, a paradicsomot megkerülve, TOMATLE-nak (nagy bogyónak) nevezték el.

Az Újvilágot felfedező Kolumbusz nemcsak az aranynak és a gazdagságnak nyitott utat Európába, hanem mindenféle növénynek, köztük volt paradicsomnak is. A paradicsom sokáig kizárólag dísznövényként nőtt, virágágyásokba és parkokba ültették. Röviden, a legváratlanabb helyeken is megtalálhatóak voltak, de az asztalon nem. Az európaiak úgy vélték, hogy a paradicsom nagyon erős hallucinogén, amely gyorsan elpusztítja az agyat.

A történelemben megszokott módon a paradicsom véletlenül került az asztalra. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborújában, 1776-ban egy szakács, akit egy angol kém vesztegetett meg, egy tányér paradicsomos sültet tett D. Washington asztalára, aki a lázadó mozgalom vezetője volt. Természetesen Amerika leendő elnökének megmérgezésére tett kísérlet kudarcot vallott, és azóta a paradicsom jól meggyökerezett, mind az asztalokon, mind számos kulináris receptben. Igaz, ez valamivel később, a 19. század elején történt, köszönhetően Bolotov orosz agronómusnak, aki rájött, hogy nem a mérgező gyümölcsök, hanem a teteje. Főzetét egyébként ma is hernyók elleni küzdelemre használják. Nos, Oroszországban az első paradicsomot BŰNGYÜMÖLCS, KUTYA és CRAZY BOGYÓ néven hívták.

Nem kevésbé volt érdekes a történeteszázad végén kezdődött a paradicsom „kisajátítása”, a GYÜMÖLCS cím. És az egész azzal kezdődött, hogy 1893-ban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága zöldségnek ismerte el a paradicsomot. Sőt, kizárólag öncélúan - a behozott zöldségekre kötelező vámot kellett fizetni, amit a más országokban vásárolt gyümölcsök elkerültek.

Majdnem 100 évvel később az eurózóna országaiban úgy döntöttek, hogy gyümölcsnek tekintik a paradicsomot, Franciaországban még mindig ARANYALMA-nak hívják, sőt Kína is csatlakozott ezekhez az országokhoz, ahol általában nagy és édes paradicsomot esznek, porral megszórva. cukor előtte.

A Szabadság-szigeten - Kubában csak zöld paradicsomot esznek, és csak sült formában. De ha a gyümölcsök lapockája elkezd pirosodni, azonnal leszedik és túlérettként kidobják.

Ezek azonban mind apróságok ahhoz képest, hogy nem is olyan régen a tudósok felvették a paradicsomot a leghasznosabb élelmiszerek listájára. Végül is a paradicsom: — kalcium, foszfor, A-, B-, C-, E-vitaminok; — likopin, amely megakadályozza a rákos daganatok és a szklerózis kialakulását; — Napi 2 paradicsom vagy egy pohár friss paradicsomlé csökkenti az intraokuláris és artériás nyomást, küzd a vérszegénység és az elhízás ellen, megfiatalítja a bőrt és helyreállítja az anyagcserét.

Ami a paradicsom asszimilációját illeti a szervezetben, a sárga és a pörkölt gyümölcsök szívódnak fel legjobban, ellentétben a piros és a nyers gyümölcsökkel.

A paradicsom ilyen pozitív tulajdonságai ellenére az epekőbetegségben szenvedőknek kerülniük kell a paradicsomot, mivel nagy mennyiségű sav van benne.

Szerző: Julia Kryzhova, kifejezetten a Kulinarochka.ru számára

Következő

Olvassa el tovabba: