Röviden a hidegháborúról
Előző
Röviden: a hidegháború a 20. század két legerősebb állama, a Szovjetunió és az USA közötti ideológiai, katonai és gazdasági konfrontáció, amely 45 évig – 1946-tól 1991-ig – tartott. A "háború" szó itt feltételes, a konfliktus katonai erők alkalmazása nélkül folytatódott, de ettől nem volt kevésbé durva. Ha röviden a hidegháborúról beszélünk, a fő fegyver abban az ideológia volt.
Röviden a hidegháborúról
Ennek a konfrontációnak a fő országai a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A Szovjetunió kezdettől fogva aggodalmat keltett a nyugati országokban. A kommunista rendszer a kapitalista rendszer szélsőséges ellentéte volt, és a szocializmus más országokba való terjedése rendkívül negatív reakciót váltott ki a Nyugat és az Egyesült Államok részéről.
Csak a fasiszta Németország Európa uralmának fenyegetése kényszerítette az egykori heves ellenfeleket arra, hogy a második világháborúban ideiglenes szövetségesek legyenek. Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az USA Hitler-ellenes koalíciót hoztak létre, és közösen harcoltak a német csapatokkal. De a konfliktusokat csak a háború alatt felejtették el.
A 20. század legvéresebb háborújának vége után megkezdődött a világ új befolyási övezetekre való felosztása a nagy győztes országok között. A Szovjetunió kiterjesztette befolyását Kelet-Európára. A Szovjetunió megerősödése komoly félelmeket keltett Angliában és az USA-ban. Ezen országok kormányai már 1945-ben terveket dolgoztak ki fő ideológiai ellenségük megtámadására. A kommunista rezsimet gyűlölő brit miniszterelnök, William Churchill nyílt nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a világ katonai fölényének a nyugati országok, nem pedig a Szovjetunió oldalán kell állnia. Az ilyen jellegű kijelentések fokozták a feszültséget a nyugati országok és a Szovjetunió között.
Röviden: a hidegháború 1946-ban kezdődött, közvetlenül a második világháború vége utánháború Kezdetének tekinthető Churchill beszéde az amerikai Fulton városában. Megmutatta a Szovjetunió nyugati szövetségeseinek valódi hozzáállását. 1949-ben a Nyugat létrehozza a NATO katonai blokkot, hogy megvédje magát a Szovjetunió esetleges agressziójával szemben. 1955-ben a Szovjetunió és a szövetséges országok a nyugati országokkal szemben saját katonai szövetséget, a Varsói Szerződés Szervezetét is létrehozták.
A konfliktus fő résztvevői, a Szovjetunió és az USA nem vettek részt katonai akciókban, de politikájuk számos helyi konfliktus kialakulásához vezetett a világ számos régiójában. A hidegháborút fokozott militarizáció, fegyverkezési verseny és ideológiai háború kísérte. Azt, hogy ilyen körülmények között milyen törékeny a béke, megmutatta az 1962-ben bekövetkezett karibi válság. Egy igazi háborút alig sikerült elkerülni. Utána a Szovjetunió megértette a leszerelés szükségességét. 1985-től kezdve Mihail Gorbacsov azt a politikát folytatta, hogy bizalmi kapcsolatokat alakítson ki a nyugati országokkal.
A hidegháború vége a Szovjetunió összeomlása volt 1991-ben. Ilyen körülmények között a Varsói Szerződés megszűnt, sok országban a kommunista rendszereket a Szovjetunió támogatása nélkül döntötték meg.
KövetkezőOlvassa el tovabba:
- Az ókori Egyiptom istenei és istennői röviden
- A Szovjetunió gazdasága a háború előtt és a háború után röviden
- Az ókori Egyiptom díszítő- és iparművészete röviden
- Hol voltak az aztékok, röviden a földjük
- A hettita állam tudományos felfedezései röviden