A Szovjetunió gazdasága a háború előtt és a háború után röviden

Előző
gazdasága

Röviden leírva a Szovjetunió gazdaságának háború előtti és utáni állapotát, elég annyit mondanunk, hogy azt nagyrészt a párt politikája, valamint maga V. V. Dzsugasvili (Sztálin elvtárs) határozta meg. A Szovjetunió és az egész világ történetében sem voltak nagyobb léptékű fegyveres konfliktusok, nagy területek és szinte minden város és ipari létesítmény megsemmisült, ahol ellenségeskedés folyt.

Az 1930-as években a Szovjetunió gazdasága számos folyamaton ment keresztül. Az iparosítás és a mezőgazdasági rendszer átalakítása egyrészt lehetővé tette az állam termelési potenciáljának növelését. Ezekben az években a különféle típusú termékek külpiaci kínálatának kiigazítása éppen folyamatban volt, ami lehetővé tette a gazdaságot támogató források beáramlásának növelését. A sztálini elnyomások azonban jelentősen csökkentették az emberi erőforrásokat. Köztük miattuk sem hozta meg a kívánt eredményt az állam összes ágazatának ötéves tervekben megfogalmazott központosított irányítási rendszere. Ennek felelőssége nem a központi kormányzatot terhelte, hanem az egyszerű embereket, akiket ismét elnyomásnak kellett alávetni. Ennek ellenére a háború kezdete előtt az állam gazdasága meglehetősen erős volt, a rossz alkalmazkodás ellenére, amely az első szakaszokban súlyos következményekkel járt.

A Hitler és szövetségesei ellen harcoló országok közül a Szovjetunió szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. 1993-ban értékelték az elhunyt szovjet állampolgárok számát, beleértve a megnövekedett halálozási mutatókat a német csapatok által nem megszállt területeken. Összesen 26,6 millió ember halt meg. Az Unió lakosságát csak 30 évvel a háború befejezése után lehetett helyreállítani. Az állam gazdasága is gyakorlatilag tönkrement. A nemzeti vagyon negyede megsemmisült, 1,7 teljesen vagy részben megsemmisültezer város és SMT, 70 ezer falu. 32 ezer gyárat vagy szétszereltek, vagy megsemmisültek. Ezért nem meglepő, hogy a háború végére a termelési potenciál jóval alacsonyabb volt, mint a háború előtt.

A háború befejezése után a szovjet kormány, amelyet Sztálin képviselt, továbbra is központosított parancsnoki irányítást gyakorolt ​​minden ágazat felett. Azonnal bejelentették az új ötéves tervet, amely 1950-ben készült el. Ennek keretén belül 6200 ipari nagyvállalat helyreállítására vagy felépítésére volt lehetőség. Erre az időszakra a termelési mutatókat a háború előtti szinthez képest 73%-kal sikerült emelni.

Következő

Olvassa el tovabba: