Az ókori egyiptomiak ruhái rövidek

Előző
ruhái

A mai napig megőrzött művészeti emlékek és történelmi források elmondhatják, hogy mi volt az ókori Egyiptom ruházata, amelyet ebben a cikkben röviden tárgyalunk.

Az egyiptomi ruhák készítésének fő anyaga a vászon volt. Ez annak köszönhető, hogy az éghajlati viszonyok a legkedvezőbbek voltak a lentermesztéshez. Az ókori egyiptomi mesterek speciális szövési technikákkal rendelkeztek - a vászon anyaga nagyon vékony és könnyű volt, és ezekben a paraméterekben a legkevésbé sem volt rosszabb, mint a selyemszövet. Az Újbirodalom korszakában új szövetgyártási technológiák jelentek meg - hálószerűvé váltak. Az ebből az anyagból varrt ruhákat hímzéssel, gyöngyökkel, strasszokkal és csatokkal díszítették. Az egyiptomiak a vászon mellett pamutot és bőrt is használtak. A szőrme használatára vonatkozó információkat is megőrizték - vallási rítusokhoz és rituálékhoz szánt papi ruhákat varrtak vele. Az egyiptomiak tudták, hogyan kell különböző színű anyagokat festeni - kezdetben piros, kék és zöld volt. Idővel a kézművesek megtanultak más színeket és árnyalatokat szerezni, például sárga vagy barna. A díszítéshez bizonyos szakrális jelentésű díszeket használtak.

Az ókori egyiptomiak férfiruházata az egyszerű ágyékkötőből ered. Eleinte kötényre emlékeztető munkaruha volt, de ahogy fejlődött, a kötés megváltozott. Például az előkelő emberek és a nemesek körében a kötést hajtásokkal díszítették, és arannyal hímzett övvel rögzítették. Idővel a „skhenty”-nek is nevezett ágyékkötő fehérnemű elemmé változott, amelyen trapéz alakú, átlátszó kötést hordtak, övvel is rögzítették, és különféle díszekkel díszítették. A miénk maradt óegyiptomi rajzokonnapjainkban a férfiakat fehér színű ágyékkötőben ábrázolták, ebből arra lehet következtetni, hogy ennek a színnek volt az előnye.

A női ruházat egy ruhadarab volt, amelyet a test köré csavartak. Hogy a ruha ne essen le, pántokat varrtak rá. Az ilyen ruhát "kalasyris"-nek hívták, és a nők viselték, társadalmi státusztól függetlenül. A női ruha és a rabszolga ruha között csak az anyag minőségében és az ékszerek jelenlétében volt különbség. A Középbirodalom idejében a női ruhákat ékszerekkel hímzett gallérral egészítették ki. A későbbi időkben a ruhát szoknyára és mellényre osztották. A szoknya a vádli közepéig ért, felül széles övvel díszítették, ami kiemeli az alak karcsúságát. A mellény két széles pántból állt, a vállára kötötték. Ugyanakkor a mellek nyitva voltak, de nem voltak szabadon.

A fáraók sírjainak feltárásakor a kutatók olyan próbababákat találtak, amelyek megismételték az uralkodó sziluettjét. Ez arra utal, hogy az akkori szabók próbababákat használtak a fáraó ruháinak varrásához, anélkül, hogy elvonták volna a figyelmét a fontos dolgokról.

Ami a cipőket illeti, először minden egyiptomi mezítláb járt. Még a fáraók feleségei sem hordtak cipőt. De az idő múlásával a helyzet megváltozott, az Újbirodalom korszakában népszerűvé váltak a pálmalevélből készült, bőrpánttal rögzített szandálok.

A fejdíszek az ókori Egyiptomban nem annyira a ruházat praktikus elemei voltak, mint inkább az egyik vagy másik státushoz való tartozás jele. Gyakori volt a paróka. Az egyiptomiak a meleg éghajlaton kopaszra nyírták a hajukat, és parókák segítségével fedezték a haj hiányát. Jóval később az előkelő nők is elkezdték leborotválni a fejüket, a lakosság középső rétegeiből származó közemberek és hölgyek pedig hosszú, természetes hajat viseltek. Az Újbirodalom korszakában a férfiakbanmegjelent a fejhez közeli kerek kalap viselésének hagyománya. A fáraó udvarnokai fejpántot viseltek, amely egészen a válláig ért.

Meg kell jegyezni, hogy az ókori Egyiptom ruházata olyan téma, amelyet nemcsak történészek, hanem stylistok és divattervezők is tanulmányoznak.

Következő

Olvassa el tovabba: