Az ősi Velika állam történeteÖrményország röviden

Előző
állam

Tartalom:

I. szakasz – Nagy-Örményország leírása II. szakasz – Nagy-Örményország zászlaja III. szakasz – Nagy-Örményország területe IV. szakasz – Nagy-Örményország fővárosa V. szakasz – Nagy-Örményország királya Tigran II. a Nagy VI. szakasz – Artavazd II VII. fejezet – Artashes I

Nagy-Örményország leírása

Nagy-Örményország volt annak az államnak a neve, amely az ókorban létezett az Örmény-felföld földjén. Az állam több mint 600 éve létezett, ie 190-ben alapították. és Kr.e. 428-ig tartott. e) Az Örményország név először jelent meg a perzsa feljegyzésekben. I. Dareiosz király 521-ben a behisztuni felirat szerint ezzel a névvel jelölte a hozzá tartozó szatrapiát azokon a földeken, ahol Urartu állam volt. Később az ókori görög feljegyzésekben felfedezték Nyugat- és Kelet-Örményország régióit, amelyeket az Orontida-dinasztia uralt. Miután Macedónia lerombolta a perzsa államot, Örményország váratlanul elnyerte függetlenségét. Ebben az időszakban kezdődött Nagy-Örményország története. Örményország azonban nem kapott teljes függetlenséget, miután elismerte a macedón uralmat, amelynek csapatai soha nem léptek be határaiba. Kr.e. 316-ban Itt jött létre az Airarat állam, amely Kr. e. 220-ban. a Szeleukida Birodalom fogságába esett. Ezt megelőzően az örmény nép már benépesítette azokat a területeket, amelyek a mai napig Örményország történelmi területének számítanak. Bár az örményeknek már 30 év után sikerült kiszabadulniuk a szeleukidák uralma alól, a Nagy-Örményország fogalma már Kr. e. 77-ben megjelent. e.., az I. Trdat király által küldött feljegyzésekben. A harmadik század közepén Örményország területét megtámadta I. Shapur, a szászánida állam uralkodója. Később azonban, a Római Birodalommal való nyílt konfrontáció után a szászánidák kénytelenek voltak visszavonulni, az örmények pedigTrdatus III került a trónra, de nem római segítség nélkül. 298-ban a konfliktus mindkét oldala elismerte Örményországot független államként. Az ország sokáig a rómaiak befolyása alatt maradt, és már 301-ben felvették itt a kereszténységet, amit az örmények ma is gyakorolnak. A 4. század elején, Khosrow III Kotak uralkodása alatt a fővárost Artashata (Artaxarta) városából Dvinbe helyezték át. Örököse Örményország függetlenségére törekedett. 337-ben a szászánidák megszegték a megállapodást és megtámadták Örményországot. Tiran cárnak sikerült visszavágnia, de ő maga meghalt, és II. Arshak lett az állam uralkodója. A szászánidák sokáig politikai eszközökkel próbálták itt megalapozni uralmukat. 387-ben ismét felosztották Örményország területét. Ennek eredményeként egy része a Kelet-Római Birodalomhoz került, másik részét pedig a szászánida Irán elfoglalta. Érdekesség, hogy Örményország uralkodója 391-ben elvesztette hatalmát a Római Birodalomnak átengedett területeken, míg az Arsakidák dinasztia még 428-ig megtartotta a hatalmat a Szászánidáknak átengedett területeken. Ebben az időszakban Nagy-Örményország története véget ért, de az emberek megőrizték öntudatukat. A megosztottság ellenére az örmények egységesek maradtak, és sikerült túlélniük mind a bizánci uralmat, mind az iszlámot is gyakorló arabok invázióját. A muszlimok elnyomása ellenére az örményeknek sikerült megfelelniük korunknak, és független és független államot hoztak létre.

Nagy-Örményország zászlaja

Nagyobb Örményország területe

Nagy-Örményország fővárosa

Nagy Tigran király, Nagy Örményország

Artavazd II

Artashes I

Következő

Olvassa el tovabba: