Az ókori Szkíta Királyság (állam) vagy röviden Ishkuz története --

Előző
ókori

A szkíták királya röviden

A Kr.e. 7. század végén. és a Kr.e. 6. század elején e) megalakult a szkíta állam. Alapítói a szkíta törzsek voltak, akik Kelet-Kaukázus területét és az Araks folyó északi partját foglalták el. A történészek kutatása szerint a szkíták a visszavonuló kimmerek üldözése idején költöztek Kaukázusontúlra. Ennek eredményeként ezeken a területeken egy félnomád állam alakult ki, amelyet a történészek Ishkuza néven is megkülönböztetnek. A helyi pásztortörzseket asszimilálták. Nem álltak meg itt, a szkíták portyázni kezdtek a Távol-Keleten, még mindig megpróbálták elpusztítani a cimmereket, akiknek sikerült Kis-Ázsiában, Lydiában és Asszíriában letelepedniük. Utóbbi azonban a 7. században legyőzte a szkítákat, királyukat, Ispakait megölték, ami lehetővé tette az asszíroknak, hogy rávehessék a szkítákat, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. Kr.e. 673-ban e., azonban a szkíták segítettek a médeknek lázadást szítani, majd az asszírok oldalára álltak, meggyengítve ezzel mindkét államot. Ihkuza királysága a Kr.e. 7. század közepén érte el csúcspontját. e.., amikor Asszíria hatalma megrendült, és Média vazallus királysággá változott. A médek a szkíták támogatásával indítottak döntő támadást Asszíria ellen Kr.e. 620-ban. e.., miközben az asszírok háborút folytattak Babilon ellen. Asszíria bukása után azonban Cyaxares medián király megölte a szkíta királyokat, így meggyengítette őket. Nem sokkal ezután a massagetae Kelet-Kaukázusiba érkezett, a szkítáknak pedig nyugatra, a modern Dél-Ukrajna területére (beleértve a Krím-félszigetet is) vissza kellett vonulniuk. A szkíták szoros kapcsolatokat építettek ki görög városokkal és kereskedőkolóniáikkal. . Azokban a napokban a szkíta állam átalakult, a kenyér-, szarvasmarha-, prém- és rabszolgakereskedelem fejlődése a társadalom rétegződéséhez vezetett. Akkoriban az állam szakszervezet volttörzsek, amelyeket királyok vezettek. A királyi hatalom örökletes volt, a szkíta uralkodókat istenítették. Mindazonáltal hatalmuk nem volt abszolút abszolút – a királynak szövetséges törzsek tanácsa és népgyűlése volt. I. Dárius hatalmas sereggel való megszállása Kr.e. 512-ben összegyűjtötte a szkítákat. e. akkoriban nem voltak nagy településeik, ahol a perzsák megvehették volna a lábukat. Dareiosz két részre szakadt serege sokáig vándorolt ​​Szkítia kiterjedtségein, míg maguk a szkíták, elkerülve az általános csatákat, kisebb összetűzésekkel és hátsó támadásokkal gyengítették a perzsa hadsereget, amely végül visszavonulni kényszerült. . Ez nem akadályozta meg Dariust abban, hogy névleg felvegye a szkíta királyságot birtokai listájára. A perzsák inváziója összeszedte a szkítákat, és egy király vezetése alatt egyesítette őket. Kr.e. 339-ben. II. Fülöp macedón király szembeszállt a szkítákkal, mivel azok betörtek a macedónok által ellenőrzött trákok földjére. A háború során Atey szkíta király meghalt, de amikor ie 331-ben. Zopirion kormányzó megszállta Szkítiát, teljes serege, beleértve őt magát is, megsemmisült. A Kr.e. 3. század elején Kr.e. a szarmaták megszállták Szkítiát, végül a szkíta királyságot a gótok pusztították el ugyanezen század közepén.

Következő

Olvassa el tovabba: