Sürgősségi ellátás toroktályog esetén
Előző A kezeletlen anginás epizódok számos szövődményt hordoznak magukban – ez a tény nem szorul megerősítésre. Az akut mandulagyulladás nem megfelelő terápiájának leggyakoribb következményei közé tartoznak a gyulladásos folyamatok a peritonsillaris terület paratonsillaris szövetében. A legtöbb esetben az ilyen tályogok a páciens állapotának stabilizálása után jelennek meg. De nem kevésbé ritkák azok az epizódok, amikor a betegség akut szakaszában tályogos torokfájás fordul elő.A paratonsillaris tályog (PTA) formájában jelentkező szövődmények a betegek életkorától függetlenül fordulnak elő. A peritonsillaris tályogok gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhatnak. Mi olyan szörnyű a paratonsillaris tályog által bonyolított anginában? Először is fennáll a gennyes tartalom terjedésének lehetősége a nyak környező szöveteiben. És ez viszont olyan súlyos szövődményeket fenyeget, mint a mediastinitis, a parapharyngealis tér flegmonája, szepszis és így tovább.
Tartalom
- Mi az a paratonsillaris tályog?
- Klinikai kép
- A betegség kezelése
- A paratonsillitis szövődményei
- A tályogok megelőzése
Vissza a tartalomjegyzékhez
Mi az a paratonsillaris tályog?
A peritonsillaris tályog a paratonsillitis végső szakasza: gyulladásos folyamat a palatinus mandulákat körülvevő szövetekben. A patológia a paratonsillaris területen belül fordul elő virulens fertőzés behatolása után. A leggyakoribb kórokozók a streptococcusok, a staphylococcusok, a Candida nemzetséghez tartozó élesztőgombák, valamint a Haemophilus Influenzae, a Klebsiella és az Escherichia coli.
A paratonsillitis különböző életkorú betegeknél fordulhat elő, és a garat gennyes folyamatai között az első helyen áll a lefolyás súlyossága és a betegség kezelésének összetettsége szempontjából. A tályog leggyakrabban a nem megfelelő terápia eredményeként jelentkezikaz akut mandulagyulladás (mandulagyulladás) minden formája. Ennek ellenére sok szakértő megjegyzi a betegség szezonalitását. A peritonsillaris tályog eseteit leggyakrabban kora tavasszal és mély, késő ősszel rögzítik.
Vissza a tartalomjegyzékhez
Klinikai kép
A paratonsillaris tályog tünetei jóval a kialakulása előtt jelentkeznek. A közelgő katasztrófa első jelei, például egyoldalú éles torokfájás, nyelési fájdalom, két-nyolc nappal a tályog megjelenése előtt láthatók. Fokozatosan romlik a beteg állapota, állandó fájdalmak jelentkeznek a paratonsillaris területen, és láz kezdődik.Ezenkívül a paratonsillaris tályogot az alábbi tünetek jellemzik:
- Állandó fejfájás előfordulása
- Nyirokcsomók megnagyobbodása
- Kellemetlen, rothadt szag megjelenése a szájból
- A fonáció megsértése
- Triszmus (a rágóizmok tónusos görcse) előfordulása
- A szervezet általános mérgezése
- Fájdalom előfordulása a fülben
Általában a tályog a torokfájás után jelentkezik, amikor az általános gyulladás megszűnt, és a beteg állapota javult. A klinika hirtelen és gyors hipertermiával kezdődik 39 C-ig (egyes esetekben a hőmérséklet még tovább emelkedik). Fájdalom jelentkezik nyelés vagy ivás közben (odinofágia). A fájdalom szindróma gyakran az egyik oldalon lokalizálódik. Lehetőség van a nyelv eltolása az egészséges mandula irányába.
A jövőben a helyzet alakulásának két változata figyelhető meg. Vagy a kezelésnek köszönhetően elmúlik a gyulladás, vagy három-nyolc nap múlva tályog alakul ki, amelyet műtéti úton kezelnek. Ugyanakkor gyakran ismét megjelenik a paratonsillaris tályog. Az aerob és anaerob baktériumok hozzájárulnak a visszaeséshez. A folyamatban gyakran részt vesznek a Staphylococcusok, a streptococcusok és a Hemophilusok.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A betegség kezelése
A peritonsillaris régióban kialakuló tályogok nem gyógyíthatók otthon. Az angina kezelésére használt összes eszköz hatástalan. Még ha a tályog megérett, és úgy gondolta, hogy a genny kiszivárgott, ez korántsem így van.A kóros gennytartalom nagy része a lágyrészek mélyén maradt. Idővel a kóros mikroflóra hozzájárul a gennyes tömegek kialakulásához. A tályogban lévő genny addig halmozódik fel, amíg el nem éri a kritikus tömeget, és meg nem történik újbóli kiáramlása.
"Fontos: az anginával járó paratonsillaris tályogot kizárólag járóbeteg-ellátásban, műtéttel kezelik. Az öngyógyítás pertonsillaris tályogok kialakulásával elfogadhatatlan!!!"
A paratonsillaris tályog a sürgős orvosi beavatkozást igénylő betegségek csoportjába tartozik. Mint minden tályogtípust, a paratonsillaris tályogokat sebészileg, bemetszéssel kezelik. Ugyanakkor a tályog típusa meghatározza a műtéti tervet.
A tályog domináns helyétől függően a paratonsillaris tályogok négy típusát különböztetjük meg:
- Anterosuperior
- Anteroinferior
- Oldalsó
- Hátulsó
A legveszélyesebbnek és legnehezebben operálhatónak az oldaltályogot tartják, amely átterjedhet a peripharyngealis sejttérbe. Ezenkívül a műtétet bonyolíthatja az izomszövet-trizmus esetleges előfordulása. Ez jelentősen megnehezíti mind a paratonsillaris genny diagnózisát, mind a műtétet. Sikeres műtét után a beteget leürítik az érintett területről, ezáltal enyhítik a szöveti nyúlásból eredő fájdalmat.
Ezenkívül antibiotikum-terápiát és antihisztamin-csoport gyógyszereit írják elő. Lázcsillapítót és fájdalomcsillapítót kínálnak a betegnekgyógyszerek A fertőtlenítő oldatokkal történő öblítés a paratonsillaris tályogok kezelésében is bevált. A beteg leggyorsabb felépülése érdekében glükokortikoszteroid gyógyszereket írnak fel.
A posztoperatív időszakban a diéta is nagy jelentőséggel bír. A páciensnek meleg, puha vagy akár félfolyékony, vitaminokkal és nyomelemekkel dúsított étel javasolt. A test gyors méregtelenítésére a betegeket gyakori és bőséges ivásra írják fel. Kedvező prognózis esetén a beteg keresőképtelenségének időtartamát átlagosan tíz-tizennégy napra számítják.
Szüksége van érzéstelenítésre?
Általános vélemény, hogy a paratonsillaris tályog eltávolítását kizárólag helyi vagy általános érzéstelenítésben kell elvégezni. De amint azt a gyakorlat mutatja, a jó és hatékony helyi érzéstelenítés PTA-val valójában lehetetlen. A bemetszés helyének felületes érzéstelenítése (locsolás vagy kenés) még haszontalanabb.
Az érzéstelenítők injekciós (parakapszuláris) beadása sem vezet a kívánt eredményhez, mivel a befecskendezett folyadék hatására a tályog összenyomódásából adódóan még nagyobb fájdalomszindrómát okoz. Más szóval, a paratonsillaris tályog felnyitását a sebész altatás nélkül vagy általános érzéstelenítésben végzi.
Abban az esetben, ha a betegnek triszmusa (görcse) van, és a száj teljes kinyitása nem lehetséges, intradermális novokain blokádot végeznek az alsó állkapocs sarkának területén azon az oldalon, amelyen a tályogot diagnosztizálnak."
Hogyan zajlik a művelet?
Ha a beteg beleegyezik abba, hogy elviseli a fájdalmat és eltávolítja a tályogot érzéstelenítés nélkül, a sebész a tályogot vékony hegyes végű Pean bilinccsel nyitja fel. A boncolás után az üreget leürítjük és fertőtlenítőszerekkel kezeljük. Abban az esetbenparatonsillaris tályogot diagnosztizálnak gyermekeknél vagy szorongó betegeknél, általános érzéstelenítést alkalmaznak. Ezenkívül általános érzéstelenítést végeznek a mandulaeltávolítás (mandulák eltávolítása) indikációira.
A mandulák eltávolításának fő indikációi (mandulaeltávolítás):
- Ismétlődő mandulagyulladás
- A tályog kedvezőtlen lokalizációja, amely megakadályozza a hatékony vízelvezetést és disszekciót
- Változások hiánya a tályog boncolása után
- A tályogok által okozott szövődmények tüneteinek megjelenése
Ha a műtétet általános érzéstelenítésben végzik, akkor a mandulaműtétet (ugyanabban az érzéstelenítésben) általában a tályog eltávolítása után hajtják végre. A mandulák eltávolítása az érintett oldalról történik, és meglehetősen gyakran mindkét mirigyet eltávolítják a műtét során.
A második mandula eltávolításáról minden esetben a sebész dönt. De amint azt a gyakorlat mutatja, a legmegfelelőbb mindkét mandula egyidejű eltávolítása. A műtét a beteg mirigykel kezdődik, mivel ebben az esetben a másik oldalon történő sebészeti beavatkozáshoz való hozzáférés jelentősen leegyszerűsödik.
Vissza a tartalomjegyzékhez
A paratonsillitis szövődményei
A peritonsillaris tályog az esetleges szövődmények miatt veszélyes. Minősített kezelés hiányában a felhalmozódott genny a nyak lágy szöveteibe áramlik, és olyan kóros folyamatokhoz vezet, mint:
- Garattályog
- Ludwig anginája
- Vérmérgezés
- Szövetnekrózis
- Mediastinitis
- A parafaringeális tér flegmonája
Mindezek a betegségek nehezen kezelhetők, és a páciens hosszú távú kórházi kezelését igénylik az ENT osztályon. Sőt, ezekben az esetekben minden esetben komplex sebészeti beavatkozásokat végeznek nagy műtéti területtel. Nézzük a legszomorúbb következményeketkezeletlen paratonsillaris tályog.
- Garattályog
A retropharyngealis vagy retropharyngealis tályog gyakori szövődménye a paratonsillaris tályog előrehaladott epizódjainak. A gégeüreg bejáratának akut duzzadásához, valamint spontán disszekció esetén fulladáshoz vezet.
- Ludwig anginája
A szájfenék lágyrészeinek gennyes-nekrotikus kétoldali gyulladása, amely az izmok lágyulásához és olvadásához vezet az egészben vagy különálló területeken. A Ludwig-féle anginát nehéz kezelni. A betegség kezelése összetett, az érintett nagy üreg kötelező műtéttel történő megnyitásával. A műtét során gyakran necroctómiát is végeznek.
- Mediastinitis
A mediastinum gyulladása, amely életveszélyes betegség, amely sürgős sebészeti beavatkozást igényel, mivel a mediastinitis rostos szövetek kiterjedt növekedéséhez vezet a légutak és a szomszédos erek körül.
Ezenkívül a paratonsillaris tályogok oropharyngealis flegmon kialakulásához, valamint nekrotikus szövetek kialakulásához vezetnek a szomszédos térben. A szepszis gyakran megfigyelhető előrehaladott akut mandulagyulladás esetén, amelyet tályog bonyolít.
Érdekes tények
- George Washington paratonsillaris tályogok okozta szövődményekben halt meg
- A híres francia reneszánsz író, Michel de Montaigne is a PTA-ban halt meg
- Ala ad-Din Tekesh szultán peritonsillaris tályogban halt meg
Vissza a tartalomjegyzékhez
A tályogok megelőzése
A peritonsillaris tályogok megelőzésére nincsenek ilyen általános specifikus módszerek. Mindazonáltal minden férfinak be kell tartania számos szabályt, amelyek hozzájárulnak az immunitás erősítéséhez és ellenállásának növeléséhezfertőző hatásokra.
Így például a gennyes tályogok előfordulásának megakadályozása érdekében a paratonsillaris régióban hasznosak a helyi és általános testkeményítő eljárások. Ugyanolyan hatékony:
- Testnevelés órák
- Szisztematikus sportterhelések
- Levegő és víz eljárások
- Ultraibolya sugárzás
A fertőzési gócok megszüntetése érdekében fontos a szájhigiénia betartása. Így például a szuvas elváltozásokkal, adenoidokkal, ínygyulladással rendelkező fogak a kórokozó mikroflóra állandó forrásai. Kedvezőtlen tényezők egybeesésével aktívabbá válhat.
De kétségtelenül a paratonsillaris tályog a nem megfelelő anginás epizódok klinikai megnyilvánulása. Ezért az akut mandulagyulladás kezelésében olyan fontos, hogy időben ésszerű kezelést kérjen a klinikán, és kövesse az orvos által előírt kezelési rendet.
De még azokban az esetekben is, amikor a torokfájást tályog bonyolítja, az orvos időben történő látogatása rövid időn belül megmentheti a beteget a betegségtől. A paratonsillaris tályog prognózisa általában kedvező. Tíz-tizennégy nap elteltével a beteg visszatérhet dolgozni.
KövetkezőOlvassa el tovabba:
- Kardiogén sokk algoritmus a sürgősségi ellátás biztosításához
- Hogyan határozható meg az ovuláció 28 napos vagy hosszabb ciklus esetén
- Diéta epekő esetén
- Diéta és orvosi táplálkozás vese glomerulonephritis esetén, menük, receptek
- Fogászati ellátás kisgyermekkortól