Maria Montessori korai fejlesztési módszere

Előző

montessori
Maria Montessori korai fejlesztési módszere csodálatos módja annak, hogy minden egyes gyermekhez egyéni megközelítést találjunk, valamint megtanuljunk egy olyan különleges környezetet teremteni, amely a lehető legkényelmesebb a baba számára, azt a légkört, amelyben teljes mértékben felfedheti. a lehetőségeit.

A gyermek és a felnőtt világról alkotott felfogása közötti különbség meghatározása

Maria Montessori azt állítja könyveiben, hogy ha a felnőttek csak elemzésen és szintézisen keresztül érzékelik, mi történik, akkor a gyerekek az egész világot mint egészet magukba szívják. A szülők azt mondják, hogy a gyermek emlékszik a színek nevére, a számolásra és bizonyos szavakra, de ez egyáltalán nem igaz. Ahhoz, hogy megtanuljon valamit, a gyermeknek meg kell tapasztalnia bizonyos érzelmeket, amelyek ehhez a témához kapcsolódnak, és másoktól elkülönítve kell érzékelnie.

Ezért a gyerekek élete sokkal lassabban folyik. Csak azokat az eseményeket élik meg, amelyek egy adott pillanatban történnek, de teljes mértékben ezeknek szentelik magukat. Maria Montessori szerint a kisgyermekek elsősorban saját cselekedeteiken keresztül érzékelik a világot. Nem képesek helyesen hallani az információkat, nem tudnak önállóan olvasni, megfigyelni és következtetéseket levonni. Saját érzéseik prizmája az egyetlen módja annak, hogy a gyerekek megértsenek valami újat.

A gyermek utánozni tudja a felnőtteket, azokat, akikben megbízik és közelinek tekinti őket, de a függetlenség elnyerésének vágya továbbra is érvényesül és nehezedik rá. Ha minket, felnőtteket és függetleneket vonz az az eredmény, amit ebből vagy abból a cselekvésből kaphatunk, akkor a gyerekeket csak a folyamat fogja érdekelni, ezért is az a célunk, hogy azt minél érdekesebbé tegyük.

A Montessori-módszer alapelvei

Ennek a technikának a fő elve a spontán és közvetlen tanulás ötlete. Az egyszerű tanulás, anélkül, hogy összpontosítana rá, az igaziegyszerűen. Közvetlenül a gyermekek figyelmének, kreatív és logikus gondolkodásának, valamint beszédének, motorikus készségeinek és képzeletének fejlesztésére irányul.

A technika szerzője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a kollektív kreativitásra: a közös játékokra, feladatokra, mert ezek nemcsak a kommunikációs készségeket fejlesztik, hanem hozzájárulnak a háztartási tevékenységek fejlesztéséhez is, ami segít abban, hogy a baba olyan önállóvá váljon, lehetséges a mindennapi apróságokban.

Az egyetemes elismerés szerint Maria Montessori legjelentősebb munkája a „Children are others” című könyv. Már magából a névből is láthatóvá és érthetővé válik egy alapvetően eltérő gyermekszemlélet.

Maria Montessori által használt didaktikai anyag

Minden didaktikai anyag két célt tartalmaz: közvetlen és közvetett. A közvetlen az, amit a gyerek kitűz maga elé, a közvetett pedig a felnőtt célja. Például egy gyerek egy egyszerű feladatot tűz ki magának: összeállít egy kockából álló tornyot. Számára ez egy egyszerű játék, melynek során felépíti képzeletbeli világát és elmerül e tevékenység minden varázsában, a feladatot ráadó felnőtt számára pedig fontos, hogy a játék során a a gyerek fejleszti a látásmódját, és megtanul bizonyos dolgokra összpontosítani.

Következő

Olvassa el tovabba: