Az akut glomerulonephritis tünetei, kezelése és okai

Előző

tünetei
Akut glomerulonephritis– hirtelen fellépő vesebetegség, amelyet a glomeruláris apparátus kis ereinek károsodása jellemez. A gyulladás következtében a salakanyagok és a felesleges folyadékok elégtelen szűrése a szervezetben, ami vér és fehérje megjelenéséhez vezet a vizeletben, az arc és a boka megduzzadásához, valamint a vérnyomás emelkedéséhez. Ha nem kérnek orvosi segítséget időben, a betegség krónikus veseelégtelenséggé alakulhat.

Az akut glomerulonephritis általában 40 év alatti férfiaknál, időseknél és 5-12 éves gyermekeknél fordul elő. A betegség leggyakoribb okai a bakteriális fertőzések, amelyek a szervezet A béta-hemolitikus streptococcusokkal való fertőzésének eredményeként jelentkeznek: pharyngitis, otitis, sinusitis, pyoderma, skarlát, tüdőgyulladás. Egyes esetekben akut glomerulonephritis vírusfertőzés után fordul elő.

  • Járványtan
  • Okok
  • Jelek
  • Diagnosztika
  • Kezelés
  • Lehetséges szövődmények
  • Megelőzés
  • Akut glomerulonephritis gyermekeknél

Járványtan

Az állami statisztikák szerint a glomerulonephritis prevalenciája Oroszországban 2000 óta fokozatosan növekszik, és 2010-re körülbelül 10 beteg volt 10 000 lakosonként. Ezen alkalmazások szerint a férfiak dominálnak a glomerulonephritisben, a betegek átlagéletkora 40 év. A táblázat az urogenitális rendszer betegségeinek prevalenciájára vonatkozó adatokat mutatja Oroszországban 2006-2010 között (10 000 lakosra):

VesebetegségPrevalencia, %Glomerulonephritis12.7Tubulointerstitialis nephritis94Akut veseelégtelenség0.14Krónikus veseelégtelenség9.9Húgyúti kőbetegség54.1Diabéteszes nefropátia10Vese amiloidózis0.4Lupus nephritis0,34Hipertóniás nephropathia1.7

Az akut glomerulonephritis okai

Az akut glomerulonephritis leggyakoribb okai a bakteriális és vírusos fertőzések. Ezenkívül az első esetben a betegség az A csoport béta-hemolitikus streptococcusaival való testfertőzés eredményeként jelentkezik: pharyngitis, otitis, sinusitis, pyoderma, skarlát, tüdőgyulladás. A második esetben bárányhimlő lehet az oka. A gyulladásos májbetegség, a cukorbetegség, az AIDS és az autoimmun betegségek, például a lupus növelik a glomerulonephritis kialakulásának kockázatát.

Bizonyos gyógyszerek, köztük a nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofén vagy aszpirin) hosszú távú alkalmazása szintén növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

Etiológia és patogenezis

A vese glomerulusai gömb alakú struktúrák, amelyek a nefron részét képezik. A nefron pedig egy ilyen glomerulusból és egy tubulusrendszerből áll, amelyben az anyagok fordított abszorpciója és szekréciója történik. Itt képződik az elsődleges és másodlagos vizelet, amely a teljes szűrés után a hólyagba kerül, és a húgycsövön keresztül a húgycsövön keresztül ürül ki a szervezetből.

Amikor a szervezetet béta-hemolitikus A-csoportú streptococcusokkal fertőzik meg, immunkomplexek képződnek, amelyek megakadnak a vese glomerulusában, és gyulladásos reakciót váltanak ki. Ennek eredményeként a vér szűrése megzavarodik, vízvisszatartás lép fel, vér és fehérje jelenik meg a vizeletben. A szervezet szembesül az akut glomerulonephritis betegségével.

Glomeruláris hegesedés

Az egyik gyakori oka glomerulonephritis előfordulását glomeruláris hegesedésnek tekintik, amely cukorbetegség vagy lupus jelenlétében jelentkezik a betegben. A glomerulus károsodása fehérje képződéséhez vezet a vizeletben, és végül veseelégtelenséghez vezet.

A diabéteszes nephropathia vagy diabéteszes vesebetegség a veseelégtelenség fő oka a világ számos országában. Bármely cukorbetegnél kialakulhat ez a betegség. A magas glükózszint növeli a vesék vérellátását, növeli a szűrési folyamatot és a vérnyomást. Ennek eredményeként a glomerulusok kapillárisai jelentősen károsodnak.

Csökkentheti a vesekárosodás kockázatát, ha szabályozza étrendjét és glükózfogyasztását. A vérnyomást 140/90 Hgmm szinten kell tartani. Művészet.

tünetei

Az akut glomerulonephritis jelei

A vesék számos létfontosságú funkciót látnak el az emberi szervezetben:

  • végezze el a hulladékok vérből történő szűrését a vizelettermelés segítségével, megakadályozva a veszélyes káros anyagok felhalmozódását a szervezetben;
  • szabályozza az elektrolitok és a nyomelemek (nátrium, kalcium és kálium) koncentrációját, valamint a folyadék mennyiségét a szervezetben;
  • hormonokat termelnek, amelyek a test más funkcióit szabályozzák: a vérnyomás szabályozását, a csonttömeg fenntartását és a vörösvértestek termelését.

Tekintettel a veséknek az általános egészségi állapot fenntartásában betöltött fontos szerepére, a glomerulonephritis és a veseelégtelenség igen sokféle tünetet okoz, különösen a betegség akut formájában:

  • az arc és a lábak duzzanata ébredéskor;
  • vörös-barna vizelet vérrel;
  • a napi vizelet mennyiségének csökkenése;
  • magas vérnyomás.

Az idő előtti orvoshoz fordulás ronthatja a helyzetet ésprovokálja a krónikus veseelégtelenség kialakulását, amelyben a vesék nem képesek eltávolítani a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből. Krónikus veseelégtelenség késői stádiumában a következő tünetek jelentkezhetnek:

  • a világos gondolkodás képességének elvesztése;
  • izomrángások vagy görcsök;
  • bőr viszketés;
  • légszomj, fáradtság és fejfájás;
  • hányinger és hányás;
  • sárgás-barna bőrszín;
  • étvágytalanság és súlyvesztés;
  • magas vérnyomás;
  • vérzés az orrból;
  • duzzadt kezek, lábak és szemek.

Kezelés hiányában a tünetek súlyosbodhatnak, ami kómához vezethet.

A glomerulonephritis diagnózisa

A glomerulonephritis vesekárosodása fokozatosan jelentkezik, az első tünetek 3-4 héttel az angina és más bakteriális fertőzések után jelentkeznek. Egyes esetekben a betegséget véletlenül fedezik fel, vér- vagy vizeletvizsgálat során. Ha az orvos a vizsgálat során glomerulonephritist gyanít, további vizsgálatokat és laboratóriumi vizsgálatokat ír elő:

  • vérvizsgálat;
  • vizelet elemzése vizeletvizsgálathoz;
  • A vesék vagy a has ultrahangja;
  • a vesék vagy a has CT-vizsgálata;
  • a vesék, az ureterek és a hólyag radiográfiája;
  • a mellkas röntgenfelvétele (szívelégtelenség gyanúja esetén);
  • vese biopszia.

A vérvizsgálatok kimutathatják a káros anyagok felhalmozódását a vérben (karbamid). A vizeletvizsgálat lehetővé teszi a fehérje vagy vörösvérsejtek jelenlétének meghatározását, amelyek normál körülmények között nem lehetnek jelen. Az ultrahang- és CT-vizsgálatok megmutatják a vesék méretét, amelyek megnagyobbodhatnak glomerulonephritis és bármilyen más rendellenesség, például daganat vagy elzáródás esetén.

Vesebiopszia végezhetőa diagnózis végleges megerősítése esetén. Ultrahang segítségével egy vékony tűt szúrnak a vesébe, hogy egy kis szövetmintát vegyenek, amelyet mikroszkóp alatt megvizsgálva patológiát vagy betegséget észlelnek.

A vesék vagy a has ultrahangja

Akut glomerulonephritis kezelése

A glomerulonephritis akut formájával az orvos feladata a betegség tüneteinek valószínűségének csökkentése és a vese további károsodásának megelőzése. Ha a betegnél magas vérnyomás alakul ki, az orvos vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ír fel a vérnyomás csökkentésére. Bakteriális fertőzés jelenlétében antibiotikum terápiát írnak elő, a szakorvos által javasolt gyógyszerek szedése akkor is szükséges, ha a fertőzés tünetei néhány napos kezelés után megszűnnek.

Kortikoszteroidokat és immunszuppresszánsokat használnak a gyulladás visszaszorítására, a diuretikumok segítenek csökkenteni a magas vérnyomást és normalizálni a vérnyomást. Általában ajánlott reggel vagy délután bevenni a vizelethajtót, hogy ne kelljen éjszaka felkelni a WC-hez.

A vérvizsgálat eredményei alapján az orvos vitaminokat vagy ásványi anyagokat írhat fel az elektrolit-egyensúly fenntartása érdekében. Akut glomerulonephritis esetén csökkenteni kell a folyadékbevitelt, és ki kell zárni az étrendből az alkoholt, magas fehérjét, sót és káliumot tartalmazó italokat vagy élelmiszereket. Kisebb vesekárosodás esetén nincs szükség étkezési korlátozásokra.

Súlyos glomerulonephritis esetén dialízisre lehet szükség az anyagcseretermékek és a felesleges folyadék eltávolítása érdekében a szervezetből. Az eljárás nem gyógyítja meg teljesen a betegséget, ezért elvégzése után a betegnek speciális diétát kell követnie, korlátoznia kell a folyadékbevitelt és az előírás szerinti gyógyszereket kell szednie.

Szükség esetén az orvos veseátültetést írhat elő. Jelenleg az ilyen műveletek meglehetősen elterjedtek, és a legtöbb esetben sikeresen végződnek. A sikeres transzplantáció után a beteg normális, egészséges életmódot folytathat.

Lehetséges szövődmények

A glomerulonephritis magas vérnyomáshoz, szív- és érrendszeri elégtelenséghez, tüdőödémához és más szervek károsodásához vezethet. Megfelelő kezelés nélkül a betegben végstádiumú betegség alakulhat ki, amely rendszeres dialízist vagy veseátültetést igényel az életben maradáshoz.

Betegségmegelőzés

A glomerulonephritis legtöbb formája megelőzhető, de többféle módszer is létezik a kockázat csökkentésére:

  • Torokfájás vagy impetigo esetén forduljon orvoshoz.
  • A vércukorszint és a vérnyomás szabályozása.
  • Biztonságos szex gyakorlása, alkoholtartalmú italok és drogok mellőzése.
  • A glomerulonephritis kockázata csökkenthető az egészséges életmód követésével, rendszeres sporttevékenységgel, minőségi alvással és egészséges táplálkozással. Ezek az ajánlások csökkentik a fertőzések és a magas vérnyomás kockázatát is.

    Akut glomerulonephritis gyermekeknél

    Az akut glomerulonephritis 5-12 éves gyermekeknél fordul elő különféle fertőző, gyulladásos és allergiás betegségek után: pharyngitis, otitis, sinusitis, pyoderma, skarlát és impetigo. A glomerulonephritis jellegzetes tünetei a következők:

    • a testrészek duzzanata;
    • hasi fájdalom és hányás;
    • vörös színű vizelet;
    • magas vérnyomás.

    Az orvos felkeresése és a diagnózis felállítása során speciális diétát, vérnyomáscsökkentő terápiát (magas vérnyomás esetén) és széles spektrumú antibiotikumokat írnak elő.Az orvosi adatok szerint a betegség körülbelül 18 hónap után teljesen meggyógyul.

    Hivatkozások listája

    1. O. N. Sigitova, E. V. Arkhipov. A krónikus glomerulonephritis epidemiológiája felnőtt populációban. — 2012.

    2. N.A. Tomilina Krónikus vesebetegségek epidemiológiája a Moszkvai Nefrológiai Veseelégtelenség Központ adatai szerint. – 2005.

    Következő

    Olvassa el tovabba: