Akut és krónikus pancreatitis - tünetek és kezelés

A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei és terápiás étrendje

A hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladását hasnyálmirigy-gyulladásnak nevezik. Ez a kis szerv két nagyon fontos funkciót lát el a szervezetben: hasnyálmirigylevet termel és választ ki a belekben, aminek köszönhetően a fehérjék, zsírok és szénhidrátok emészthetők, valamint szintetizálja az inzulint, a glükóz anyagcserét szabályozó hormont. Így a hasnyálmirigy szövetének kisebb gyulladásos elváltozásai is valódi katasztrófává válhatnak a beteg egészségére nézve. A betegség különböző formáinak néhány jellemzője van.

Akut hasnyálmirigy-gyulladás Az akut hasnyálmirigy-gyulladás tüneteivel a hasnyálmirigy-nedv működésre kész enzimei nem jutnak be a belekbe, és a vas megemészti magát. Az egyidejűleg keletkező mérgező anyagok bejutnak a vérbe, megmérgezve az egész szervezetet. Ezért a betegség akut formáját sürgős állapotnak tekintik, amely a beteg azonnali kórházi kezelését és a hasnyálmirigy-gyulladás sürgős kezelését igényli.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás viszont fokozatosan alakul ki, és a szerv szekréciós funkciójának kifejezett megsértésének tünetei csak a betegség kezdete után 8-10 évvel válnak észrevehetővé, amikor már visszafordíthatatlan szerkezeti változások következnek be a hasnyálmirigyben.

A hasnyálmirigy-gyulladás okai

A hasnyálmirigy fontos emésztőszerv, amelynek normális működése az emésztőrendszer más részeinek működésétől, valamint az emberi táplálkozás jellemzőitől függ. Ezért a hasnyálmirigy-gyulladás tüneteinek kialakulásában és progressziójában döntő szerepet játszanak olyan tényezők, mint a zsíros ételek preferálása, az alkoholfogyasztás, a kábítószerrel való visszaélés, a hosszan tartó koplalással járó diéták, a gyomor, a belek és a máj-eperendszer betegségei.

Ezenkívül a betegség egyéb okai is azonosíthatók:

Sérülésekhasnyálmirigy.
Ételallergia.
Néhány gyógyszer szedése.
Vírusos fertőzések.
Elhízás és endokrin rendellenességek.
Átöröklés.
Cisztás fibrózis.

Néha az intenzív fizikai munka vagy a stressz kiválthatja a hasnyálmirigy-gyulladás folyamatát.

Hogyan lehet felismerni a hasnyálmirigy-gyulladás tüneteit?

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás tünetei a felső hasban jelentkező intenzív fájdalomban, hányingerben, gyakori hányásban nyilvánulnak meg. A mérgezés és kiszáradás miatti kóros folyamat előrehaladtával a beteg vérnyomása csökkenhet, általános állapota jelentősen, akár eszméletvesztésig is romolhat.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén a tünetek a betegség stádiumától függenek, két részre oszthatók: a kezdeti szakasz és a mirigyszövetekben bekövetkező visszafordíthatatlan változások szakasza. Az első szakaszban a gyulladásos folyamat időszakos fájdalom-szindrómával nyilvánul meg, amely étkezés után jelentkezik, de nem olyan kifejezett, mint a betegség akut formájában. Ezeket a fájdalmas érzéseket általában hányinger, puffadás, székletzavar kíséri.

Amikor a hasnyálmirigy már nem látja teljes mértékben szekréciós funkcióit, az emésztés és a táplálék felszívódása a bélben megzavarodik, és egyes betegeknél cukorbetegség is kialakul. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a fájdalom egyáltalán nem jelentkezik, de a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás egyéb tünetei előtérbe kerülnek: gyakori és bőséges, nagyon kellemetlen szagú, pépes széklet, állandó puffadás, érezhető fogyás és a szervezetben a tápanyag- és vitaminhiány jelei. (egyszerűen nem szívódnak fel).

A hasnyálmirigy-gyulladás kezelésének jellemzői

Még az akut hasnyálmirigy-gyulladás legkisebb gyanúja esetén is mentőt kell hívni és kórházba kell helyezni. Ha bőséges ebédek és vacsorák után időszakos hányinger, fájdalom ésgyomorpanaszok esetén fel kell keresni egy gasztroenterológust. Ő már meghatározza, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, és hogyan kell kezelni a hasnyálmirigy-gyulladást.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálására különböző kutatási módszereket alkalmaznak.

A laboratóriumi módszerek közül a következő elemzéseket gyakrabban végzik el:

Az elasztáz meghatározása a székletben.
Vér biokémia (meg kell határozni az alfa-amiláz és a glükóz szintjét).
Klinikai vérelemzés (a gyulladás és a vérszegénység jeleinek kimutatására).
A vizelet általános elemzése (néha a hasnyálmirigy-gyulladást összekeverik a vese patológiájával).

Az instrumentális vizsgálatok közül a leginformatívabbak a hasnyálmirigy-gyulladásra vonatkozóan:

Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia.
CT, MRI és ultrahang.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás tüneteinek jelenlétében kötelező kezelési intézkedés több napig tartó éhezés, majd szigorú diéta. A fájdalom enyhítésére a betegnek nem kábító és kábító hatású fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat írnak fel. A méreganyagok negatív hatásainak csökkentése érdekében méregtelenítést végeznek. Szükség esetén antibiotikumot is adnak a betegnek. Súlyos esetekben a parenterális táplálás javasolt, vagyis a tápanyagok intravénás infúzióval történő bejuttatása a szervezetbe.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás sebészi kezelésének megvalósíthatóságának eldöntésekor az orvosok figyelmet fordítanak a beteg állapotára és a konzervatív terápia hatékonyságára. A hasnyálmirigy-gyulladás műtéteit általában laparoszkóposan végzik.

A betegség krónikus formája esetén a terápiás éhezés a súlyosbodás időszakában és a diéta betartása hasnyálmirigy-gyulladásban is döntő jelentőségű, mivel gyakran a helytelen táplálkozás okozza a hasnyálmirigy-szövet kóros elváltozásainak kialakulását. Ezenkívül a páciens enzimpótló terápiát ír elő, amelynek dózisát az orvos választja kiegyénileg.

Diéta hasnyálmirigy-gyulladásra

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás rohamai között a betegnek korlátoznia kell az állapotának romlását okozó élelmiszerek fogyasztását. A speciális diéta hozza a leghatékonyabb eredményeket a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében:

A beteg étrendjének tartalmaznia kell folyékony zabkását, nyálkás leveseket, durumbúzából készült tésztákat, sült gyümölcsöket és zöldségeket, főtt sovány húst és halat, lágy sajtokat és friss fermentált tejtermékeket. A tejföl és a tejszín csak vegetáriánus levesek adalékaként használható. Legfeljebb 6 gramm sót használhat. naponta

Ki kell zárni a páciens étlapjáról a fűszeres és fűszeres ételeket, a konzerveket, a kolbászt és kolbászt, a zsíros hús- és halleveseket, a nyers és termikusan feldolgozott paradicsomot (ide tartoznak a szószok, ketchupok, sült paradicsomszószok), csokoládé, fagylalt, alkoholos és szénsavas italok, vajas péksütemények, kvas, gomba, savanyú bogyók és gyümölcsök, retek, hüvelyesek, sóska.

A hasnyálmirigy-gyulladás diétája során nem szabad megfeledkezni az étel hőmérsékletéről, amelynek semlegesnek kell lennie, és nem irritálja a gyomrot. Minden étel párolt vagy sült.

Állítson be egy töredékes étrendet. Az ételt óvatosan és lassan kell rágni. Mindig ugyanabban az időben egyél.

Az enzimkészítmények, ásványi anyagokat tartalmazó multivitaminok hasznosak lesznek a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében az orvos javaslata szerint.

A fitoterápia kiváló segítség lehet a hasnyálmirigy-gyulladás elleni küzdelemben. A gyógynövényekkel való kezelésnél azonban körültekintően kell eljárni, mivel egyes növények fokozhatják a hasnyálmirigy gyulladásos folyamatait.

A hasnyálmirigy-gyulladás megelőzése az egészséges táplálkozás, az alkoholfogyasztás korlátozása és az emésztőrendszer betegségeinek időben történő kezelése.