A szívkoszorúér-betegség okai, tünetei, kezelése

Tartalom

Szívkoszorúér-betegség - mi ez?
A patológia kialakulásának okai
A betegség tünetei
Diagnosztikai módszerek
A kezelés módszerei
A megfelelő táplálkozás szükségességéről

Az előfordulási gyakoriság szerint a szívkoszorúér-betegség vezető helyet foglal el a szív- és érrendszer összes betegsége között. Az e betegség miatti halálozási arány a szív és az erek patológiái által okozott teljes halálozás legalább 60%-a.

Mi az a szívkoszorúér-betegség?

A koszorúér- vagy ischaemiás betegségre a szív koszorúereiben ateroszklerotikus elváltozások kialakulása jellemző. Hasonló probléma merülhet fel az artériák lumenének teljes vagy részleges elzáródása következtében.

A rossz vérellátás következtében a szívizom nem kapja meg a szükséges mennyiségű oxigént, ami oxigénéhezés (hipoxia) kialakulásához vezet.

Leggyakrabban a szívkoszorúér-betegség 40 éves kor után fordul elő férfiaknál. Azonban 50 éves kor után ez a patológia ugyanolyan gyakorisággal fordul elő férfiaknál és nőknél.

Ennek az állapotnak az a veszélye, hogy a szívizom normális vérellátásától megfosztott részei kötőszövetté (hegszövetté) degenerálódnak, és ez a szívizom kontraktilitásának megsértéséhez vezet.

A szívkoszorúér-betegség legsérülékenyebb helye a bal kamra területe az elülső fal felől és a szív csúcsa. Ennek oka e régió vérellátásának sajátossága. A szív alapja és a bal kamra hátsó fala a második helyen áll az előfordulás gyakoriságát tekintve.

Mi vezetett a patológia kialakulásához?

A világ orvosi gyakorlatában minden évben új elméletek jelennek meg a betegség előfordulásával kapcsolatban. felmerülőA koszorúér-betegségeta következő tényezők befolyásolhatják:

A szívizom szövetét tápláló artériák lumenének szűkítése. A koszorúerek atherosclerotikus elváltozásai hozzájárulhatnak ehhez a jelenséghez. Az olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a hipodinamia és az elhízás, érelmeszesedést okozhatnak.

A vírusok (adenovírusok, influenza, citomegalovírusok) az érelmeszesedés és ennek eredményeként a koszorúér-betegség másik elmélete. A SARS és az influenza időben történő megelőzése jelentősen csökkenti a szívkoszorúér-betegség előfordulását.

Stressz faktor. A stresszes helyzetek állandó hatása az emberi pszichére az adrenalin felszabadulásával jár, ami a szív koszorúereinek görcsét váltja ki.

Egyéni hajlam. Ez a tényező kulcsszerepet játszik a koszorúér-betegség kialakulásában. A betegség kialakulására való hajlam öröklődik.

Alkoholfogyasztás és dohányzás. A nikotin és az etil-alkohol az egyik oka ennek a patológiának a kialakulásának, mivel a szervezetbe kerülve a szívizomot tápláló erek görcsét okozzák.

Hogyan nyilvánulhat meg a szívkoszorúér-betegség?

A kardiológus látogatásának abszolút indikációja minden kellemetlen érzés a szív és a mellkas területén. A szívkoszorúér-betegség tünetei személyenként egyéniek lehetnek. Bizonyos helyzetekben előfordulhat, hogy egy személy nem tapasztal szívelégtelenséget.

A koszorúér lumenének teljes elzáródása olyan következményhez vezethet, mint a szívizom falának szakadása (szívroham). A koszorúér-betegség fő tünete a mellkasi vagy a szegycsont mögötti fájdalom.

Ha az ér teljesen elzáródott, egy személy a következő tüneteket tapasztalhatja:

rövid távú fájdalom támadások jelennek meg;
intenzitása fájdalom fokozatosan növekszik;
30-40 perc elteltével a fájdalom erőssé válik, és a személy nem tudja elviselni.

Ha egy koszorúér részleges elzáródása van, a személy a következő tüneteket tapasztalhatja:

a fájdalom fokozódik az érzelmek kifejezésekor, valamint a fizikai aktivitás során (lépés, futás, súlyemelés);
a beteg félelmet érez egy új fájdalomroham megjelenésével kapcsolatban;
légszomj és légzési nehézség figyelhető meg;
intenzív fájdalom gyakran sugárzik (sugárzik) az alsó állkapocs területére, az arccsontokra, a bal vállra és a kézre.

Egyes helyzetekben a szívkoszorúér-betegség jellegzetes tünetek megjelenése nélkül is előfordulhat. A fájdalom helyett a következő tünetek zavarhatják az embert:

gyengeség és általános rossz közérzet;
fokozott fáradtság;
fulladásos rohamok;
fokozott szívverés;
nehézlégzés;
égő érzés és kellemetlen érzés a szegycsont mögött.

Az említett tünetek mindegyike minimális fizikai és érzelmi stressz esetén is megjelenik. A szívkoszorúér-betegség legveszélyesebb típusa a rejtett forma, amelynek semmilyen megnyilvánulása nincs.

Ebben az esetben a diagnózis csak a fájdalom spontán rohama kialakulása után történik.

Hatékony diagnosztikai módszerek

A szívkoszorúér-betegség diagnosztikai intézkedéseit a következő céllal hajtják végre:

a fájdalomérzet pontos lokalizációjának meghatározása;
a fokozott fájdalomhoz hozzájáruló tényezők azonosítása;
a fájdalom támadás időtartamának meghatározása;
a nitroglicerin hatékonyságának értékelése támadás során.

A koszorúér-betegség tünetei hasonlóak számos extracardialis betegséghez és szívbetegséghez. Pontos diagnózis felállításáhoztovábbi kutatási módszereket alkalmaznak. Ezek a módszerek a következők:

Terhelési tesztek. A módszer másik neve a kerékpár-ergometria, amely lehetővé teszi a fizikai megterhelés során fellépő állóképességi szint felmérését. A kapott eredmények lehetővé teszik a kóros elváltozások mértékének, valamint a gyógyszeres terápia hatékonyságának felmérését.

EKG-monitorozás, amely lehetővé teszi az ischaemiás területek jelenlétének meghatározását, még jellemző tünetek hiányában is.

A szelektív koszorúér angiográfia a leghatékonyabb módszer az érrendszeri károsodás mértékének meghatározására. Ezt a módszert akkor célszerű alkalmazni, ha más diagnosztikai lehetőségek informativitása alacsony.

Orvosi vizsgálatok. Ennek a módszernek a lényege az ischaemiás roham mesterséges provokálása speciális gyógyszerekkel, egyidejű EKG-vezérléssel.

Echokardiográfia további gyógyszerterheléssel. A vizsgálat során patológiás sejteket észlelnek a bal kamra területén.

Komputertomográfia. Ez a tanulmány lehetővé teszi az edények falának károsodásának jelenlétének meghatározását, valamint a különböző lokalizációjú aneurizmák kimutatását.

Multispirális RCT. A vizsgálat során a pácienst intravénásan kontrasztanyagokkal fecskendezik be, amelyek lehetővé teszik a koleszterin-lerakódás gócainak, az érrendszeri törzsek különböző károsodásainak, valamint az artériás sönteknek a meghatározását.

Mik a kezelési módszerek?

A betegség kezelésének kulcsfontosságú pontja a szívizom oxigénigényének csökkentése, valamint a szívizomba való teljes eljutáshoz szükséges feltételek megteremtése. A károsodás mértékétől és a lefolyás súlyosságától függően mind a konzervatív (gyógyszeres), mind az operatív kezelési módszerek alkalmazhatók.

Drog terápia

A betegség kezelésére a következő gyógyszercsoportokat használjákeszközök:

Nitroglicerin. Használatuk célja a betegség akut rohamainak megszüntetése;
Acetilszalicilsav (aszpirin) és sztatinok. Ezeket a gyógyszereket a zsír és a vérrögképződés megakadályozására írják fel az erek lumenében.
Bétablokkolók. Alkalmazásuk célja a szívritmus normalizálása és a tachycardia megelőzése.
Kalcium antagonisták. Fő funkciójuk a pulzusszám csökkentése, valamint az erek lumenének bővítése.

Az egyes gyógyszerek adagját és gyakoriságát az orvos egyénileg számítja ki. A számítás megkezdése előtt az orvos értékeli a diagnosztikai adatokat, valamint a betegség lefolyásának súlyosságára vonatkozó információkat.

A vérellátás helyreállítása műtéttel

Ha a gyógyszeres kezelés nem adott jelentős eredményt, a betegnek műtétet kell végezni. Az operatív kezelés egyéb jelzései közé tartozik a kóros folyamat figyelmen kívül hagyása, a betegség gyors progressziója, valamint az érelmeszesedés által okozott kiterjedt károsodások.

A leghatékonyabb módszer az aortokoronáris shunting. Ennek az eljárásnak a lényege egy további csatorna létrehozása a véráramláshoz, megkerülve a kóros területeket. Söntként a páciens alsó végtag területéről vett edényt használnak.

A műtéti kezelés másik módja a koszorúér angioplasztika, amelynek során az érintett ér lumenét kiterjesztik. A műtét eredménye a szív vérellátásának teljes helyreállítása.

Ha az artéria átjárhatósága nem állt helyre, az orvosok használhatják a stent elhelyezésének módszerét. A szűkülő területre jutva a stent térfogata megnő, és kiegyenesíti a szűkültetartéria Ez a módszer a szívinfarktus hatékony megelőzése.

A megfelelő táplálkozás a gyógyulás kulcsa

A napi étrend megszervezése a legfontosabb pont a szívkoszorúér-betegség teljes kezelésében. A terápiás táplálkozás hozzájárul a zsír- és szénhidrát-anyagcsere normalizálásához a szervezetben, és jó megelőzésére szolgál az új ateroszklerotikus plakkok kialakulásának a szervezetben.

A betegség diétás táplálkozásának fő elvei a következők:

Mindenekelőtt ajánlott korlátozni a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását. A napi étrend legfeljebb 300 g összetett szénhidrátot tartalmazhat. Az összetett szénhidrátok forrásai a gabonafélék, valamint a friss gyümölcsök és zöldségek. Az egyszerű szénhidrátok fogyasztása a betegség súlyosbodásához vezethet.
A zsírok napi mennyisége nem haladhatja meg a 80 g-ot, a zsírok legalább 40%-ának növényi eredetűnek kell lennie. A fehérje napi mennyisége 100 g.
A nitrogéntartalmú anyagokban gazdag ételeket (sült húsok, füstölt húsok, vörösbor) javasolt kizárni az étrendből.
Az olyan anyagok, mint a magnézium, foszfor, kálium, jód, segítenek javítani a koszorúér-betegség általános állapotát.
A húst és a halat főtt formában ajánlott fogyasztani.
Az ételnek töredékesnek kell lennie, kis adagokban naponta 4-5 alkalommal. Az utolsó étkezésnek legalább 3 órával lefekvés előtt kell lennie.

Az ajánlott termékek listája a következőket tartalmazza:

Hal és haltermékek. Jobb, ha azokat a halfajtákat használja, amelyek minimális mennyiségű zsírt tartalmaznak (sügér, süllő, tőkehal). A halételeket sütőben vagy párolva ajánlott főzni.

Kenyér és pékáruk. Jobb megtagadni a frissen sült kenyeret, előnyben részesítve a rozsot és a tegnapi fehér kenyeret.

Hús éshúskészítmények. A halhoz hasonlóan alacsony zsírtartalmú húsfajták (marha, csirke, bárány, pulyka) használata javasolt. Étkezés előtt jobb, ha a húst sütjük a sütőben, vagy főzzük.

Tejtermékek. Jobb, ha előnyben részesítjük a tejfölt és a tejszínt, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a zsíranyagcsere normalizálásához a szervezetben.

Gabonafélék és gabonafélék. Koszorúér-betegségben szenvedők búzadarát és rizsdarát fogyaszthatnak.

Tojás A betegség diétája hetente legfeljebb 2 csirke tojás fogyasztását teszi lehetővé. Ez a termék nem zárható ki teljesen, mivel tartalmazza a szervezet számára szükséges foszfort.

Növényi olaj. A növényi olajok használatára nincs korlátozás, mivel olyan zsírsavakat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a koleszterin-anyagcsere normalizálásához.

Zöldségek és gyümölcsök. A friss zöldségek és gyümölcsök vitaminokkal és nyomelemekkel telítik a szervezetet. Felhasználásuk korlátlan mennyiségben megengedett. Csak a retek, a spenót és a retek használatát korlátozza.

Fontos megjegyezni, hogy a szívkoszorúér-betegség súlyos betegség, amelyet kardiológus szigorú felügyelete mellett kell kezelni.

Következő