A jobb és bal petefészek cystadenoma típusai és kezelése

Előző

cystadenoma
Ovarian cystadenoma (ciszta)? a petefészekszövet patológiás ürege, amely folyadékkal vagy vérrel van telve. A daganatok lehetnek jóindulatúak, rosszindulatúak, határvonalak vagy alacsony rosszindulatú potenciállal (LMP). Ezért nem minden daganat tekinthető ráknak.

Petefészek? páros mandula alakú ivarmirigyek találhatók a medencében. A szerv egyik vége peritoneális redő segítségével kapcsolódik a méhhez, a másik szabadon lóg a medencefenék üregében. A petefészkek működése összefügg a hormonok (progeszteron, ösztrogén, androgén) termelésével, a peteéréssel és a női menstruációs ciklus szabályozásával.

Leggyakrabban a ciszták képződése a menopauza, a serdülőkor és a klimax előtti időszakban fordul elő. Lányoknál működőképes a daganat (follikuláris ciszta, sárgatest cisztás képződése, teratoma)? idővel magától megoldódik és nem rosszindulatú. A menopauza előtti nőknél a női és szteroid hormonok fokozott ingadozása lép fel, ami több mint 20 fajta különböző daganat kialakulásához vezet. Az esetek 75%-ában a rákot késői stádiumban diagnosztizálják, és a további kezelés hatástalan.

A petefészek jóindulatú cystadenoma egy rákmegelőző stádium, ezért gondos diagnózis és megfelelő kezelés szükséges.

Osztályozás

A petefészek epiteliális daganatának több mint 40 típusa van, a leggyakoribb a következő három:

A petefészek mucinosus cystadenoma

Mucinosus cystadenoma vagy nyákos petefészekciszta? többnyire jóindulatú daganat, kapszula formájában, sima külső és belső felülettel. Nagy méreteket érhet el, ami nem mindig jelzi rosszindulatúságát, még akkor is, ha az átmérője meghaladja az 50 cm-t, és a súlya 20-50 kg. A mucinosus ciszta átlagosan 15-30 cm átmérőjű éscsak az esetek 10%-ában kétoldali.

A mucinosus daganatok körülbelül 80%-a jóindulatú, 10%-a? határvonal alacsony malignus potenciállal, a fennmaradó 10% pedig rosszindulatú. Ritkán fordulnak elő lányoknál pubertáskor, terhesség alatt és menopauza után, a patológia becsült csúcsprevalenciája 30-50 év.

Ez a fajta patológia a következő jelekkel nyilvánul meg: fájdalmas érzések a hasban, hüvelyi vérzés, valamint a has méretének növekedése. A szövődmények közé tartozhat a ciszta hasüregbe történő felszakadása vagy a petefészek elcsavarodása. A legtöbb esetben tünetmentes, és a hasi szervek egyéb okból végzett ultrahangvizsgálata során észlelik.

A petefészek savós cystadenoma

Savós petefészek-cystadenoma? a petefészek leggyakoribb jóindulatú daganata, melynek mérete 5-10 cm, amely az esetek 40%-ában fordul elő. A hólyag alakjára hasonlít, sűrű hengeres hámréteggel bélelt, és átlátszó, halványsárga folyadékkal van tele, vérszennyeződésekkel. A funkcionális (tüszős) cisztából daganat alakulhat ki, ha a neoplazma 3-4 menstruációs cikluson belül nem csökken.

A savós cystadenomák előfordulása a női test reproduktív korának végével jár. Ezért a patológia terjedésének kockázata 40-50 évre nő. A legtöbb esetben a jobb petefészek jóindulatú daganatát diagnosztizálják, és a savós cystadenomáknak csak 15-20%-a kétoldali.

A petefészek papilláris cystadenoma

Papilláris cystadenoma a petefészekben? a savós típusú neoplazma, amelyet a felszínen egyenetlenül elhelyezkedő papillák formájú növekedés jellemez. A papillák elhelyezkedése lehet: fordított (belső), kiforduló (külső) és vegyes. A hám lapos, a sejt alapja laza vagy sűrű.

A patológia fő okai nem ismertek, de előfordulásának kockázata nő a túlsúlyos nőknél, akik hormonális gyógyszereket szednek és a menopauza idején. Leggyakrabban a papilláris cystadenoma a 40-60 éves korosztályban fordul elő. A legtöbb esetben a szerv kétoldali károsodása figyelhető meg, amelyet a peritoneumban lévő folyadék felhalmozódása kísér.

cystadenoma

A petefészek-cystadenoma okai

A petefészek-cystadenoma a következő hat tényező miatt alakulhat ki:

A tüszőcisztaaz ovuláció után képződik, amikor az agyalapi mirigy kis mennyiségű luteinizáló hormont bocsát ki, amely jelzi a tüszőnek, hogy szabadítson fel tojást. Ha a felszabadulás nem következik be, a tüsző nem tud felszakadni, és növekedni kezd, cisztává alakulva. Ez a képződés ártalmatlan, és általában két menstruációs cikluson belül magától feloldódik.

Metabolizmuszavarok? a klimax előtti időszakban anyagcsere-változások lépnek fel (cukorbetegség, elhízás), a nő hormonális háttere megzavarodik, ösztrogéntöbblet jelentkezik, nő a petefészek-cystadenoma kockázata.

A luteális cisztanagy mennyiségű ösztrogén és progeszteron termelődése során keletkezik, amelyek felkészítik a szervezetet a fogantatásra. Ezután a tüsző sárga testté válik, amely vért és folyadékot halmozhat fel, ha nem történt megtermékenyítés, akkor egy idő után magától eltűnik. A medence és a has húzó fájdalmai érezhetők, a ciszta felszakadásakor fennáll a belső vérzés veszélye.

Teratóma? főleg 30 év alatti nőknél fordul elő. Csírasejtekből (elsődleges petesejtből) fejlődik.

Endometriózis? ez egy olyan állapot, amelyben az endometrium sejtek, amelyek általában a méh belsejét borítják, elkezdenek növekedni azon kívül.

Policisztás petefészek szindróma(PCOS)? olyan állapot, amelyben sok kicsi és ártalmatlan ciszta alakul ki a petefészekben, amikor a nő hormonháztartása megváltozik.

Stressz, menopauza alatti vérzés, méhen kívüli terhesség, abortusz, szexuális absztinencia, műtéti beavatkozás, szexuális úton terjedő betegségek (szifilisz, chlamydia) és öröklődés is okozhat cystadenoma kialakulását.

Általános tünetek

A petefészek különböző cystadenómáinak tünetei hasonlóak egymáshoz: bélpuffadás, folyadék felhalmozódása a hasüregben (ascites), székrekedés, hasmenés jelentkezik. Étvágytalanság és súlyvesztés, gyors fáradtság, nehézkesség a gyomorban, hányinger és hányás, rendellenes menstruációs vérzés, változások a menstruációs ciklusban.

Jellemzője az állandó vagy időszakos húzó fájdalom az alsó hasban, amely pulzálhat a hát alsó részén és a csípőben, fájdalmas érzések közösülés közben (dyspareunia), olyan érzés, hogy a hólyag nincs teljesen kiürülve.

Diagnosztika

A petefészek-cystadenoma első tüneteinek észlelésekor nőgyógyászhoz kell fordulni. A ciszta típusának meghatározásához az orvos számos eljárást végez: nőgyógyászati ​​vizsgálatot végez, kórtörténetet állít össze, elküldi a pácienst laboratóriumi és hardveres vizsgálatokra (ultrahang, MRI, laparoszkópia).

A vér- és vizeletvizsgálat eredménye a vörösvértestek és a hemoglobin feleslegét mutathatja ki a vérben, ami a szervezet hibás működésére utal.

A hardveres diagnosztika leggyakoribb módszere az ultrahang. A vizsgálat során a nőgyógyász észlelheti a függelékekben bekövetkezett változásokat, kimutathatja a nagy méretű cisztát, az ultrahang lehetőséget ad a daganat lokalizációjának, méretének és szerkezetének megállapítására.

Egy másik módszer a diagnosztikai laparoszkópia? olyan eljárás, amikor a hasüreget olyan gyógyszerrel vizsgálják, amelya hasüregben egy kis bemetszésen keresztül adják be. A minimálisan invazív megközelítés lehetővé teszi a szövődmények kockázatának és a kórházi tartózkodás időtartamának csökkentését.

A laparoszkópia lehetővé teszi, hogy szövetmintát vegyen tumorbiopsziához, amelyet a laboratóriumba küldenek szövettani vizsgálatra. A laboráns mikroszkóp alatt megvizsgálja a mintát, molekuláris vizsgálatot, elektronmikroszkópos vizsgálatot végez. Ezek az intézkedések lehetővé teszik a daganat rosszindulatúságának kimutatását.

A legtöbb esetben a bal petefészek cystadenomáját diagnosztizálják a női test élettani jellemzői miatt, a tojás gyakrabban érik ezen a területen.

A petefészek-cystadenoma kezelése

Ha a petefészek patológiás cisztadenomáját észlelik, sebészeti beavatkozásra van szükség. A művelet hatóköre egyedileg kerül meghatározásra. Ha a daganat 3 cm-nél nagyobb, a petefészket teljesen eltávolítják, de a terhességet tervező betegek igyekeznek nem sérteni az ivarmirigyeket.

A laparoszkópia a petefészek-cystadenoma kezelésének legbiztonságosabb módszere. Ezt a sebészeti beavatkozást a hashártya több bemetszésével hajtják végre, amelyek lehetővé teszik a szükséges eszközök (fogó, elektromos olló) testüregbe juttatását. A műtét előnye a gyors rehabilitáció, a posztoperatív szövődmények alacsony százaléka és a gyermekvállalás lehetősége.

A sebész feladatai a beteg életkorától függően kissé eltérnek. Fiatal lányoknál fontos, hogy a petefészekszövetet minél jobban megőrizzék. Ha a műtét sikeres, a nemi hormonok szintje normalizálódik, a testsúly normális marad, a nő reproduktív funkciója nem veszít el.

A korú nők számára a sebész fő feladata? csökkenti a szövődmények kockázatát a jövőben. A műtét során minden gyulladásos gócot eltávolítanak, minimalizálják a már meglévők előfordulásának és súlyosbodásának kockázatátbetegségek

Kiegészítő terápiaként szolgálnak a népi kezelési módszerek, amelyek magukban foglalják az akác, kamilla, menta, pitypang, zöld dió, bojtorjánlé, szeder és áfonya tinktúráját. A petefészkek kimerülésének elkerülése érdekében egy E-vitamin-kúra is ajánlott. A posztoperatív időszakban ki kell zárnia a fizikai aktivitást, kövesse a nőgyógyász ajánlásait.

Mi a petefészek ciszta és el kell távolítani?

A patológia megelőzése

Egy nőnek figyelemmel kell kísérnie teste hormonális hátterét, vezetnie kell a menstruációs ciklus naptárát, és kérjen segítséget szakembertől, ha bármilyen rendellenességet észlel. Próbáljon megelőzni olyan tényezőket, amelyek befolyásolják a hormonális változásokat, például a stresszt, a méreganyagokat, a pszichés traumákat. Évente egyszer prevenciós célból nőgyógyászt kell felkeresni közös vizsgálatra.

Kerülni kell a kaotikus intim kapcsolatokat, fogamzásgátlót kell használni, lehetőleg gátat (óvszert), amely védelmet nyújt a nemi úton terjedő fertőzésekkel szemben. Hormontabletta szedése esetén minden szexuális aktus után fontos a nemi szervek alapos higiéniája. Ezek az intézkedések megakadályozzák a petefészek-cystadenoma kockázatát.

A szövődmények elkerülése érdekében szükséges a reproduktív és húgyúti rendszer gyulladásos betegségeinek időben történő kezelése, a hipotermia megelőzése.

A szervezetnek elegendő mennyiségű minden elemet kell kapnia, ezért A, C, RR vitaminokat kell inni. A petefészek-ciszták megelőzésében nagy jelentősége van a napsugárzás korlátozásának, kerülni kell a közvetlen sugárzásnak való tartós kitettséget. A szolárium látogatása szintén nem kívánatos.

Következő

Olvassa el tovabba: