Konzultáció szülőknek A családi nevelés hatása a gyermek szellemi fejlődésére

Előző
szülőknek

Konzultáció szülőknek, téma: "A családi nevelés hatása a gyermek szellemi fejlődésére"

Szerző: Olga Ivanivna Bykova - az MDOU "Zolote Zernyatko Óvoda" első minősítési kategóriájának oktatója, p. Nyizsinka az orenburgi régió Orenburg kerületéből.

A család döntően befolyásolja a gyermek személyiségének kialakulását, szellemi fejlődését. Az anyával és apával, testvérekkel kommunikálva a gyermek hozzáállást sajátít el a világhoz, úgy gondolkodik és beszél, ahogyan a családja gondolkodik és beszél. Felnőttté válva lehet, hogy tudatosan nem veszi át a család egyes vonásait, de tudattalanul még mindig magában hordozza a család által meghatározott viselkedésmódot, nyelvet, jellemtulajdonságokat. Mindez egy életstílus, olyan tulajdonságok, cselekvések és készségek egyedi kombinációja, amelyek együttesen meghatározzák a gyermek mozgásának útvonalát életcéljai felé.

Az óvodáskor az intenzív mentális fejlődés időszaka, a mentális daganatok megjelenése, a gyermek személyiségének fontos jellemzőinek kialakulása. Ez az az időszak, amikor kezdetben kialakulnak azok a tulajdonságok, amelyekre az embernek élete hátralévő részében szüksége van. Az óvodás korban nemcsak a gyermekek pszichéjének azon sajátosságai alakulnak ki, amelyek meghatározzák a gyermek viselkedésének általános jellegét, hozzáállását minden körülötte lévő dologhoz, hanem azok is, amelyek a jövő számára „tartalékot” jelentenek, mint például az önbecsülés, stb. Ebben a korban a gyermek nemcsak a minden gyermekre jellemző személyiségjegyeket sajátítja el, hanem pszichéjének és viselkedésének egyéni jellemzőit is, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egyedi egyéniség legyen, saját érdeklődési körével, törekvéseivel, képességeivel.

A különféle minőségi oktatás, mint például a személyes tulajdonságok, a tevékenység tárgyának pszichológiai struktúrái, a kommunikáció és a megismerés, a psziché természetes formáinak, pszichofiziológiai funkcióinak intenzív szocializációs folyamata, valódiaz iskolai életszakaszba való átmenet előfeltételei. A felnőttek nagymértékben meghatározzák az óvodás gyermek szellemi fejlődésének eredetiségét és összetettségét, személyiséggé formálják és pszichológiai felkészültséggé alakítják a további életre. A családi nevelés stílusát számos tényező befolyásolja: a szülők személyiségének sajátosságai, viselkedési formái; a szülők pszichológiai és pedagógiai kompetenciája és iskolázottsági szintje; érzelmi és erkölcsi légkör a családban; a nevelési befolyásolás eszközeinek köre (a megbízástól a bátorításig); a gyermek bevonásának mértéke a család életébe; figyelembe véve a gyermek tényleges szükségleteit és kielégítésének mértékét.

A hazai szakirodalom széles körben tárgyalja azt a kérdést, hogy a felnőtt és a gyermek közötti interakció természete milyen hatással van az óvodás önbecsülésének kialakulására. Eddig az a meggyőződés alakult ki, hogy a gyermek-szülő kapcsolatok stílusa a családban az egyik fő tényező, amely alakítja a gyermek önértékelését, viselkedésének jellemzőit. A gyermek-szülő kapcsolatok legjellemzőbb és leglátványosabb stílusa a gyermeknevelés során nyilvánul meg.

Az óvodás önértékelésének alakulásában bekövetkező változások nagymértékben összefüggenek a gyermek kognitív és motivációs szférájának, tevékenységének fejlődésével, az emberek belső világa iránti érdeklődés növekedésével az óvodás kor végére.

Ya. D. Kolominsky a gyermek személyiségének fontos alkotóelemének tekinti az orientációt, vagyis a viselkedés vezérmotívumainak rendszerét. A gyermek motivációs szférája az óvodáskorban aktívan fejlődik. Ha egy hároméves gyermek többnyire szituációs tapasztalatok, vágyak hatására cselekszik, és ezt vagy azt a cselekedetet végrehajtva nem ad világos számot magának arról, hogy miért és miért teszi, akkor egy idősebb óvodás gyerek cselekedete inkább tudatos. Az óvodás korban a gyermekben olyan motívumok alakulnak ki, amelyek kora gyermekkorában nem voltak jelen. Jelentős hatással vanaz óvodások viselkedését olyan motívumok kezdik motiválni, mint a felnőttek világa iránti érdeklődés, a hozzájuk hasonlóvá válás vágya, az új típusú befektetési jellegű tevékenységek (játék, szobrászat, rajzolás, építés stb.) iránti érdeklődés, létrehozása és fenntartása. pozitív kapcsolatok a felnőttekkel a családban, a gyermekek óvodájában Ez különösen az óvodáskor végére érzékennyé teszi a gyermeket a szülők és a tanárok értékelésére. Az óvodások tevékenységének motívuma gyakran a „szeretet” elnyerésének vágya, az általuk kedvelt, a csoportban tekintélyt élvező társaik szimpátiája, valamint az önszeretet, az érvényesülés vágya, a versengő motívumok (hogy jobbak legyenek, mint mások nyerni, nyerni). A gyermekek viselkedését gyakran kognitív, kreatív, morális indítékok határozzák meg (főleg középső és idősebb óvodáskorban).

Összegezve tehát a fentieket, meg lehet határozni a gyermek lelki egészségének kiválasztott jellemzőinek kialakulásának feltételeit, illetve a családi nevelésnek a gyermek mentális fejlődésére gyakorolt ​​pozitív hatásának feltételét.

Először is a gyermek tevékenységének kialakításának elősegítése, amely elsősorban az önszabályozáshoz szükséges. Beszélhetünk érzékeny időszakok létezéséről egy-egy tevékenységtípus (motoros, kognitív, kommunikatív stb.) kialakulására. Ugyanakkor szükséges, hogy az érzékeny időszakban a gyermek tevékenysége a kommunikáció körülményei között és megfelelő oktatásszervezési módszerekkel valósuljon meg. A létfontosságú struktúrák nem megfelelő megszervezése blokkolja a tevékenységet, csökkenti annak szintjét vagy más irányt ad neki.

Másodszor, a gyermekek pszichés egészségének fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az akadályok önálló leküzdésének megtapasztalása. Így az általános vélemény a teljes érzelmi kényelem szükségességéről teljesen téves.

Harmadszor, átfogó támogatásra van szükséga reflexió fejlesztése, amikor a felnőtt arra ösztönzi a gyermeket, hogy megértse önmagát, sajátosságait és lehetőségeit, viselkedésének okait és következményeit.

Negyedszer, rendkívül fontos, hogy a gyermek fejlődésében olyan értékkörnyezet legyen, amikor lehetőséget kap arra, hogy maga körül lássa a felnőttek eszményeit, bizonyos értéktörekvéseit, és ennek megfelelően határozza meg saját értékprioritásait.

Általánosságban elmondható, hogy a pszichológiai egészség külső és belső tényezők kölcsönhatása révén alakul ki, és nem csak a külső tényezők képesek megtörni a belső tényezőkön keresztül, hanem a belső tényezők is módosíthatják a külső hatásokat. És még egyszer hangsúlyozzuk, hogy egy pszichológiailag egészséges egyénhez elengedhetetlen a sikerrel koronázott küzdelem élménye.

Töltse le a szülőknek szóló konzultáció összefoglalóját "A családi nevelés hatása a gyermek szellemi fejlődésére"

Következő

Olvassa el tovabba: