Tyutchev versei az őszről

Előző

F. Tyutchev gyönyörű őszi verseit kínáljuk Önnek. Mindannyian jól ismerjük Tyutchev őszről szóló verseit gyermekkorunktól fogva, és néhányan felolvassák őket gyermekeiknek és unokáiknak. Ezek a versek a különböző osztályok iskolai tantervében szerepelnek.

Tyutchev őszről szóló rövid versei nemcsak a nyelv és a memória fejlesztését segítik, hanem az év gyönyörű időszakával, az őszrel is megismerkedhetnek.

.

Tyutchev

F. Tyutchev – Az eredeti őszén van

Van az eredeti őszén Egy rövid, de csodálatos évszak — Az egész nap olyan, mintha kristály lenne, És ragyogó esték...

Ahol a vidám sarló járt és a kalász leesett, Most minden üres - mindenütt tér, - Csak vékony szőrszövedék csillog egy nyugodt barázdán.

Üres a levegő, már nem hallatszanak a madarak, De még messze van az első téli viharok — És tiszta és meleg kékség ömlik A mezőn nyaralókra... *** Késő ősszel – F. V. TyutchevKéső ősszel Imádom a Carskoje Selo kertet, Amikor csendes szürkületben van, Mintha szunnyadna, fedett És fehér szárnyú látomások A homályos üvegtavakon Egyfajta zsibbadtságban Összeérnek ebben az alkonyatban... És a Katalin paloták porfír lépcsőin Borongós árnyak borulnak az október eleji estékre - És elsötétül a kert, mint a tölgy, És a csillagok alatt az éjszaka sötétjétől, Mint a dicső múlt tükörképe, egy arany kupola bukkan elő... *** Visszaúton - F. V. TyutchevŐshonos táj... Füstös lombkorona alatt hatalmas hófelhő Kék a messzeség - komor erdejével, Őszi ködbe burkolózva... Minden csupasz és üres és mérhetetlen A néma egyhangúságában... Helyenként csak foltok látszanak át az első jéggel borított állóvizeken. *** Elborít mély álom - TyucsevMély álom dúlt , Szomorú a félig levetkőzött erdő... Ztalán száz nyári levél, Őszi aranyozástól csillog, Még susog az ágakon. Régi leveleikkel kimerült, Villámszerű permetsugár! Milyen hervadó szappan! Milyen a szépség benne van bennünk, Mikor, aki olyan virágzott és élt, Most, olyan erőtlen és erőtlen, mosolyog utoljára!

Következő

Olvassa el tovabba: