Talaj előkészítése a kertben

Előző

előkészítése

A kerti parcellákon nem mindig lehet helyesen forgatni a növényeket. Ennek ellenére azt javasoljuk, hogy a burgonyát legkorábban három év elteltével vigye vissza ugyanoda. A paradicsom, a paprika és más éjszakai burgonya után termeszthet burgonyát.

Jó elődje az étkezési és takarmányrépa, a káposzta, az uborka, a sárgarépa.

Javasoljuk a kultúrák váltogatását az alábbiak szerint: burgonya - káposzta - zöldek - sütőtök - hagyma és fokhagyma; vagy burgonya-cékla, sárgarépa-káposzta-zöld-hagyma-fokhagyma.

Meg kell jegyezni, hogy a burgonya állandó termesztése alacsony szintű mezőgazdasági technológiával és rossz minőségű vetőanyaggal gyorsan betegségek és kártevők terjedéséhez, a hozam meredek csökkenéséhez vezet.

Burgonya számára a déli lejtőkön található területek a legalkalmasabbak, jól megművelt, könnyű és közepes mechanikai összetételű talajjal. Nem szabad túl nedves, alacsonyan fekvő, nehéz agyagos talajú helyekre ültetni, ahol a víz pangó, tavasszal nem szárad ki sokáig, lassan felmelegszik. A burgonyának mélyen lazított talajra van szüksége, amely jól átereszti a vizet, a levegőt és a hőt. A gumók normális kialakulásához és növekedéséhez nagy mennyiségű levegőre van szükség. Ezenkívül a laza talaj kevésbé mechanikai ellenállást biztosít a növekvő és fejlődő sztalonokkal és fiatal gumókkal szemben.

A burgonya alatti területet nem szabad árnyékolni. A gyümölcsfasorok közé helyezéskor például intenzív a csúcsnövekedés, elmarad a gumók kialakulása. A burgonya kicsi, keményítőtartalma alacsony. A betakarítás ilyen esetekben általában alacsony. Jól megvilágított területen az ültetősorokat északnyugatról délkeletre vagy északról délre helyezzük el. Ezután a növények napközben egyenletesen meg vannak világítva, és a forró délutánon kevésbé melegszenek felidőt a vonalak árnyékolásának köszönhetően. Ennek eredményeként nő a fotoszintézis intenzitása és a termelékenység, így a gumók termése és keményítőtartalma. Az előző termés betakarítása után megkezdik az őszi talajművelést. A terület ásása előtt eltávolítják a bozótfát, a gyomok gyökereit és az egyéb növényi maradványokat. Óvatosan, a réteg forgatásával ásnak, ami hozzájárul a kórokozók és kártevők elpusztításához. A burgonya pozitívan reagál a talaj mélyszántására (25-28 cm-ig). A növények ebben az esetben erősebb gyökérrendszert alkotnak, kevésbé szenvednek a szárazságtól.

Az ilyen talajkezelés nagyon fontos a burgonya termesztésénél. Végül is a termés fő tömege az ültetőgumó fölé van kötve.

A burgonya gyökérrendszere úgy van elrendezve, hogy a gyökerek gyakorlatilag nem tudnak mélyen behatolni, és a felső rétegekben helyezkednek el. Egy szemléltető példa a Zhytomyr Regionális Kutatóállomáson egykor végzett kísérletekre. 18 cm mélyre szántáskor a burgonya termése 159 t/ha, 22 cm-en — 130, 25 cm-en — 184 t/ha volt. Nem lesz felesleges 30-32 cm mélységig mélyíteni a szántást vagy a talaj ásását a burgonya alatt.

E tekintetben az ökológiai gazdálkodás híveinek, akik burgonyát termesztenek, javasolni kell, hogy hagyják el az úgynevezett Fokin laposvágót. Ellenkező esetben "második kenyér" nélkül maradsz. A laza talaj – a sikeres burgonyatermesztés elengedhetetlen feltétele – a talaj mikroflóra aktivitásának köszönhetően megmarad. Tevékenysége a szerves (trágya, tőzeg-trágya komposzt, növényi maradványok) és ásványi foszfor-kálium műtrágyák talajba juttatásától függ. 4-6 kg szerves trágya kijuttatása 1 négyzetméterenként. m hozzájárul a humusz felhalmozódásához a talajban, ami javítja annak fizikai tulajdonságait, víz-, levegő- és termikus viszonyait.

Ennek eredményekéntAz agyagos talajok kevésbé kohéziósak, jobban lélegzik, jobban áteresztik a vizet és könnyebben művelhetők. A szerves anyagoknak köszönhetően a homokos és agyagos talajok pufferesebbé és összetartóbbá válnak, amelyek jobban megtartják a tápanyagokat és a vizet a termőtalajban.

Ha a termőréteg (Polissiában) nem elegendő a helyszínen, akkor fokozatosan kell folytatni a mélykezeléseket, minden ásáskor 1-2 cm podzolos réteg hozzáadásával. Ugyanakkor trágyát vagy tőzeg-trágya komposztot is alkalmaznak 0,5-1 kg / négyzetméter mennyiségben. m. A tavaszi ásás vagy szántás során nagy üregek keletkeznek az agyagos talajban, ami miatt a talaj gyorsan kiszárad és nedvességhiányt okoz. Ha az eső nem múlik el, további öntözés szükséges a garantáltan magas hozam eléréséhez. A déli régiókban nem kívánatos tavasszal felásni a talajt, hogy ne száradjon ki. A burgonyaültetéseken végzett összes tavaszi munkát időben és kiváló minőségben kell elvégezni. Gondoskodni kell arról, hogy a talaj normál nedvességtartalmú, jól omlósodjon, ne zsírosodjon, mivel a túlnedvesedett talaj feldolgozása során laza rétegek képződnek, túlszárításkor pedig tömbök képződnek. Tavasszal, amikor sok a nedvesség, érdemes 10-15 cm magas gerincet kialakítani. Ezekben a talaj gyorsabban felmelegszik, és kedvező víz-, levegő- és hőviszonyok jönnek létre, amelyek biztosítják a teljes értékű palánták termését.

A burgonyanövények viszonylag gyenge gyökérzete és a nagy tápanyagigény miatt megnövelt dózisú műtrágya szükséges ehhez a kultúrához. Körülbelül 0,5 kg nitrogént, 0,2 kg foszfort, 0,9 kg káliumot, 0,35 kg kalciumot és 0,15 kg magnéziumot távolítunk el a talajból 100 kg gumóval és a megfelelő mennyiségű humusszal. Ősszel ki kell ásni, és 1 négyzetméterrel jól le kell takarni. m 4-6 kg alomtrágya illtőzegkomposzt (a trágya és a tőzeg aránya 1:3). Ha ezekből a műtrágyákból hiányzik, komposztot készíthet növényi maradványokból, gyomokból (mag nélkül), háztartási hulladékból, tavakból, tavakból származó iszapból.

Az eper utáni burgonyatermesztésnél az ágyásban maradt növényeket célszerű a talajba ültetni. Műtrágyaként szolgálnak a talaj humuszos dúsítására és lazaságának növelésére.

Annak érdekében, hogy a burgonya már a növekedés kezdetén megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jusson, a szerves trágyák mellett ásványi műtrágyákat is szükséges hozzáadni, amelyek könnyen emészthető tápanyagokat tartalmaznak. Az ásványi műtrágyák, a trágya vagy a komposzt hatása fokozódik, ha együtt alkalmazzák őket.

A burgonyának nagy adag káliumra van szüksége. A burgonya számára a legjobb kálium-műtrágya a klórt nem tartalmazó kálium-szulfát, amelynek hatására az érési időszak meghosszabbodik, a gumók keményítőtartalma csökken. Használhat kálium-nitrátot is. Ezeknek a műtrágyáknak a kijuttatási aránya 2,5-3 kg 100 négyzetméterenként. m. A klórtartalmú káliumsókat ősszel alkalmazzák, így a klór és a nátrium részben kimosódik. A foszfortartalmú műtrágyák növelik a gumók keményítőtartalmát, felgyorsítják az érést és javítják a burgonya eltarthatóságát, valamint előfeltételeket teremtenek a nagy dózisú nitrogén kijuttatásához. A kettős szuperfoszfát aránya 100 négyzetméterenként. m — 2,5-2,7 kg.Általában ősszel alkalmazzák. A nitrogénműtrágyázást a talajban lévő foszfor és kálium rendelkezésre állása alapján kell elvégezni. A foszforhiány fiziológiás nitrogéntöbbletet okoz. Megfelelő mennyiségű foszforral relatív nitrogénhiány léphet fel, dózisai növelhetők.

A nitrogén műtrágyákat tavasszal kell kiszórni a meglehetősen száraz talajra, és jól össze kell keverni vele gereblyével. A karbamid kijuttatási aránya 1,9-2,1, az ammónium-nitrát 2,6-2,8 kg 100 négyzetméterenként. m. Közvetlenül ezután az ágyakat előkészítikvagy gerinceket és gumókat ültetnek. Nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó komplex műtrágyák, például nitroammophoska és nitrophoska alkalmazása esetén a kijuttatási dózis 5-6 kg 100 négyzetméterenként. m. A talaj tavaszi ásása során szétszóródnak.

Az ültetés előtt és az ültetés során nem elegendő műtrágya kijuttatása esetén műtrágyázást végeznek. A nitrogén műtrágyákat a lehető legkorábban - 6-7 nappal a csírázás után - alkalmazzák. Ellenkező esetben a gumók lassan érnek, és minőségük romlik. Etetéskor költsön 100 négyzetméterre. m 0,5-0,6 kg karbamid vagy 0,9-1 kg ammónium-nitrát.

Következő

Olvassa el tovabba: