Hogyan, mit és mikor kell elvetni a paradicsomot

Előző

elvetni
A paradicsom az egyik legszebb és legfinomabb zöldség. És a legfiatalabb az európai zöldségágyásokban, csak a 19. század elején került be. Azelőtt a paradicsomot üvegházakban termesztették egzotikus virágok között, és a gyümölcsöket mérgezőnek tartották. Az első paradicsom kicsi volt, hasonló a modern koktélparadicsomhoz. Mára rengeteg
hogyan
különféle fajtát és hibridet nemesítettek, amelyek alig hasonlítanak vadon élő őseikre. A modern paradicsom formája hasonlíthat borsra, szilvára, cseresznyére, lehet gömbölyű, bordázott, sima. Súlyukban ugyanannyira különböznek egymástól: a cseresznye és a koktélhibridek mindössze néhány grammot nyomnak, de vannak olyan nehézsúlyúak is, amelyek akár egy kilogrammot is elérhetnek. A paradicsom nemcsak sárga és piros, hanem aranyzöld, narancssárga, bíborvörös, fehér, csíkos és még lila is. A nemesítők pedig folyamatosan új és új fajtákat hoznak létre. Ma az állami nyilvántartás mintegy 1200 fajtát és hibridet tartalmaz (ebből 1000 hazai), és az üvegházakba szánt paradicsom fajtaösszetételét az elmúlt tíz évben szinte teljesen frissítették. Hogyan lehet eligazodni a fajták és hibridek sokaságában? Miért érdemes választani? Az első kérdések, amelyeket fel kell tennie magának, hogy milyen körülmények között fognak növekedni, és hogyan kívánjuk felhasználni a jövőbeni betakarítást.

Milyen körülmények között termesztünk?

Ha üvegházban, akkor a fajtaválasztás az ország déli és északi részén alapvetően nem különbözik, az üvegházi körülmények nem különböznek egymástól. Nyílt földre bármely fajta déli vidékein más megközelítés alkalmazható, a nem feketeföld körülményei között pedig jobb a legkorán érő, harmonikusan érő és legtermékenyebb, betegségeknek ellenálló paradicsomot ültetni. Salátában vagy üvegben?A vastag héjú, magas szárazanyag-tartalmú kis gyümölcsű és közepes méretű paradicsom befőzésre alkalmas("Adelina", "Vörös banán", "Narancssárga banán", "Unoka szerelem", "Kalapács", "Maestro", "Paradicsom cukorka"). A nagy gyümölcsű, húsos paradicsom a legmegfelelőbb gyümölcslé és saláták készítéséhez. Friss tárolásra csak a hosszú érési idővel rendelkezők ("Zsiráf", "Szilveszter" stb.) alkalmasak. A legfinomabbak a biftomatok (nagy, húsos, többkamrás gyümölcsökkel 180-250 g-ig), a rózsagyümölcsös és a minitomatok: a koktél és a cseresznye, ecsettel nőnek, mint a szőlő. Maximálisan tartalmazzák a hasznos anyagokat és vitaminokat, köztük a béta-karotint (A provitamin), sok szárazanyagot és cukrot, ami desszertszerűvé teszi őket. A különböző népek hagyományosan kedvelik a paradicsomtermesztést. Nyugaton tehát a közepes gyümölcsű, koktélparadicsomot választják, Oroszországban ízük a marhaparadicsom felé hajlik, Ázsiában pedig a nagy gyümölcsű rózsaszínt. Otthon, Dél-Amerika trópusi vidékein a paradicsom évelő örökzöld növény. Az érő gyümölcsök súlya alatt a menekülés virágkefével a földre ereszkedik. Nedves talajjal érintkezve további gyökereket ad és gyökeret ereszt. A vadparadicsom ott gazként megtalálható az utak szélén, szemétdombokon. Az első kísérletek a paradicsom szabad ég alatti termesztésére Közép-Oroszország szélességi körein 1781-ig nyúlnak vissza, amikor is Prokopii Demidov nemesítő botanikus kertjében végeztek vele kísérleteket. A legnagyobb, 3,5 kg-os paradicsomot Gordon Graham termesztette Edmond városából (USA, Oklahoma). Az orosz rekord a cseljabinszki kertészkedés-rajongó Mikola Alekszandrové. Ez a 'Russian Hero' fajta 1 kg súlyú gyümölcse 980-ban. A vetés megkezdésének időpontja• A fűtetlen fóliás menedékhelyekre szánt magas paradicsomot március közepén vetik. • Korai és középérésű paradicsomfajták nyílt talajra,fólialagutakat, üvegházakat április első dekádjában kezdik vetni. • A palántáknak körülbelül 60 naposnak kell lenniük az ültetés időpontjára. • A vetés napján a keveréket (föld, tőzeg és humusz egyenlő arányban) kis edényekbe (67 cm magas) öntjük, enyhén tömörítjük, és forró halványkék réz-szulfát oldattal öntözzük.

Következő

Olvassa el tovabba: