Hogyan befolyásolja a zoosporangia az uborka peronosporózisát
Előző 8 és 30°C közötti hőmérsékleten és cseppnedvesség jelenlétében a zoosporangiumokból gyakrabban bukkannak elő zoospórák, amelyek a vízréteg mentén mozogva a sztómákon keresztül behatolnak az uborkalevélbe, és a parenchymában fejlődnek ki. A zoosporangium plazma rög formájában csírázhat, majd egyedi zoospórákra bomlik, vagy micéliumcsíra formájában. A Zoosporangia 4-6 hónapon belül nem veszíti el életképességét.A zoosporangiumok tömegesen tapadnak az uborkalevél teljes felületén elhelyezkedő szőrszálakhoz. Valószínűleg a szőrszálak sűrűsége és szerkezete szerepet játszik a növények peronoszpóra elleni ellenálló képességében. Talán a zoospórák csírázási és sejtbe való behatolási képessége a haj szerkezetétől és a kutikula vastagságától függ. Ezek a tulajdonságok genetikailag meghatározottak, ezért felhasználhatók bizonyos betegségekkel szembeni rezisztencia szelekciójában.
A haj felszíne az életkor előrehaladtával változik. Ismeretes, hogy a kutikula felületén, így a szőrszálakon is ektodémia található, amelyek leginkább a fiatal leveleken fejlődnek ki, ahol kitöltik a sztóma hiányát, biztosítva a nedvesség elpárolgását. A levél fejlődésével nő a sztómák száma, fokozatosan csökken a növény és környezete közötti kommunikációt biztosító ektodézmák szerepe. Lehetséges, hogy a kórokozók az ektodesmiát használják a növénybe való behatolásra.
Van egy másik jellemzője a szőrszálaknak. A levélfelület hőmérséklete közvetlenül függ a levegő hőmérsékletétől, de a sztómapárologtatás miatt szinte mindig hidegebb a levél. A haj hőmérséklete valószínűleg még alacsonyabb, mert ektodesmiával és fejlett felülettel nagyobb mértékben lehűl. Ekkor először is pontosan a szőrszálakon jönnek létre olyan feltételek, amelyek hozzájárulnak a harmat hullásához. A zoosporangiumok cseppekben csíráznak, növekedési csöveik áthatolnakektodémia a szőrsejtekben. A kórokozó szőrsejtek elleni támadása nagy valószínűséggel a növény immunitását növelő fitoalexinek termelődésével jár. Nagyon valószínű, hogy ezek a legelső jelek serkentik a növény megfelelő reakcióját, és hozzájárulnak a szomszédos sejtek elhalásához, ami gátolja az obligát parazita fejlődését. Magán a hajszálon egyedi alsóbbrendű zoosporangiumok képződnek, amelyeken szinte nincs is zoosporangium.
Ugyanakkor a zoosporangiumok jelentős része a szőrszálakhoz tapad, a vízfilmből keletkező zoospórák a levél és a sztómák hámrétegére esnek, ahol teljes értékű micélium és zoosporangium képződik. A betegség előrehalad. A peronosporosissal fertőzött levelek vizsgálata azt mutatja, hogy néha a zoosporangiumok több mint 50%-a tapad a szőrszálakhoz. Elképzelhető, hogy az uborka peronoszpóra elleni rezisztenciája összefüggésben áll a levéltrichómákkal, azok mennyiségével és minőségével.
Ez a jelenség lehetővé teszi az uborka egyik jellemzőjének megértését. A meghosszabbított vetésforgó növényeit a peronoszpóra gyakorlatilag nem érinti, bár minden mutatóban egyértelműen rosszabb, mint a nyári-őszi vetésforgó fiatal növényei. Furcsa módon pontosan az ilyen fiatal és erős növények nagyon gyorsan megbetegednek a peronoszpóra. Igen, előfordulhat, hogy a szőrszálak kutikulájának életkorral összefüggő sajátosságai, illetve maguk a szőrszálak kiszáradása, elszíneződése negatívan befolyásolja a kórokozó fejlődését, ami megakadályozza a hamis lisztharmat kialakulását. Egyébként a szikleveleken lévő kis szőrszálak sem járulnak hozzá a betegség kialakulásához, így ebben az időszakban előfordulhat, hogy a betegség nem halad előre.
A peronosporosis meghatározása
Az uborka peronosporózisát a leveleken lévő barna, sárga foltok alapján könnyű azonosítani. Megnő a méret, és a levelek kiszáradnak. A betegség nemcsak az uborkát érinti, hanem a cukkinit, a dinnyét és a görögdinnyét is. A zoospórák szaporodása segítöntözés, esős idő és nyár végén a levegő hőmérsékletének csökkenése. A betegség a talaj foszfor- és káliumhiánya, valamint néhány más uborkabetegség miatt is megjelenhet.
Hogyan lehet megelőzni a peronoszpóra kialakulását az uborkán
Mindig fennáll annak a veszélye, hogy az uborka magja már peronoszpóra fertőzött, ezért vetés előtt 0,1%-os kálium-permanganát-oldattal kell kezelni, vagy 15 percre forró vízbe (50%) kell tenni. Lehetőség van a magvak vetés előtti kezelésére is a "Trichodermin" gyógyszerrel, legyen óvatos az adagolással, mert a túlzás miatt a maghéj felborul, ami a növekedés gátlásához vezet. A betakarítás után a növényzet maradványait elégetik, hogy a kórokozók ne tudjanak télre a talajba vándorolni. Uborkát, cukkinit, sütőtököt nem lehet minden évben ugyanarra a helyre ültetni. Üvegházi körülmények között történő termesztéskor a betakarítás után a talaj felső rétegét eltávolítják, kálium-permanganát oldattal kezelik, és új talajjal borítják.
A peronoszpóra ellen ellenálló uborkafajták: Zodiac, Golubchyku, Fenix-640, Fontanlets, Katyusha hibridek.
A peronoszpóra elleni küzdelem módszerei uborkán
Amikor a betegség első tünetei megjelennek, azonnal el kell végezni a gombaölő szerekkel való kezelést: üvegházaknál - Efal, réz-oxi-klorid; nyílt terepre - Acrobat MC. A vegyszerekkel azonban nem érdemes visszaélni, ugyanis a növényekben felhalmozódnak a káros anyagok (peszticidek).
KövetkezőOlvassa el tovabba:
- Hogyan épül fel a kefir és uborka alapú étrend
- Hogyan alapozza le a falakat saját maga
- Hogyan hatnak a virágok aromái az emberre
- Hogyan lehet segíteni a köhögésben szenvedő gyermeken
- Hogyan és miért kell használni a Viferont kúpokban várandós anyák számára