Fák oltása bimbózó módszerrel
Előző
A faiskolák elsősorban gyümölcstermesztésre használják a bimbózást, mivel ennek számos jelentős előnye van más technikákkal szemben. Így például a termesztett fajták alapanyagának felhasználása lényegesen kisebb, mint a dugványokkal történő oltásnál. A kivágott szem viszonylag nagy fúziós zónát képez, aminek köszönhetően nagy arányú növekedés érhető el. Az oltás rögzítéséhez használhat egy tapaszt gemkapocsos elzáráshoz, ami jelentősen időt takarít meg a tapasszal vagy rugalmas oltószalaggal való átkötéshez képest.
A legtöbb esetben az oltási helyet nem kell fagittel kenni. A pánt további bemetszésére pedig sokszor nincs is szükség, hiszen maga a gemkapoccsal ellátott szemüvegtapasz az időjárás hatására tönkremegy, legkésőbb az oltott szem növekedésekor vagy a sarjvastagság növekedésekor elszakad és leesik.
Végül pedig az oltott szemből erős hajtás alakul ki, amelyet jövő nyáron egynyári oltványként ültethetünk. Ha a magfák többsége csak egy év után hoz létre erős hajtást, akkor egyes csonthéjasok (őszibarack, nektarin, mandula) már egyéves korukban meglehetősen magabiztosan növesztik oldalágakat.
Mikor kell elvégezni az oltást
A májustól júniusig tartó tavaszi időszakot, valamint a június végétől szeptemberig tartó nyári időszakot tekintik megfelelő időszaknak az oltásra. A rügyezést tavasszal végezzükcsírázási pont. Ez azt jelenti, hogy az oltott szem már ugyanazon a nyáron hajtást hoz létre, amely azonban sok fafajnál nincs ideje teljesen kialakulni, és a következő télen lefagyhat. Ezért a kertészek a nyílt terepen növekvő alanyokra történő oltáskor ritkán hajtanak végre csírázószemű oltást (például a parton), és az elmúlt év jó rügyeit használják, vagy olyan juharfát, amelynek rügyei nőttek. ugyanabban az évben.
A helyi gyümölcs- és díszfákat elsősorban alvó szemmel történő rügyezéssel szaporítják. Ez azt jelenti, hogy az oltott szem a következő tavaszig "alszik", és csak tavasszal kezd felébredni, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak a következő tavasszal nő. A nyári bimbózást követő 2-3 hét elteltével a szem már növekszik, így a megfelelő bimbózási időszak helyes megválasztása csak a szem idő előtti felébredését akadályozza meg. Ha felébred, akkor valószínűleg a tőle kialakult menekülés megfagy a következő télen.
és - a leveleket ollóval vagy késsel távolítják el a levélnyélről. Ugyanakkor levélnyelüknek csak egy kis része maradt meg; b — vágja ki a szemet, a kést alulról felfelé irányítva; c — kivágott szem pajzzsal; p — kivágott szem pajzzsal (hátulnézet).
Például a citrusfélék szaporíthatók rügyezéssel, bár gyakrabban alkalmazzák rájuk az oldalsó vágásba történő pajzsos oltást. Az üvegházakban telelő európai olajbogyó (Olea europaea), keleti datolyaszilva (Diospyros kaki), fehér eperfa (Morus alba) és más növények bimbózással jól szaporodnak.
A helyi, csírázópontos gyümölcsfák vakcinázása nagyon időigényes és kényelmetlen, többek között azért is, mert az oltás idejére már vegetatív pihenőben lévő dugványoknak kell lenniük.
Ennek ellenére megpróbálhatja megmenteni a szemet, ha koraiébredéskor a kissé megnőtt hajtást azonnal le kell rövidíteni egy vesére, hogy a meleg időszakban legalább ez a rövid szár beérjen.
Okularizáció alvó szemmel
Ezt a rügyezési módot a jó kéregkésés időszakában alkalmazzuk júliustól szeptember elejéig. A felhasznált alanyok általában egy- vagy kétévesek. Az oltásra való felkészítés két héttel a tervezett oltás előtt kezdődik. Az oltás tervezett helyét meg kell tisztítani az oldalsó hajtásoktól, és szükség esetén a tövisektől és tüskéktől. Ezután néhány nappal az oltás napja előtt ellenőrizzük az alany kéregének elmaradását. Ha a kéreg nem esik le, az azt jelenti, hogy az alany körüli talajt enyhén meg kell lazítani, bőségesen kell öntözni, vagy egy időre el kell halasztani az oltást.
Dugványok előkészítése oltáshoz
A dugványokat röviddel az oltás előtt vágják le, az idén kialakult erős hajtásokon megfelelő hajtásokat választva.
d — T-alakú bemetszés történik az alanyon, e — egy termesztett fajta rügyét illessze be g — a behelyezett rügybe, ha szükséges, vágja le a vízszintes bemetszésből kiálló részt; c — a bimbót rugalmas graftszalaggal rögzítjük, és — a fűzőlyukat szemüvegfolttal rögzítjük egy iratkapoccsal.
A víz párolgásának csökkentése érdekében a levélnyél leveleit azonnal levágjuk. De a levelek levélnyéleit nem távolítják el egyidejűleg, mivel továbbra is szükség lesz rájuk a további oltáshoz. Ha a dugványokat csak néhány nappal az oltás előtt lehet betakarítani, akkor az összes levelet azonnal le kell vágni. Ezután a dugványokat nedves mohába vagy nedves ruhába vagy papírba csomagoljuk, és hűvös helyen tároljuk. Az így elkészített dugványok akár postai úton is elküldhetők.
Oltás:
Az alanyon T alakú bemetszést készítünk
Az oltás napján a sarj gyökér nyakát száraz ruhával megtisztítjuk, hogy az oltás helyén ne legyen por vagy homok. Szintén vágja le teljesen az összes zavaró hajtást. Most a tervezett oltás helyén - a legtöbb fában az oltásmagasság legalább 10 cm-rel a talajszint felett - a száron T-alakú bemetszést ejtenek, majd behelyezik az előkészített szemet. A vágásnak felületesen kell haladnia, el kell osztani a kérget, de nem kell behatolnia a fába.
Először egy kb. 1 cm hosszúságú vízszintes bemetszést készítünk az előkészített helyen, egyúttal az okkluzális kés éles pengéjét óvatosan végig kell vezetni az alany lekerekített szárán. Ezután a vízszintes vágás közepétől kezdve 2,5-3 cm hosszú függőleges vágást végezzen. a végén óvatosan emelje fel a feleket egy szemnyitó kés pengéjével vagy a kéreg elválasztására szolgáló speciális pengével.
A szem vágása
Ezt követően lyukat vágunk ki a levélnyélből. Ehhez a jobbkezesek a bal kezükbe veszik a kilincset, felső részét maguk felé fordítva. Most a szemüvegkést a vese előtt 2 cm-rel a kéreghez rögzítjük, és levágjuk a hajtásról, és a vágás a vese alatt 2 cm-rel végződik.
A vágott szem kéregének alsó részének ellipszis alakúnak kell lennie.
Nagyon széles ellipszis esetén a szem túl laposra van vágva, ami megakadályozza a jó fúziót az alanyal. Ha az ellipszis túl keskeny, az azt jelenti, hogy a pajzs túl mélyre van vágva, ami nagymértékben megnehezíti a szem további behelyezését a metszésbe és az átültetést. Ezért ajánlatos a fűzőlyuk kivágásánál a hátoldalán megfognioldalra csak a fa kis része. Ráadásul a már kivágott lyukból még ha óvatosan sem, akkor sem ajánlott megpróbálni a felesleges farészt kivágni, még akkor sem, ha egyes könyvekben ezt írják. A vesekárosodás kockázata túl nagy.
Az átültetett szem behelyezése és megkötése
A levágott szemet a jobb kéz hüvelyk- és mutatóujjával átvéve óvatosan felülről a nyitott T-alakú "zsebbe" toljuk, amíg a függőleges bemetszés közepétől a szem láthatóvá válik. A végén a szemvédőnek a kéreg vízszintes levágásából kilógó részét teljesen levágjuk.
Most már be lehet kötni az oltás helyét. Ehhez széles rugalmas oltószalag ajánlott. Ezt a rugalmas szalagot a vízszintes vágásra kell felhordani, és kereszttekerccsel rögzíteni. Ezután lefelé a graft többi részét szorosan átkötjük vele, nyitva hagyva a vesét, majd a végén rögzítjük úgy, hogy a szalag végét a tekercs utolsó köre alá vezetjük.
A folyamat még egyszerűbb, ha gemkapcsos szemüvegtapaszt használ, aminek köszönhetően lehetővé válik az oltás gyors és szoros rögzítése. A tapaszt gumi oldalával a vesére helyezzük, melyben nem csak a leveleket távolítjuk el erre a célra, hanem a teljes levélnyélét is, majd hátulról egy iratkapoccsal rögzítjük. Az időjárási viszonyok hatására a gemkapocsos szemüvegtapasz egy idő után, legkésőbb – amikor az oltott szem felébred a közelgő tavasszal – szétesik. Ebben az esetben elhagyhatja a fagittel történő zsírozást, kivéve, ha szem-, vagy védőszemüveg, kullancs elleni védekezést kell végezni. Ebben az esetben a teljes vakcinázási területet, amelyet elasztikus graftszalaggal kötnek össze, a vese kivételével, fagitttel kenik be.
Az eredmény ellenőrzése
Már 2-3 héttel az oltás utánellenőrizhető, hogy a levelek rügyei és levélnyelei megnőttek-e vagy sem. A kifejlett szemek megmaradt levélnyélei maguktól vagy enyhe érintéssel lehullanak, maguk a vesék pedig egészségesnek és rugalmasnak tűnnek. A nem nőtt szemekben a levelek levélnyélei kiszáradnak, de még érintéskor sem tűnnek el.
Mivel a bimbózásban az eredményt meglehetősen korán határozzák meg, sok esetben sikertelen oltás esetén ismételt bimbózás lehetséges, miközben a kéreg még elmarad. Az újraoltást vagy beoltást lehetőség szerint közvetlenül a sikertelen oltás helye alatt kell elvégezni. Ha az újrabimbózás már nem lehetséges, akkor a következő télen vagy tavasszal ezen a helyen párosítást kell végezni, hogy a következő nyáron a kívánt kultúrfajta növényét kapjuk a legnagyobb garanciával.
Inokulációs magasság
A rügyezést főként a talajszint felett 10-20 cm magasságban végzik. Néha az oltást más magasságban végzik, ha ugyanakkor más célokat is követnek. Így például növelhető a gyengén növekvő alanyok hatása a termesztett fajtára, ha azt magasabbra, a talajszint felett körülbelül 30-50 cm-rel oltják be. A fajta termesztett almafái, amelyeket az M9 alanyra oltottak a talajszint felett 50 cm magasságban, sokkal gyengébb növekedést mutatnak a szokásos magasságban oltottakhoz képest.
Ha a rácsot egy előre megépített rácsos szerkezethez kötik, akkor a fa kialakítása problémamentesen megy végbe.
De a fordított T-alakú vágásban való bimbózás segítségével erősebb növekedés és korábbi elágazás indul el. Az azonban, hogy az erőfeszítések vizualizálásának ez az időigényes módszere megéri-e, megéri-e, majd kiderül. És ellentétben Angliával, ahol feltalálták, más helyeken ez a módszer nem volt különösebben elterjedt.
Okularizáció csírázó szemmel
Az oltás folyamataebből a típusból elvileg az alvó szemmel történő szemezésnek felel meg: a termesztett fajta szemét felülről egy T-alakú bemetszésbe szúrják be, az alany kérgével megemelve és a végén megkötve. A szem gyorsan növekszik. A vese gyakran 2-3 hét után felébred, és hajtást képez, amely elég erősre nőhet. Így például ugyanabban az évben nyírfa oltáshoz 60-80 centiméteres növekedést érnek el.
De ezzel az oltási módszerrel probléma adódhat a dugványok beszerzésével. Sokféle növénynél ilyen rövid tenyészidő alatt az oltásig még nem alakultak ki jó rügyek. Ide természetesen a tavaly betakarított dugványokból is lehet palántákat oltani, ha azok jól megőrződnek. Más típusú növényekben, például a juharban, már ugyanabban az évben erős rügyek képződnek, amelyek nagyon alkalmasak a rügyezésre.
Ha a nemzedék méretéhez képest túl nagyok a szemek, akkor a T-alakú metszés helyett kereszt alakú bemetszés végezhető a sarcon. Ugyanakkor a kéreg mind a négy sarkát elválasztják a fától, majd a pajzzsal ellátott szemet behelyezik a kialakított "zsebbe". Ugyanakkor magának a vesének a kereszt alakú bemetszés közepén kell lennie. A fa kötözése és szükség esetén gitttel történő zsírozása, tavaszi, sarjadzószemű bimbózás után még ugyanazon a nyáron fejlődik ki a hajtás, alvó szemű éves bimbózásnál pedig csak a következő tavasszal.
Az olyan csonthéjas gyümölcsökben, mint az őszibarack, a sárgabarack, a mandula, ugyanabban az évben erőteljes növekedés figyelhető meg, ha a rügyezést elég korán végezzük.
Okularizáció csővel és pajzzsal, például
Először is, a diót ezekkel a módszerekkel oltják be. Miután faforgácsból egy gyűrűs kéregcsíkot vagy egy kéreglemezen lyukat vágtunk egy speciális késsel kétpárhuzamos pengével és az alanyon az ennek megfelelően előkészített helyre történő kihelyezés után az oltási helyet bekötözzük, bekenjük, és 25-30 °C hőmérsékleten az összeolvadásig tovább növesztjük. Ezeket a módszereket általában csak speciális faiskolákban alkalmazzák, és más típusú növényeknél is alkalmazhatók.
KövetkezőOlvassa el tovabba:
- Hogyan főzzünk pekingi kacsát otthon hagyományos módszerrel és lassú tűzhelyben. Titkokat árulunk el
- Káros-e vasalóval vagy más módszerrel kiegyenesíteni a hajat és miért
- Nyulak oltása, milyen oltás és mikor kell elvégezni
- Gyümölcsfák oltása (videó)
- Gyermekek oltása. Mellett és ellen. A következményeik