A hangyacsalád létrejöttének és életének jellemzői

Előző

jellemzői
A hangyák azokhoz a rovarokhoz tartoznak, akiknek az életmódját szociálisnak határozzák meg. Hangyabolyokban élnek, fába vagy földbe építettek, kolóniákban. A hangyák szaporodása meglehetősen érdekes folyamat. A nőstény, akit királynőnek hívnak, állandóan a fészekben tartózkodva magától hoz utódokat.

Tartalom

  • 1 A hangyák életéről
  • 1.1 Házi hangyák szaporodása
  • 1.2 Az erdei hangyák szaporodásának sajátosságai

A hangyák életéről

A hangyák családjába tartoznak:

  • királynő (nő, királynő);
  • hímek;
  • lárvák;
  • dolgozók.

A hangyasavnak köszönhetően ezek a rovarok nagyon könnyen navigálnak a terepen, és nagyon könnyen megtalálják a megfelelő utat még a legbonyolultabb labirintusban is. Ezenkívül hangyasavat használnak otthonuk védelmében vagy az ellenség elleni támadás során. Mivel ezek a rovarok nem tudnak egyedül élni, rokonaik társaságában érzik magukat a legkényelmesebben.

Kollektív munkájuk is eredményesebb. Ennek ellenére ezek a keményen dolgozó rovarok sok időt töltenek pihenéssel. Az idő csaknem negyedét higiéniai eljárásokra fordítják. A hangyák napi három órát alszanak.

Minden hangyacsaládnak van személyes tere, amely védve van más rovaroktól. Ott a rovarok utakat készítenek, amelyek sorrendjét a dolgozók folyamatosan figyelik. Az ilyen utak nagyon hosszúak lehetnek. Például egy hangyaboly belsejében hosszuk néha elérheti a hét kilométert.

Előfordul, hogy a fészek belsejében konfliktusok alakulnak ki az egyes hangyák között, ami után a gyenge egyedek menekülni kényszerülnek, és magukkal viszik a lárvákat.

hangyák

Házi hangyák szaporodása

A nőstény házihangya méretei sokkal nagyobbak, mint a hétköznapi munkásoké. Ha arról beszélünk, hogyan szaporodnakhangyák esetében a folyamat a párosodással kezdődik. Egy nősténynél ez életében csak egyszer fordul elő, annak ellenére, hogy körülbelül 12 évig élhet. Először is, megvannak a szárnyai, amelyekre szüksége van a nászúthoz. Közvetlenül a megtermékenyítés után a nőstény leharapja a szárnyait - már nincs szükség rájuk.

A tojásokat hangulatos helyen rakják le, amit a nőstény egyedül talál meg. 2-3 hét elteltével lárvák kezdenek kibújni a tojásokból. Körülbelül hat hónap múlva bebábozódnak, és egy idő után megjelennek a munkáshangyák.

Addig a nőstény egyáltalán nem eszik. A lárvákat speciális mirigyek segítségével táplálja, amelyek tápanyagokat választanak ki a nőstény úgynevezett zsírjából.

Közvetlenül a munkáshangyák megjelenése után elkezdenek táplálékot keresni a királynő és a lárvák számára. A nőstény egész évben képes tojást rakni. A hímek fejlődése megtermékenyítetlen petékből történik. Szárnyaik is vannak a párosodáshoz. A hímek azonban közvetlenül a párzás után elpusztulnak.

Az erdei hangyák szaporodásának jellemzői

A házi rovarok kolóniáival ellentétben az erdei hangyatelepeknek csak egy királynője lehet, amely utódokat hoz. A szárnyas egyedek május végén – június elején repülnek ki párzásra. Általában az erdei hangyák családjába tartozó egyedek száma kicsi.

Érdekes tény, hogy egy kolóniában csak az egyik nemhez tartozó rovarok jelennek meg. Ez a szabályszerűség lehetetlenné teszi a beltenyésztést, ami miatt nem következik be degeneráció. A nőstények olykor több száz tojást tojnak. Egy idő után hímek, nőstények vagy munkások bújnak elő belőlük. A rovarok számát az egyes családokban az igények szabályozzák.

Következő

Olvassa el tovabba: