Hogyan számozzák a fogakat a fogászatban

Előző

A legtöbben a fogorvosi rendelőben ülve hallottuk az orvosok által a problémás fogak jelölésére használt furcsa numerikus kifejezéseket – „hat”, „nyolc”, „három” stb. Mi az oka az ilyen terminológia választásának? Az a tény, hogy a modern fogászat speciális fogszámozási rendszert használ.

Tartalom

Miért van szükség a fogszámozásra a fogászatban?
Alapvető rendszerek
Számozás képekben, ábrákon és fényképeken

Miért szükséges a fogszámozás a fogászatban?

A fogszámozási rendszer feladata a páciens szájüregének diagnosztizálásának optimalizálása és a kapott információk minél pontosabb bevitele az ambuláns kártyára.

Milyen elvek alapján történik a fogak számozása? Mindenekelőtt az emberi állkapocs szerkezetének sajátosságai alapján.

Minden emberi fognak szigorúan egyedi konfigurációja van az általa végzett napi feladatok miatt. Egyes fogakat arra tervezték, hogy leharapják az ételt, mások pedig rágják azt.

Fotó: Emberi maradó fogak

Az összetéveszthetetlen jelölés érdekében, hogy azonnal kiderüljön, melyik fogról van szó, egy számozási rendszert találtak ki.

A számozás a fogsor közepétől kezdődik, attól balra és jobbra.

A két elülső fogat vagy metszőfogat, amelyeknek az étel leharapása a feladata, az 1-es szám jelzi, majd a 2-es szám.

Az elülső metszőfogak után elhelyezkedő szemfogakat úgy tervezték, hogy leharapják és letépjék a különösen kemény ételeket, és 3-as sorozatszámuk van.

A szájüregbe kerülve a megharapott ételdarabokat megrágják, a rágófogakkal az agyarakat követve. Ezeket premolárisoknak nevezik, és a 4-es és 5-ös számok jelzik.

És az ételek leghatékonyabb darálásához és rágásáhoznagy rágófogak vagy őrlőfogak vannak, amelyek munkafelületén jellegzetes dudorok találhatók. Sorozatszámuk 6, 7 és 8, ezeket bölcsességfogaknak nevezik.

Fotó: Fogak számozása

Természetesen a számozás nagyban megkönnyíti a kijelölésüket. De hogyan lehet kideríteni, hogy az adott fog az állkapocs melyik részén található: felső vagy alsó állkapocs, bal vagy jobb? Ehhez az emberi állkapcsot vizuálisan négy részre vagy szegmensre osztották.

A fogakat a felső sor jobb oldaláról az óramutató járásával megegyező irányban lévő szegmensekkel számoljuk. Így az első szegmensben (jobb oldali felső sorban) lévő fogakat tízesnek, a második szegmensben (bal felső sorban) pedig húszasnak nevezik.

A bal alsó sorban harmincas, a jobb oldalon - negyvenes éveiben járó emberek vannak. A vizsgált fog elnevezésekor annak sorszámát hozzá kell adni annak a szegmensnek a számához, amelyben található. Így kiderül, hogy minden fognak megvan a saját egyéni száma.

Fotó: Fogászati formula

A fogak számozása a gyermekfogászatban kissé eltérő módon történik, ami összefügg a gyermek állkapcsának anatómiájának sajátosságaival. A tejfogak kitörése, amely 4-6 hónapos korban jelentkezik, egybeesik a maradandó fogak kezdetleges kialakulásának kezdetével.

Ha egy ötéves gyermek állkapcsáról röntgenfelvételt készítenek, a tejfogak és a maradandó fogak is megjelennek rajta.

És mivel ez utóbbiaknak már megvan a saját számozása 11-től 48-ig, a következő tízeseket használják a tej számításához.

Fotó: Tejfogak számozása

A felső sorban az ötvenedik fog a jobb oldalon, a hatvanadik pedig a bal oldalon lesz. A bal alsó sort a hetvenesek, a jobbat a nyolcvanas évek foglalják el. Így most, ismerve a tejfogszám jellemzőit, a szülőket már nem fogja annyira meglepni az orvos kijelentésea 72. fog kezelést igényel.

Videó: emberi fogak

Fő rendszerek?

A mai napig számos alapvető számozási rendszer létezik.

Sigmondi-Palmer négyzetszámjegyű rendszer.
Haderup rendszer.
Viola nemzetközi kétszámjegyű rendszere.
Univerzális digitális levélrendszer.

Mindegyik kényelmes a maga módján, és megvannak a maga sajátosságai az állandó és a tejfogak kiszámításához.

Sigmondi-Palmer négyzetszámjegyű rendszer

A Sigmondi-Palmer rendszert, vagy más néven négyzetszámjegyű rendszert 1876-ban fogadták el, és ma is használják gyermekek és felnőttek fogainak jelölésére.

Az 1-től 8-ig terjedő arab számok a maradandó fogak, a római számok pedig az I-től V-ig használatosak a tejfogak számlálására.A számítás maga az állkapocs közepétől kezdődik.

Fotó: A maradó fogak rögzítésének képlete a Sigmondi-Palmer rendszer szerint

Fotó: A tejfogak rögzítésének képlete a Sigmondi-Palmer rendszer szerint

A szabványos Sigmondi-Palmer négyzetszámjegyű rendszert leggyakrabban fogszabályzók és arc-állcsont-sebészek használják.

Tudja meg, hogy kezelheti-e a fogakat érzéstelenítéssel a terhesség alatt.

Mi a teendő, ha az elülső fog egy darabja kitört? Olvassa el az ebben a cikkben található ajánlásokat.

Haderup rendszer

A Haderup rendszert a "+" és a "-" jelek használata különbözteti meg a felső és az alsó fogsorok jelzésére. És a fogak számítását a rendszer szerint az arab számok kombinációjával végzik ezekkel a jelekkel.

Fotó: A maradandó fogak rögzítésének képlete a Haderup rendszer szerint

A tejfogakat 1-től 5-ig terjedő arab számokkal jelöljük, a „0” jellel, valamint a maradó fogakkal analóg módon a „+” és „-” jelekkel.

Fotó: A tejfogak rögzítésének képlete a Haderup rendszer szerint

Viola nemzetközi kétszámjegyű rendszere

A Viola kétszámjegyű rendszerét, amelyet a Fogorvosok Nemzetközi Szövetsége 1971-ben fogadott el, széles körben alkalmazzák a fogorvosi gyakorlatban.

Ennek a rendszernek a lényege, hogy a páciens felső és alsó állkapcsát négy szegmensre osztják (minden állkapocshoz kettő), egyenként 8 foggal. Ezenkívül a felnőtteknél a szegmensszámozást 1-től 4-ig, gyermekeknél pedig 5-től 8-ig terjedő számokkal számítják ki.

Fotó: A maradó fogak rögzítésének képlete Viola rendszer szerint

Fotó: A tejfogak rögzítésének képlete Viola rendszer szerint

Ha egy adott fogat meg kell nevezni, akkor azt egy kétjegyű szám jelzi, ahol az első számjegy annak a szegmensnek a száma, amelyben található, a második pedig a sorozatszámát jelzi.

Mi az oka a Viola nemzetközi kétszámjegyű rendszerének széles körű elterjedésének? Először is a betűk és összetett képletek hiányával, ami hozzájárul a könnyű használathoz, és lehetővé teszi a betegről szóló információk gyors és pontos továbbítását telefonon, faxon, e-mailen stb.

Univerzális digitális levélrendszer

Az American Dental Association (ADA) által elfogadott univerzális alfanumerikus rendszert a fogak rendeltetésétől (metszőfogak, szemfogak, őrlőfogak) függő betűjelölése, valamint sorrendjének számszerű jelölése különbözteti meg. a fogsor.

Tehát az I betű jelöli a metszőfogakat (minden szegmenshez kettő, és összesen 8), a Z - szemfogakat (minden szegmenshez egy, összesen 4), a P a premolárisokat, amelyek száma 8 egység, valamint az M betűvel jelölt őrlőfogak, melyek száma bölcsességfogak jelenlétében 12 egység.

Fotó: A maradó fogak rögzítésének képlete az univerzális alfanumerikus rendszer szerint

Fotó: Formulatejfogak rögzítése az univerzális alfanumerikus rendszer szerint

A rendszer lehetővé teszi a fogak szegmensenkénti kiszámítását is, az azonos funkciót azonos sorozatszámmal rendelkező fogak megjelölésével.

Ugyanakkor, mint a Viola rendszerben, annak a szegmensnek a számát használják, amelyben található, aminek eredményeként minden fog saját kétjegyű sorozatszámot kap.

Ami a tejfogakat illeti, a betűképlet mellett a jobb felső fogból az óramutató járásával megegyező irányban, a latin betűk segítségével A-tól K-ig számítható.

Fogat szeretne behelyezni? Olvassa el a fogpótlásokról szóló véleményeket.

Ultrahangos fogtisztítás árait keresi? Itt vannak.

Vannak-e mellékhatásai az ultrakainnak a fogászatban? Tanuljon ebből a cikkből.

Számozás rajzokon, ábrákon és fényképeken?

A fogászati fogszámláló rendszerek vizuális észlelése érdekében az alábbiakban tematikus rajzokat és diagramokat mutatunk be.

Fotó: Sigmondi-Palmer kvadratikus digitális rendszer

Fotó: Haderup rendszer

Fotó: Viola nemzetközi kétszámjegyű rendszer

Fotó: Univerzális digitális betűrendszer

Következő