Sürgősségi ellátás újszülöttek fulladása esetén

A fulladás okai újszülötteknél és segítségnyújtás

A szülészeti kórház dolgozói mindig szívesen nézik az újszülötteket. A szülész-nőgyógyász nem az a szakma, amelyben egyszerűen lehet dolgozni, és közömbös lehet a munkája iránt. Ha az a feladat, hogy segítsünk a babák születésében, akkor nem lehet csak úgy állni. Ezért minden örömet és bánatot az anyák és az egészségügyi dolgozók is érzékelnek.

Az újszülött fulladása a korai szülés utáni időszakban előforduló leggyakoribb perinatális patológia, amely az esetek 21-45%-át teszi ki az összes perinatális patológia szerkezetében. Ez egy olyan szindróma, amelyet a szívműködéssel rendelkező gyermek teljes hiánya vagy szabálytalan légzése jellemez.

Az "asphyxia" szó a görög nyelvből származik, és a pulzus hiányát jelenti. Az újszülött fulladása az esetek csaknem 100% -ában a magzati hipoxia (az anya hasában a magzat oxigénellátásának megszakadása) folytatása. A modern orvoslásban az újszülöttek fulladását újszülöttkori depressziónak nevezik (a kifejezést először az Egészségügyi Világszervezet (WHO) használta és helyezte forgalomba).

A fulladás lényege, hogy csökkenti vagy teljesen leállítja az újszülött szervezetének oxigénellátását. Ha a hipoxia folyamata elhúzódik, és a közeljövőben nem megengedett, akkor a baba vérében káros anyagcseretermékek halmozódnak fel. A hipoxia következtében a magzat szervezetében fellépő redox-reakciók felborulnak, ami elkerülhetetlenül acidózis kialakulásához vezet, amelyben a szervek és rendszerek szövetei leállítják az oxigénfelvételt.

Miért alakul ki fulladás csecsemőknél?

A fulladás okai lehetnek különböző típusú szülészeti patológiák, extragenitális betegségek, placenta elégtelenség, anomáliákköldökzsinór vagy maga a magzat.

Minden ok feltételesen négy csoportra osztható:

Anyai tényező (vérveszteség, mérgezés, vér- vagy légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségek).

Méh-placenta és köldökzsinór véráramlási rendellenességei (beleértve a köldökzsinór-rendellenességeket, vérzést, a placenta vérkeringésének elégtelenségét, a szülési rendellenességeket).

A magzattal közvetlenül összefüggő okok (újszülött hemolitikus betegsége, genetikai betegségek, veleszületett szívhibák, méhen belüli fertőzés stb.).

Problémák az oxigénhez való hozzáféréssel a légutak részleges vagy teljes elzáródása miatt.

1990-ben Shabalov professzor egy ma is használatos osztályozást javasolt.

Minden újszülött asphyxia osztja:

Előfordulás időpontja szerint: intrauterin (az anya gyomrában) és posztnatális (szülés után).
Időtartam: akut és krónikus.
Súlyossági fok szerint: közepes és súlyos.

Egy beteg csecsemő klinikai képe

A fulladás általános állapota súlyosnak tekinthető. Ez a fogalom magában foglalja a bőr kékségét, különösen az ajkak és az ujjak területén. A gyermek nem nyugszik meg, és folyamatosan sikoltozik, ha a légzés bármilyen mértékben jelen van. A légzés lehet teljes, vagy egyszeri aritmiás légzési mozgások történhetnek. Sztetoszkóppal történő hallgatáskor a szívhangok általában tompaak, gyakori szívverés vagy bradycardia (amikor a pulzusszám 60 ütés/perc alatt van) figyelhető meg. Az izomtónus csökken, a gyermek reflexei jelentősen lelassulnak.

Súlyos asphyxia esetén a gyermek mélyen gátolt, az általános állapot rendkívül nehéz, a bőr élesen kékes vagy sápadt. Nincs légzés, tompa szívhangok, kifejezett bradycardia. A reflexek nem definiálhatóksikerül, és nincs válasz az irritációra.

Apgar skála

A diagnózishoz az Apgar-skálát használják. Meghatározza a gyermek állapotát, beleértve a fulladás mértékét az újszülöttben. Az értékelést közvetlenül a születés után, az élet első percében végzik el. A pulzusszám, a légzés, az izomtónus, a reflexek ingerlékenysége, a bőrszín a fő kritérium. Minden egyes kritériumhoz, a súlyosság mértékétől függően, 0-tól 2-ig terjedő pontszámot adnak. Az értékelés minden szempont szerint történik, és az eredményt összesítik.

Egészséges gyermek esetén az eredmény 8-10 pont. Közepes asphyxia esetén 4-7 pont, súlyos - 0-3 pont. Minden megállapított fulladásos gyermeknél vérgázelemzést végeznek. Az Apgar skála a klinikai megnyilvánulásokon alapul, és csak a probléma jelenlétét teszi lehetővé. Az állapot részletesebb felmérése a vér gázösszetételének vizsgálatával végezhető. A következő vérparamétereket is monitorozzák: vércukorszint, hematokrit, elektrolitok (nátrium, magnézium, kálium, kalcium).

Asphyxia kezelése

Az asphyxiával született újszülöttek kezelése 2 szakaszra osztható: kezdeti újraélesztés a szülőszobán és további kezelés az intenzív osztályon és az intenzív osztályon.

Az első szakasz

Az elsődleges újraélesztést az ABC séma szerint hajtják végre. Ez a három fő intézkedés lehetővé teszi egy gyermek életének megmentését.

A (légút – légutak) – a légutak felszabadítása és a levegő szabad áthaladásának szabályozása;
(Brice - légzés) - az újszülött tüdejének szellőztetésének biztosítása Ambu táska vagy speciális lélegeztetőgép segítségével (a tüdő mesterséges szellőztetése);
C (szívkeringés) – a normál szívműködés és hemodinamika helyreállítása és fenntartása.

A második szakasz

Az újraélesztés utáni fő intézkedések a következők:

Magas oxigénkoncentráció (40%) fenntartása a légzési keverékben a jobb gázcsere érdekében a tüdőben;
A baba környezeti feltételeinek normalizálása (optimális hőmérséklet, páratartalom), gondos gondozás és táplálás;
A hemodinamika szabályozása és az anyagcserezavarok korrekciója intravénás injekciókkal.
Fertőzés megelőzése steril hermetikus dobozokba helyezéssel, antibakteriális szerek felírásával.

Az újszülöttkori fulladás kezelésében különösen bonyolítja a helyzetet a gyermek koraszülés miatti éretlensége és koraszülöttsége. A koraszülés még a terhesség 5 hónapjában is előfordulhat, amikor a gyermek formálatlan szervei és rendszerei gyakorlatilag nem alkalmazkodnak a környezetben való önálló élethez.