A tüdőrák diagnózisa és kezelése

Előző

A tüdőráka leggyakoribb onkológiai megbetegedés, amelyet a normál sejtek degenerációja következtében kialakult rosszindulatú sejtek ellenőrizetlen szaporodása jellemez.

Nagyon sok esetben ez a félelmetes betegség enyhe tünetekkel vagy azok nélkül is folytatódik. Emiatt nagyon nehéz korai stádiumban diagnosztizálni: a szorongás akkor kezdődik, amikor a patológia elérte az utolsó szakaszt, és már nem kezelhető.

Miért jelenik meg?

kezelése
A normálisan működő tüdősejtek növekedése, szaporodása és későbbi elhalása szigorú szabályszerűségnek van kitéve. Új sejtek képződnek a régiek pótlásához szükséges mennyiségben, emellett növekedésüket a tüdőszövet határai korlátozzák, és bizonyos sebességgel megy végbe.

Egyes (eddig nem teljesen tisztázott) tényezők hatására azonban a sejtosztódás kicsúszik az ellenőrzés alól, elvesztik differenciálódásukat és rákossá válnak.

A daganatsejtek nem pusztulnak el, hanem folytatják az aktív növekedést és szaporodást, miközben túllépnek a szerv határain, és olyan méreganyagokat termelnek, amelyek pusztító hatással vannak az emberi szervezetre.

A tüdőrák tüneteivel és okaival kapcsolatos részletekért elolvashatja a linken található cikket.

a tartalomhoz?

A betegség osztályozása és szakaszai

Szövettanilag a betegség két csoportra osztható:

  • Nem kissejtes rák.
  • Kissejtes rák.

    • Az első típus (nem kissejtes)az esetek túlnyomó többségében (akár 85%-ban) fordul elő. Korai diagnózissal a daganat sebészeti úton könnyen eltávolítható

    Kissejtes típustaz esetek 15%-ában diagnosztizálnak. Különösen agresszív lefolyás és a nyirokcsomókban, májban,csontok, agy. Emiatt az ilyen típusú daganatok sebészeti kezelési módszereit nem alkalmazzák. A korai szakaszban főleg rádió- és kemoterápiát gyakorolnak.

    A kóros folyamat fejlődési szakaszának meghatározásakor figyelembe veszik a rák szövettani jellemzőit. A kissejtes fajtáknál a más szervekre való átterjedés lehet:

    • korlátozott, amelyben rosszindulatú változások következnek be az egyik tüdőben és a környező szövetekben;
    • nagy - a daganat túlterjed a tüdőn, és lefedi a mellkasi szöveteket vagy a meglehetősen távoli szerveket;

    A kissejtes formák hat szakaszra oszthatók:

    • rejtett - rákos sejtek találhatók a bronchoszkópia során nyert köpet vagy folyadék összetételében, de maga a neoplazma még nincs jelen;
    • nulla - rosszindulatú sejteket találnak a tüdő nyálkahártyájában, karcinómát észlelnek;
    • az első - a neoplazma növekedni kezd a tüdőben, és a mélyen fekvő szövetek károsodásához vezet;
    • a második - a metasztázisok elérik a szomszédos nyirokcsomókat;
    • a harmadik - a rákos sejtek a rekeszizomban, a mellkasfalban találhatók, a szervek, nyirokcsomók és erek közelében (gyakran még távoliak is);
    • a negyedik - egy rosszindulatú daganat lefedi a tüdő összes lebenyét, átterjed egy másik tüdőbe, a nagy áttétek elérik a távoli szerveket: csontokat, májat és agyat.

    a tartalomhoz?

    Diagnosztikai módszerek

    A kezdeti szakaszban meglehetősen nehéz diagnosztizálni a rákot, mivel nehéz megkülönböztetni számos hasonló tünetekkel járó patológiától, például a tüdőgyulladástól. Ezenkívül az elemzési adatok nem tükrözik teljes mértékben a kóros folyamat fejlettségi fokát.

    Ennek ellenére a korai diagnózis nagyon fontos, mivel a betegséget a kezdeti szakaszban észlelika beteg életének megmentésének lehetősége a stádiumtól függ.

    A diagnosztikai módszerek feltételesen oszthatók főés további.

    A röntgentovábbra is a tüdőrák diagnosztizálásának fő módszere.

    A daganat elhelyezkedése a központban a tüdő bizonyos részének normál szellőzésének megsértéséhez és a közeli hörgők szűküléséhez vezet. Ebben az esetben a csökkentett átlátszóságú terület jól látható a röntgenképen.

    A hörgő átjárhatóságának jelentős megsértése gyakran tüdőgyulladáshoz vezet. Ebben az esetben a kép a tüdőnek egy csökkentett térfogatú és jelentős egyenetlen tömítésű területét mutatja.

    A hörgő teljes elzáródása a tüdő érintett részének összeomlását idézi elő (atelektázia). Ugyanakkor a röntgenképen egy elsötétült terület látható. A sötétedés mértéke egyenesen arányos az elzáródott hörgő kaliberével.

    A daganat perifériás lokalizációja teljesen más kép megnyilvánulásához vezet. A röntgenkép vizsgálata intenzív színárnyalatot tár fel. Ovális alakú, szélei egyenetlenek. Ha a neoplazma már gyulladásos folyamathoz vezetett a nyirokerekben, akkor látható, hogy az oválisból kiinduló utak az érintett tüdő tövébe irányulnak.

    Számítógépes tomográfiátírnak elő abban az esetben, ha műtéti beavatkozást terveznek. Célja a tumor szomszédos struktúrákba és szervekbe való behatolásának mértékének, a nyirokcsomók állapotának stb. vizsgálata. Normális esetben a nyirokcsomóknak 1 cm-nél kisebbnek kell lenniük. 1 cm-re való növekedésük már a patológia jele. 1,5 cm elérésekor bizalommal lehet beszélni a nyirokcsomó metasztázisáról.

    Az mágneses rezonancia képalkotás( MRT) a daganat specifikus lokalizációjának meghatározására szolgál. Módszerteljesen biztonságos az emberek számára (nem vezet sugárzáshoz) és nagyon hatékony. Segítségével nagy felbontású, részletes képek készülnek, amelyek lehetővé teszik a szövetek és szervek szerkezetének alig észrevehető változásainak észlelését. Az MRI egyetlen ellenjavallata a fém implantátumok, szívritmus-meghajtók, mesterséges billentyűk jelenléte, amelyek mágneses mező hatására elmozdulhatnak.

    Az alapvizsgálat egyéb módszerei:

    • pozitronemissziós tomográfia( PET) – a kóros folyamat nyirokcsomókban való terjedésének tisztázására és a második tüdőben lévő metasztázisok kimutatására szolgál;
    • angiográfia- lehetővé teszi a lumen szűkületének vagy a tüdő ereinek teljes elzáródásának helyeinek, valamint az erek aneurizma (tágulásának) területeinek és mértékének, valamint a terjedés határainak kimutatását a daganat, a belső vérzés jelenléte és lokalizációja;
    • Csontok röntgenfelvétele(fájdalomszindróma esetén írják fel);
    • osteoscintigráfia( csontok szkennelése) – kissejtes rákban alkalmazzák.

    További kutatási módszerekethasználnak a neoplazma típusának meghatározására. Ha kiderül, hogy rosszindulatú, elemzéseket végeznek a folyamat konkrét típusának és mértékének tisztázására.

    A bronchoszkópiaaz egyik legfontosabb kiegészítő módszer. Segít a daganat kimutatásában a hörgők lumenébe való behatolása esetén, valamint a hörgőfalak beszivárgásának vagy összenyomódásának észlelésében. A hörgõbe egy hajlékony csövet, hozzákapcsolt lencsével vezetnek, mellyel a belsõ tüneteket vizsgálják. Az eszköz segítségével biopsziát is vesznek további elemzésekhez a daganat kimutatása érdekében.

    A köpet morfológiai vizsgálata, hörgőkenet és lemosásrákos sejtek kimutatására használják bennük.

    A Mediastinoscopianyirokcsomó-metasztázis gyanúja esetén használatos. A vizsgálatot általános érzéstelenítésben végzik. A páciens nyakán egy kis bemetszést végeznek, amelyen keresztül nyirokcsomó-szövetmintát vesznek a rosszindulatú sejtek jelenlétének további elemzéséhez.

    Biopszia– daganatos minta morfológiai és immunológiai vizsgálata daganatsejtek jelenlétére.

    Vérvizsgálat– ez a módszer nem a diagnózis megállapítására, hanem annak tisztázására szolgál. A hemoglobin és az ESR bizonyos szintje rákos folyamat jelenlétére utalhat. Az úgynevezett tumormarkereket is tanulmányozzák - speciális mutatókat, amelyek növekedése a daganat jelenlétét bizonyítja.

    a tartalomhoz?

    A tüdőrák kezelése

    A kezelés a betegség stádiumától és formájától függ.

    A kissejtes formában sugárterápiát és kemoterápiát alkalmaznak.

    A nem kissejtes fajtát főleg sebészeti módszerekkel kezelik. A nehézség abban rejlik, hogy az esetek hozzávetőlegesen 30-50% -ában a betegséget a nyirokcsomók, szervek és szövetek széles körben elterjedt metasztázisának szakaszában észlelik. Az előrejelzés ugyanakkor nagyon kedvezőtlen. Kezelés hiányában a betegek várható élettartama legfeljebb 4 hónap, ritka esetekben - legfeljebb 1 év.

    A polikemoterápia legújabb sémáinak alkalmazása lehetővé teszi az indikátor 6-8 hónapra való növelését. Az esetek 20%-ában a betegek egy évnél tovább élnek.

    A kemoterápia azonban súlyos mellékhatásokhoz vezet:

    • neuropenia - a fertőzések bármilyen formájával szembeni védelem hiánya (az esetek 76% -ában);
    • thrombocytopenia - súlyos vérzés figyelhető meg (42%);
    • hasmenés (13%).

    A negyedik szakaszba való belépéskor kizárólagosan előírjákpalliatív (a beteg életminőségének javítását, szenvedésének csökkentését célzó) vagy tüneti kezelés.

    A palliatív módszerek közül meg kell jegyezni:

    • érzéstelenítés;
    • méregtelenítés;
    • oxigénterápia;
    • palliatív műtéti formák (enterostomia, tracheostomia, nephrostomia, gastrostomia beültetése).
    Következő

    Olvassa el tovabba: