Az iskolai értékelési rendszerek előnyei és hátrányai

Előző

hátrányai

Megszoktuk, hogy iskoláinkban évszázadok óta 5 pontos rendszer szerint adnak jegyeket. Nehéz megmondani, hogy ez jó vagy rossz. A közelmúltban azonban számos orosz oktatási intézményben más koordinátarendszereket alkalmaztak, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Nézzük meg, milyen minősítési rendszerekkel találkozhat a kicsi, és milyen pozitív és negatív oldalaik vannak. Napos, csillagok, nyulak

Előnyök. Nem tesznek negatívat, ártanak a tanulási mentális nyomásnak, mint a valódi (pontos) osztályzatok. A kicsik fokozatosan megszokják, hogy mostantól mindent, sőt, amit csinálnak, figyelembe vesznek és értékelnek.

Hátrányok. Hamarosan kezdik a közönséges digitális értékelések analógjainak tekinteni. Ám mivel többnyire bátorító jelleget öltenek magukra, nem teszik lehetővé a tanuló tudásszintjének és előmenetelének valós felmérését, mert különben az oktatási folyamat a Cowperwood szánalmas végére fog hasonlítani, nem pedig olyan tárgyak helyes tanítására, mint az irodalom.

5 pontos rendszer

Előnyök. Hagyományos, családias, érthető gyámok és tanulók számára egyaránt, ráadásul a jó jegyek növelik a tanuló önbecsülését.

Hátrányok. Nem nagyon biztos az eredményben (ezért a hármas plusz és négyes mínusz). Nem teszi lehetővé az előrehaladás megjelölését, ami csökkenti a tanulási motivációt (ha 30 hibát vétett, majd 2-szer javította az eredményt, a jegy továbbra is „2”). A rossz osztályzatok megbélyegzőek lehetnek, és életre szóló érzelmi traumát okozhatnak. Leggyakrabban nemcsak tudás, hanem magatartás, szorgalom alapján történik az értékelés, ami azt jelenti, hogy nem a tanulót értékelik, hanem az embert, a személyiséget.

10, 12 pontos rendszer

Előnyök. A nagyon szűk fokozat lehetővé teszi a tudásszint pontosabb meghatározását. Pszichológiailag kényelmesebb:a "hat" biztatóbbnak hangzik, mint a "három".

Hátrányok. Nem oldja meg a hagyományos rendszer vezető pszichológiai és nevelési problémáit. A csecsemők nem tanulnak jobban, és a szülők összezavarodnak a furcsa pontszámokban.

100 pontos rendszer

Előnyök. A szintén 100 pontos skálán értékelt EDI-vel nincs incidens. Lehetővé teszi, hogy megértse, mennyi hiányzik a szabványból, és világosan láthatja a fejlődést, ha tanul, mint bármely más.

Hátrányok. Méltánytalanság érzését keltheti a kreatív feladatok értékelésekor. A többi értékelési rendszerhez hasonlóan itt sem az a cél, hogy minden tanuló csak tökéletesen és kiválóan végezze el a feladatokat, ami persze elvileg lehetetlen.

A helyek (értékelések) odaítélő rendszere

Előnyök. A versenyszellemnek köszönhetően erőteljes ösztönzést ad a jó oktatás megszerzéséhez. Relatív jellege van (ebben a hónapban az 1. egy tanuló, a következő elsőnek lehetősége van egy másik tanulóvá válni). A rangsorban feljebb kúszva a gyerek növeli az önbecsülését. Az értékelési rendszer segítségével könnyen meghatározható az eredmény, azonosítható és ösztönözhető, beleértve a tanuló kisebb előrehaladását is.

Hátrányok. Felelősségteljes versenyt teremt az iskolások között, nem ösztönzi a tanulókat kommunikációra és interakcióra, nem alakítja ki a csapatmunka képességeit. Egyszerűen nem kifizetődő a diákok együttműködése. Nap mint nap vannak nyilvánvaló kívülállók a csapatban.

Kritériumrendszer(minden elvégzett feladatért vagy munkáért a tanulók egyszerre több különböző pontot kapnak különböző szempontok szerint)

Előnyök. Egy idegen nyelv mondjuk hét szempont szerint értékelhető, a matematika - 4 szerint. Így jól látható, hogy mely területeken értek el sikereket, hol vannak hiányosságok. A rendszer nem alkot perfekcionizmust és komplexusokat("Rossz vagyok, hülye, fájdalmas").

Hátrányok. Egy ilyen rendszernél az érzékszervi komponens elveszik. A kritériumrendszer nem kelti azt az érzést, hogy „kitűnő tanuló vagyok”. Mert minél differenciáltabb, annál nehezebb minden szempontból felső és alsó értékelést szerezni. Az érzelmek pedig, nem csak pozitívak, hanem negatívak is, erős ösztönzést jelentenek a tanulásban.

Megfelel/jóváírás (három/nem kielégítő)

Előnyök. Nem kelt felesleges rivalizálást a tanulók között, a gyerekeket az eredmény elérésére célozza.

Hátrányok. Nagyon vékony a határvonal a hasznos és a negatív értékelés között. Nincs motiváció az önfejlesztésre (tanulni, jobban, jobban csinálni). Ez a megközelítés átvihető az élet más szféráira, ami tulajdonképpen minőségének romlásához vezet.

Egyáltalán nem adnak ki jeleket

Előnyök. Pszichológiai komfortérzetet teremt. Lehetővé teszi, hogy felismerjük: nem az osztályzatok után kell hajszolni, hanem a tudás után, és a tanulásra kell koncentrálni. Anélkül, hogy értékelési neurózist tapasztalnának, egyes gyerekek észrevehetően jobban kezdenek tanulni. Nem akarok leírni, csalni, mert félek, hogy rossz osztályzatot kapok, hazudni a szüleimnek és elrejteni a naplómat arra az esetre, ha nem megfelelő osztályzatot kapnék.

Hátrányok. Sok diákot kevésbé ösztönöz a jó tanulásra. Mind nekik, mind szüleiknek nehéz objektíven felmérni, hogyan tanulták meg az anyagot.

És hogyan adják ki az osztályzatokat külföldön?

A jelek a világ minden táján voltak és vannak az iskolákban, és nem sokat változtak az ókor óta. Például az ókori Egyiptomban a gyerekek 1 botot kaptak egy közepes válaszért és két botot egy jó válaszért. Aztán a botokat egyszerűen diákpergamenre kezdték rajzolni. Nagyjából ez történik most. Milyen a minősítési rendszer jelenleg más országokban? Talán van mit tanulnunk tőlük?

Németország. 6 pontos skála. BAN BENa német rendszerben az 1 a legjobb pontszám, a 6 a legrosszabb.

Franciaország. 20 pontos rendszer. Szeretném megjegyezni, hogy 17-18 pont felett – ritka kivételektől eltekintve – nem adják meg a francia nyelvet. A franciáknak is van egy megfelelő mondása: csak maga az Úr érdemelhet 20 pontot, 19 pedig a tanítóé. Például a francia jó játékosoknak csak 11-15 ponttal kell megelégedniük.

Olaszország. 30 pontos rendszer. Differenciáltabb skála az európai országok között. A legjobb tanulók füzetükben szilárd "harmincasok" vannak.

Nagy-Britannia. Verbális rendszer. Egyes angol iskolákban a tanuló jegyzetfüzetében vagy naplójában a digitális jegy helyett egy olyan feljegyzés látható, mint "az órán többnyire hiba nélkül válaszolt", "átlagosan sikerült a házi feladatot elvégezni", "a teszt általában jól meg volt írva".

USA. Betűrendszer (A-F). Az amerikai iskolások "tulajdonsági indexet" kapnak A-tól F-ig. Az "A" osztályzatot akkor kapják, ha a tanuló a feladat több mint 90%-át helyesen teljesítette, bizonyos mértékig megfelel a nálunk megszokott "5" pontnak.

Japán. 100 pontos skála. Szédítő, de Japánban sokszor van olyan helyzet, amikor nem 1 konkrét tanulót kapnak egy elvégzett feladatért, megoldott példáért, hanem az egész osztályt egyszerre - 1 gyűjtőpont.

Következő

Olvassa el tovabba: