Szántás és ásása város

Előző

szántás
Az eke az emberiség egyik nagy találmánya, de már jóval a megjelenése előtt a talajt férgek művelték és művelik is. © C. Darwin.Még a híres zöld forradalom atyja, a Nobel-díjas Norman Borlaug is azt mondta, hogy a 21. században az emberiség fő kihívása az élelmiszerhiány. A katasztrófa elkerülése érdekében a gazdáknak a következő 30-40 évben körülbelül kétszeresére kell növelniük a termelést. Csak ebben az esetben tudjuk táplálni bolygónk növekvő lakosságát. A probléma megoldásában jelentős szerepet játszik a talajkezelés. És hogy ne emlékeznénk a nagy D. I. Mengyelejev prófétai szavaira: „Lázadok azok ellen, akik nyomtatottan vagy szóban azt hirdetik, hogy minden a műtrágyáról szól, hogy ha jól trágyázol, úgyis tudsz dolgozni. És ezzel az állítással mindenképpen egyet kell érteni. Normálisan nedves talajon a fő kezelés általában a lehető legkorábbi szántás. Hozzájárul a nedvesség felhalmozódásához a talajban, a gyomos növények pusztulásához, a mezőgazdasági növények betegségei és kártevői elleni sikeres küzdelemhez, ami jelentősen csökkenti a tavaszi vetés intenzitását, és végső soron a betakarítás növekedéséhez vezet. Ha azonban ezt az agrotechnikai intézkedést későn hajtják végre, a hatás csökken. Tehát M. A. Kadirov professzor szerint az augusztus 15-i szántásnál az árpa termése 48,4 tonna/ha volt, és ezen munkálatok október 15-i végrehajtása során 7,2 tonnával kevesebbet takarítottak be. Hasonló szabályszerűség figyelhető meg más növények esetében is. A korai zöldségnövények túlnedvesített földjein a szántás helyett az orosz szakértők a hámozást javasolják, és a szántást tavaszra kell halasztani. Ez persze nem a legjobb megoldás, mert megnőhet a táblák gyomosodása. Ezenkívül vízelvezetésű vályogtalajokon is célszerűmélylazítás, amely lehetővé teszi a vízelvezetés hatékonyságának növelését. Ezzel párhuzamosan javul a lég- és vízáteresztő képesség, a mikrobiológiai aktivitás, különösen nehéz talajokon, és megteremtődnek a feltételek a mezőgazdasági, elsősorban a soros növények termőképességének növeléséhez. Az ilyen lazítást korábban külön műveletként végezték, ami növelte az energiaköltségeket.

A Meliorációs Intézet által általános célú traktoros ekékhez kifejlesztett csereberendezés (RPP-20 eke talplazító) lehetővé teszi az altalajréteg felszántását és lazítását egyetlen technológiai folyamatban. Ennek eredményeként az árpa termése csaknem 12%-kal, a burgonya 16-20%-kal, a kukorica 14-20%-kal, a répa 14-17%-kal nő. Egyébként ez a technika jól bevált közönséges (automorf) talajokon, amelyek nem igényelnek vízelvezetést. Ez utóbbihoz a nehéz mezőgazdasági gépek szántóföldi használata miatti túltömörítés is társul. Létezik az úgynevezett szántótalp is, amely rossz hatással van a termőföld termőképességére és a műtrágyák jövedelmezőségére.

A köztársaságunkban végzett kutatások (R.V. Simchenkov és mások) eredményeként megállapították, hogy az agyagos talaj agrofizikai tulajdonságainak változása az MTZ-80 kerekes traktorral történő tömörítés után 5,3 tonnával, 2,6 c-kal csökkenti az árpa termőképességét. /Ha. Homokos talajon még egy olyan nehézsúlyú, mint a K-701 is csökkentette az első szemtermés hozamát 4,4 tonnával, a második 3,4 tonnával/ha. Ráadásul a legnagyobb termelékenységcsökkenést a kanyarodó sávokon figyelték meg, ahol a traktorok többször is áthajtottak ugyanazon a helyen. Ebben a helyzetben nem nélkülözhetjük a talaj lazítását, különösen a nehéz granulometrikus (mechanikai) összetételt. A talajkezelés üzletvékonyNem szükséges mindent pusztán szántásra redukálni. Vannak esetek, amikor lejtőn történő kivitelezés esetén hozzájárulhat a talaj termékenységének romlásához, különösen dombos területeken. Emiatt fokozódik a vízerózió, és a termékeny réteg lemosódik, a humusz és a növényi tápanyagok mellett. Jobbra változik a helyzet, amikor a viszonylag gyommentes táblákon szántás helyett szántás nélküli szántást alkalmaznak, beleértve a vésést is. Nem veszített fontosságából a minimális talajművelés a homokon és vályogokon, valamint a lecsapolt tőzeges területeken, ahol enélkül nem lehet meghosszabbítani élettartamukat. Az ilyen feldolgozást kötelezővé kell tenni a köztársaságban. A nehéz ásványi területeken a legtöbb esetben a szántás indokolt, különösen a soros növények művelésekor. Más, a talajtömörítésre kevésbé igényes növények megelégedhetnek a közvetlen talajműveléssel, ha nemcsak agrotechnikai, hanem vegyi eszközöket is alkalmazunk a gyomok, kártevők és növénybetegségek leküzdésére. Ezzel kapcsolatban a tudósok vonatkozó utasításai vannak. Ajánlások nyári lakosoknakA nyári lakosok és a kis földterületek tulajdonosai általában kézzel ásják a talajt, ami hozzájárul a gyomok megbízható elpusztításához, lehetővé teszi a kijuttatott műtrágyák egyenletes eloszlását, elpusztítja a rágcsálók és más kártevők üregeit és földalatti átjáróit. Igaz, egyesek úgy vélik, hogy az ásás rossz hatással van a talaj termékenységére és a giliszták életének jellemzőire. A gazdálkodók többsége azonban a gépi talajművelést részesíti előnyben, jelentősen növeli a terméshozamot, az évelő füvekkel borított, nem művelt talajokon pedig kétségtelenül pótolhatatlan agrotechnikai technika. Az ásás olyan művészet, amelynek elsajátítása időbe telik. Vannak azonban olyan szabályok, amelyek kevésbé teszik eztfárasztó. 1) A földet akkor ássuk ki, amikor könnyebben kezelhető, ne akkor, ha nagyon száraz vagy túlnedvesedett. 2) Tartsa a lapátot függőlegesen, a ferde helyzet nem biztosítja a szükséges feldolgozási mélységet. 3) A lapátot a barázdára merőlegesen kell tenni, kevesebb földet kell venni, de gyakrabban. Ne ássuk ki egyszerre az egész területet. Jobb fokozatosan csinálni. A talaj hosszan tartó ásásakor a szemhéjak néha begyulladnak, sőt kötőhártya-gyulladás is előfordulhat. Az uborkafőzet segít megszüntetni a kellemetlen tüneteket: öntsön fel 0,5 csésze apróra vágott uborkahéjat 0,5 csésze forrásban lévő vízzel, hagyja állni egy órán át, majd szűrje le és nyomja ki. Rendszeresen mossa le a gyulladt szemhéjat az elkészített infúzióval, vagy készítsen testápolót úgy, hogy uborkaforrázattal átitatott gézszalvétát helyez a szemhéjra. Az őszi talajásás szeptember második felében kezdődik. A zöldségek és a burgonya betakarítása után a területet megtisztítják a növényi maradványoktól (topok, kocherigoi és egyéb hulladékok), valamint az évelő gyomoktól. A burgonya, az uborka, a cukkini és a paradicsom fertőzött tetejét óvatosan eltávolítják az ágyakról, igyekeznek nem rázni a kórokozó spóráit, majd elégetik. A kőris felhasználható (szórva) őszi vagy tavaszi ásásra. Az erősen gyomosodott területek talaját először kapával vagy gereblyével kis mélységre lazítják, hogy a gyomok csírázását kiváltsák. Két hét múlva, amikor megjelennek hajtásaik, elkezdenek ásni vagy szántani. Ezzel egyidejűleg el kell távolítani a búzafű, pitypang, hernyólárvák, drótférgek rizómáit, stb. Erős eltömődés esetén kerti vasvillával célszerű felásni a talajt. Mögöttes traktorral végzett szántásnál jobb, ha ovális, lapos vagy ék alakú vágóélű vágószerszámokat használunk, nem pedig vágót. Ásás után nemvízszintes és ne törje meg a nagy csomókat, mivel a talaj gyorsan "úszik" az őszi esőktől, megakadályozva a levegő és a nedvesség behatolását. A mély felület jobban tartja a havat és a nedvességet. A réteg alsó része megfordítás után jó táptalajként szolgál a gyökerek számára. A felső, a barázda alján elhelyezett tápanyagokkal gazdagítja a talajt a következő évi betakarításhoz. Ásáskor szerves trágyát (komposzt, trágya stb.) csak azokra a területekre vigyen ki, ahol a következő évben palántát, uborkát, káposztát termesztenek, 1 négyzetméterenként körülbelül egy vödröt. m. Ásványi műtrágyák, a nitrogénműtrágyák kivételével, ősszel minden növényre kijuttathatók. Az ásási mélység legalább 20 cm. Ha mélyíteni szeretné a szántóhorizontot, akkor vegye figyelembe, hogy ebben az esetben további adag szerves trágyára lesz szükség. Ha a talaj savanyú, akkor meszezés is szükséges. Szeptemberben nem mindig lehet kiásni a telket. Ezért az ilyen munka októberben folytatódik, amikor még nem fagyott be a talaj, és lapáttal lehet dolgozni. A késői termények (káposzta, paszternák, zeller) betakarítása után vágja apróra a tetejét és a növényi maradványokat (kivéve a kocherigoi), és temesse el mély barázdákba a gerincen. Tavasszal minden elrohad. A munka megkönnyítése érdekében az ágyásoknak állandónak kell lenniük, és a közöttük lévő barázdákat nem szabad ásni. Régi tetőfedő anyagdarabokkal lefedhetők. A tenyészidőszak vége után tekerje fel az új tetőfedő anyagdarabokat és helyezze az istállóba. 2-3 év üzemelés után a hó alatt hagyhatók télre. Ennek eredményeként harmadával kevesebb területet kell megművelnie, és a talajban lévő gyomok nem zavarják annyira.

Tavasszal már korábban is vethet ilyen ágyásokra, a talaj nem tömörül, jobban felmelegszik. A megfelelő őszi talajművelés az egész következő év sikerét biztosítja. P. F. Tivo

Következő

Olvassa el tovabba: