Palánták termesztése egy lakásban

Előző

növények
A városi lakás körülményei között bizonyos nehézségek merülnek fel a zöldségnövények palántáinak termesztése során, mivel meg kell teremteni a megvilágítás, a hőmérséklet, a talaj és a levegő páratartalmának optimális feltételeit. Januárban, februárban, sőt még március első felében is 10-szer kevesebb fény van az ablakpárkányon, mint nyáron. A palánta állapotú növényeknek a legnagyobb mennyiségű napenergiára van szükségük, mivel biztosítaniuk kell a gyökerek és a levelek gyors növekedését. Fényhiány esetén a növények kinyúlnak, és végül elpusztulhatnak. Több levél megjelenése után már kevesebb fényt is elviselnek, de a növekedés gyengülése rovására. Emellett a gyümölcstermő szervek fejlődése megmarad. Otthon mesterséges világítást kell létrehozni. Ez a technika 20-25 nappal felgyorsítja a termést, és a teljes terméshozam 25-30%-kal nő. Ezekre a célokra jobb, ha nem használunk izzólámpákat, mert a hősugarak elősegítik a növények kihúzását és túlmelegedését. A fénycsövek elegendő megvilágítást biztosítanak legfeljebb 15-20 cm távolságban. A halogén lámpák jó műszaki paraméterekkel rendelkeznek hideg fénysugárral és visszavert fényrendszerrel. Még akkor sem okoznak égési sérülést, ha nagyon közel vannak a növényekhez. A világítás azonban további pénzügyi költségeket igényel, és sok amatőr kertész számára elérhetetlen. Mit tanácsolhatunk a palántaszerzési eljárás költségeinek csökkentésére? Először is, a növényeknek annyi fényt kell adni, amennyire szükségük van egy bizonyos növekedési időszakban.

Másodszor, ismernie kell az egyes növények termesztésének néhány finomságát. Így a vegetatív tömeg (saláta, hagyma, fűszeres és aromás növények) előállításához kevesebb fényre van szükség, mint ehető gyümölcsök (paradicsom, uborka, paprika) termesztésére.

Harmadszor, a növényeknek a lehető legközelebb kell lenniük az ablakhoz, a fényhez. A déli és délnyugati fekvésű ablakpárkányok a legalkalmasabbak. A jó palántanövekedés fő tényezője az optimális vetésidő. Gyakorlati szempontból nem kell február előtt elkezdeni a vetést. Végül is decemberben a nap hossza valamivel több, mint 7 óra, február első napjaiban pedig már 9. És az időjárás is tisztább. Napsütéses időben nem érdemes 1-2 óránál hosszabb ideig fénynek kitenni a palántákat. Az ablakpárkányon a hőmérséklet gyakran nagyon kedvezőtlen a növények számára. Az ablakból hideg fúj, a központi fűtés akkumulátoraiból forró és száraz levegő áramlik. Szép napokon a növények túlmelegedhetnek, éjszaka és borús időben pedig hőhiány jelentkezik. Annak érdekében, hogy megakadályozzák a hideg levegő bejutását a fiatal palántákba, gondosan le kell zárni az ablakokat. Erre általában a tél elején, a lakás általános szigetelésekor kerül sor. A radiátorok légáramlásának hatása csökkenthető, ha átlátszó plexi válaszfalat rögzítünk az ablakpárkány szélére. A palántanevelés során is komoly gondot okoz a száraz levegő a lakásban. A növények rendszeres permetezése, vizes tálcák felszerelése és nedves törölközők felakasztása növeli a páratartalmat, de jobb üvegházat készíteni úgy, hogy az ablakpárkányokat fóliával elválasztjuk a helyiségtől. Magas levegő hőmérsékleten a talaj gyorsan kiszárad. Gyakran polietilén csészék használatakor a talaj kiszárad, és üregek keletkeznek a falak és a falak között. Öntözéskor a víz gyorsan kifolyik, így ha nincs tálca, a palánták elszáradnak. Ennek elkerülése érdekében jobb, ha folyami homokot, kavicsot vagy más vízelvezetőt öntenek a tartály aljára, mint lyukakat szúrni. A gyors száradás ellen jól ismert technikák segítenek: a felület mulcsozásatalaj öntözése után vékony réteg homokkal, tőzeggel, szárított tealevéllel, valamint a felső talajréteg fellazításával. Az utóbbi időben az ipari zöldségtermesztésben széles körben alkalmazzák a palántanevelés kazettás technológiáját. Használata lehetővé teszi, hogy ne használjon csákányt. Ennek köszönhetően a magvakat takarékosan használják fel, a növények egyenletesen fejlődnek. Állandó helyre ültetik egy földdarabbal együtt, így a gyökérrendszer nem sérül meg, a növényeket kevésbé érintik a betegségek, jobban alkalmazkodnak a kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz, jól gyökereznek és nem fordítanak energiát a gyökérrendszer helyreállítására. . Ennek eredményeként korábbi termékekhez juthat. Fehéroroszországban négyféle, 18, 26, 65 144 cm-es cellatérfogatú műanyag kazettát gyártanak. Az ipari zöldségtermesztésben üvegházakban speciális raklapokra vagy polietilén fóliára helyezik. Minden kazetta alján van egy lyuk, amelyen keresztül öntözés után kifolyik a felesleges víz. Otthon a kazetták okoznak némi kellemetlenséget, különösen, ha az ablakpárkányra helyezik őket. Ezenkívül a zöldségtermesztők nem érzik jól magukat a vásárláshoz kapcsolódó további pénzbeli költségeknek. Ezért próbálnak poharat használni a tejfölhöz és joghurthoz, tetrapakot a tejhez és a gyümölcslevekhez. A csészék használatakor mindegyikbe két-két kicsírázott szemet vetünk. Később a gyengébb növényt eltávolítják. A könnyű műanyag lehetővé teszi a vízelvezetés egyszerű biztosítását, ehhez az alja előre át van szúrva.

Személyes konténerekben, amikor eljön az ideje, a növényeket vidékre viszik, vagy a kertbe viszik, és közvetlenül a "natív" talajból ültetik a kerti ágyásra. Ugyanakkor a gyökerek gyakorlatilag nem szenvednek, ami nagyon fontos a töknövények (tök, cukkini, tök, uborka stb.) palántái esetében, amelyek nehezen tűrik az átültetést. Tetra csomagokgyümölcslevekből és tejtermékekből is elég alkalmasak. Használatukkor óvatosan le kell vágni a zacskó egyik oldalát úgy, hogy a fedél, amelyen keresztül a gyümölcslevet öntik, az alsó részben legyen, és vízelvezető nyílásként szolgáljon. Ilyen erős, megbízható kis konténereket minden ablakpárkányon elhelyeznek. De nem kívánatos átlátszó műanyag palackokból készült tartályok használata. A növények gyökérrendszere legyen sötétben, akkor jobban fejlődik és nem képződik algák a gyökereken. Ha nem szabványos tartályokat használ otthoni palántaneveléshez, figyelembe kell vennie az ablakpárkány területét. Nem korlátlan, annyi növény nem fér el oda. A kisméretű tárolóedények alulfejlettségéhez és a palánta minőségének romlásához vezetnek. Ezért a konténerek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy hány nap alatt neveljük a palántákat.

Szeretném megjegyezni, hogy az ipari zöldségtermesztésben hajlamosak a 15-25-30 napos minipalánták használata, ami jelentős termésnövekedést eredményez. Ezért nem célszerű a növényeket áttelelni. A közzétett táblázat tudományos adatokat közöl a tartályméretekről és a palántázási időszak időtartamáról.

Következő

Olvassa el tovabba: