Globális felmelegedésnyári lakosok ellen

Előző

felmelegedésnyári
Az elmúlt években a légköri szárazság gyakran kiújult a kertek virágzásakor. Az ebből fakadó gondok egy kiskertben elkerülhetők. Ilyen időben a virágzó fákat naponta többször kell vízzel permetezni. A nap végén megnedvesítheti a talajt a kertben, vagy nyitott víztartályokat helyezhet el a fák alá. Nem tagadhatja meg a kertvédő telepítéseket sem. Ma már nem tisztelik őket a szakemberek és a tudósok, pedig jól védik a kertet. A klímaváltozás hozzájárul a betegségek és a kerti növények rovására élő rovarok ártalmasságának növekedéséhez.

2007-ben terjedt el először széles körben a cseresznyelégy hazánk középső részén. Mivel a cseresznyén nem volt betakarítás, megtámadta a középérésű és késői cseresznyét. Az ország déli vidékein szokatlanul sok volt az egres máglya. Korábban ezek a kártevők nagy károkat okoztak a kertészetben a volt Szovjetunió európai részének déli régióiban. Ritkán találkoztunk velük. 30-40 éve még az amatőrök számára kiadott kertvédelmi könyvekben sem szerepeltek.

Manapság ezek a kártevők valódi veszélyt jelentenek a károsodott növényekre. Két-három évtized alatt több mint 500 km-rel haladtak észak felé, és ebben az irányban folytatják a fejlődést. Fehéroroszország központjában leggyakrabban az egres fűrészlegyének 3. generációja figyelhető meg. Hamarosan további almafúró kezelésekre lesz szükség. Sok kártevő életciklusa ma már a déli régiókra jellemző mintát követ. Ez azt jelenti, hogy gyakrabban és többször szaporodnak majd. Az enyhe telek és nyarak Skandináviának, majd a szubtrópusoknak megfelelő időjárással felgyorsítják az új, agresszív betegségfajták megjelenését. 2007-ben a spheroteka először megütött sokakat, akik korábban ellenálltakegres fajták, és az instabil fajták több védőkezelést igényeltek. Az egres megbetegedései között a szeptoriózis az első helyen áll az ártalom szempontjából. Az alma és a fuschia varasodása egyre károsabb. Nem valószínű, hogy a modern ellenálló fajták sokáig képesek lesznek ellenállni ennek.

A kertészek egyre gyakrabban fedezik fel az almalisztharmatot. Az egyik végletből a másikba dobva az időjárás a betegségek új fajtáinak sikeres tenyésztőjének szerepét tölti be. Kedvező években elterjedésük száz- és ezerszeresére nő. Ugyanakkor sokszorosára nő a betegségek megjelenésének lehetősége a különféle genetikai kombinációk vagy az agresszívabb és az új körülményekhez alkalmazkodó formák mutációi következtében. Az ilyen válogatás mértéke óriási. A tenyésztő tudósok egyre nehezebben veszik fel a versenyt a természettel. Több százezer palánta közül választanak ki új fajtát. Létrehozásának folyamata sok évig tart. Gyakran a fajta termelésbe kerülésekor a betegség már felkészült rá. Egy ilyen verseny körülményei között egy személy előnyre tehet szert, elsősorban a tudomány más területein elért eredményei miatt. Gyakrabban és gyakrabban kell majd kémiai védekezési eszközöket alkalmazni. Az élet arra kényszerít bennünket, hogy bővítsük a génmódosított fajták termőterületét. Hogy ebből kapunk-e többet: hasznot vagy kárt, azt ma senki nem tudja megmondani. Remélhetőleg a tudósok morális szempontokra is gondolnak majd. És nem kell foglalkoznunk munkájuk biztonságilag tesztelt eredményeivel.

Kiskertjeink körülményei között a bevált agrotechnikai módszerek segítségével sokáig sikeresen megvédhetjük a málnás almához és más ízletes és egészséges gyümölcsökhöz, bogyókhoz való jogunkat. Ekkor a megfelelően alkalmazott ásás, talajtakarás, metszés, megelőző vegyszeres kezelések és egyéb ápolási technikák tesznek minket legyőzhetetlenné.

PP VORONENKO, agronómus.

Következő

Olvassa el tovabba: