Burgonyagumók szaporítása

Előző

burgonyagumók

A burgonyagumók szaporítása kénytelen. Ennek köszönhetően megőrizhető a fajta értékes gazdasági jellemzői – a koraérettség, a terméshozam és azon gyümölcsök biológiai minősége, amelyekre zónázták. Ugyanakkor az ilyen burgonyatermesztés összefügg a gombás, bakteriális és vírusos betegségek progresszív felhalmozódásával a gumókban. A beteg növények a fajta degenerálódásához vezetnek, és a termés gyorsan csökken. A beteg burgonya gumóinak tápanyagellátása 2-3-szor kevesebb, mint az elit burgonyában. Sok baj elkerülhető, ha a burgonyát magvakkal szaporítjuk, miközben számos betegségtől megszabadulunk. A burgonya magról nemesítésével a kertész kísérletezővé válik, aki új növényeket tapasztal, és kiválasztja közülük a legtermékenyebbet, amely ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. Figyelmeztetni kell azonban, hogy ez a technika az első szakaszban sok munkát igényel. Ez az első termesztési évre vonatkozik, amikor a generatív út (magvakkal) vegetatív (gumós) termesztésbe fordul át. SEDSA burgonyamag stratégiai anyag, hiszen 5-10, sőt akár 40 évig is megőrzi hasonlóságát. Jó mezőgazdasági technológiával az ezekből a magvakból termesztett növények hektáronként akár 500 kg-ot is hoznak. Ezeknek a fajtáknak a burgonyabokrokat külön termesztik, és a gumókat jövőre hagyják ültetésre. Még az első évben is meglehetősen tisztességes gumótermést kaphat. Az össztömegben megtalálható alacsony hozamú formák hiányoznak, a gumók elpusztulnak. A kiváló minőségű vetőmagok speciális intézményekben vásárolhatók meg.

A burgonyamagot magad is beszerezheted. Sok burgonyafajta nyáron nedves időben bőséges bogyókat terem, amelyekből nem nehéz magot beszerezni. A bogyókat minden fajtáról külön-külön gyűjtik gézzacskóban, és felakasztják ültetésremeleg, világos szobában. Amikor az érett bogyók világosak és puhák lesznek, egy csészében összetörik, a magokat vízzel megmossák.

A tárgyévben betakarított burgonya magvak, egy- és kétéves tárolással körülbelül egy hét alatt csíráznak ki. Az öreg magvak lassabban csíráznak. Ezért a magvak vetés előtti melegítését nedves légkörben, 40-42°-os hőmérsékleten 10-20 percig, vagy 35-37°-on 5-6 órán keresztül használják a gyorsításra. A magokat ásványi műtrágya oldattal kezelheti. Ehhez vegyünk 4 g ammónium-nitrátot, szuperfoszfátot, káliumsót 1 liter vízhez, és helyezzük Petri-csészékbe vagy fólia alá, üvegbe 1-2 órára. Ezt követően megszárítják és elvetik.

A magvak enzimatikus átalakulását nyomelemekkel való kezelésük fokozza. A kezelési hatás fokozódik, ha réz, bór, mangán, cink, molibdén, kobalt arányosan 100-150 mg/1 liter vízben kerül felhasználásra. A magvak hasonlósága nő, ha előzőleg papírszalagra ragasztják őket. Ehhez szűrőből vagy WC-papírból 1,5-2 cm széles csíkokat és keményítőpasztát készítenek, 1 g ammónium-nitrátot, 2 g szuperfoszfátot, 1 g káliumsót adunk hozzá, ezenkívül nyomelemeket: bórt , mangán, cink, réz 0,01 g per számítással1 liter vizet.

A paszta cseppjeit a szűrőpapírra 4-5 cm távolságra kell felhordani. A magokat ezekbe a cseppekbe helyezzük és szárítjuk. A szalagokra való "vetés" jóval azelőtt elvégezhető, hogy a magokat tartalmazó szalagokat a talajba helyezné. A burgonyát magról palántázási módszerrel vagy nyílt terepen történő közvetlen vetéssel termesztik. CALÁNTÁSI MÓDSZERMárcius végén - április elején a magokat palántadobozokba vetik. Változó hőmérsékleten előkeményítik. Éjjel 12 órára az áztatott magvakat belehelyezzükhűtőszekrényben 1-2°C-on, nappal 12 órán át szobahőmérsékleten. A keményedést 10-12 napig végezzük. A legkényelmesebb fürdőket vagy küvettákat használni a fényképek előhívásához erre a célra.

Vetés előtt a dobozokat megtöltjük nedves tőzeg-föld keverékkel: 4 rész tőzeghez egy rész földet veszünk. Minden 10 kg keverékhez 2 g ammónium-nitrátot, 3 g kettős szuperfoszfátot, 4 g kálium-kloridot, 0,25 g réz-szulfátot és bórsavat adunk oldott formában. A csíráztatott vagy csíráztatott magvakat egymástól 5-6 cm távolságra helyezzük el, a barázdák közötti távolság 10 cm.

Egy 60-50 cm-es dobozba legfeljebb 100 magot vetnek el. 0,5-1 cm mélységig becsomagolják, és a felső réteget enyhén tömörítik, hogy öntözés közben ne mosódjanak le. A dobozt fóliával borítják a palánták megjelenése előtt, fóliás üvegházban telepítve. A gyomlálást és az öntözést időben kell elvégezni. Május harmadik dekádjában, amikor a fagyveszély elmúlt, 40-50 napos palántákat ültetnek szabadföldre, amelyekhez 10-12 cm mély lyukakat készítenek. 300-400 g humuszt adunk a lyukakba, és öntözzük - növényenként 0,5 l vizet. Mélyítse a növényeket úgy, hogy 2-3 levél maradjon a felszínen. VETS MAGOKAT NYÍLT FÖLDREA mag nélküli vetésmóddal a gondosan előkészített talajt május első dekádjában végzik. Húzzon vonalakat 60-70 cm távolságra, töltse fel vízzel. A magokat megnedvesített felületre vetjük 0,5-1 cm mélységig.Amikor a növényeknek két valódi levele van és kezdenek összezáródni, ritkítjuk és egymástól 15-20 cm távolságra ültetjük.

Mivel a magvakból származó burgonyanövények kezdetben nagymértékben szenvednek a gyomoktól, és nem tolerálják a talaj túlszáradását, nagyon óvatosnak kell lennie: időben gyomlálni és öntözni. Szüreti gumókatszeptember végén - október elején tisztították. A burgonyatermesztés nem lehet zavaró, ha a vetőmag alacsony hozamot hoz. Jó talajon és gondos gondozás mellett is nehéz 100-500 kg-nál többet gyűjteni 100 négyzetméterről. m, mert többnyire kisméretű gumók (20-40 m) nőnek. De nagyon jövedelmező ezt a palántát jövőre ültetni: hektáronként mindössze 10-12 kg-ra lesz szüksége. A palántákból termesztett termés teljes értékű lesz: nem alacsonyabb, sőt talán magasabb is, mint gumós ültetéskor, hiszen sok növény vírusmentes lesz. A burgonya szalmán történő termesztésének módszerét már régóta alkalmazzák hazánkban. Igaz, nem széles körben, de folyamatos sikerrel. Egyes vidékeken még a háború alatt és a háború utáni időszakban is használták a parasztok.

A parasztok az idő és az erőforrások megtakarítása érdekében a burgonyát nem a földbe temették, hanem 20 centiméteres szalmaréteggel, vagy levelekkel, gyomokkal és egyéb növényi maradványokkal borították be. Ezt követően őszig nyugodtan nem jelenhettek meg a kertben. Ez azt jelenti, hogy nem történt vágás és fűrészelés. De ennek ellenére a burgonya mindig megtetszett a meticizált parasztoknak kiváló ur'bzha-jával. Manapság ez az elfeledett módszer apránként kezdett újjáéledni, és a legjobb oldaláról mutatja meg magát. Nem hiába mondják, hogy az új az elfeledett régi. A burgonya szalma alatti termesztésének módja meglehetősen egyszerű.A kicsírázott gumós magvakat egymástól bizonyos távolságra rakják ki a talaj szántatlan (ásatlan) felületére. Ezt követően a tetejét 20-30 cm-es szalmaréteggel vagy egyéb kertészeti, kerti maradványokkal fedjük be. És ennyi. Nincs lapozgatás, nincs gyomlálás. Ősszel, amikor a bokrok kezdenek kiszáradni, a menedékréteget eltávolítják, és a gumókat közvetlenül a talaj felszínéről gyűjtik össze. Akik kipróbálták ezt a módszert,azt állítják, hogy a hozam sokkal magasabb, mint a hagyományos módon termesztve. A módszer javítható. Adja hozzá az összes hornyolási művelethez. Fém agyarral a gumók lerakásának vonalai mentén 10-12 cm mély réseket készítünk, így további 15-20%-kal nő a termés. És itt egy újabb modernizáció. A vetőgumók lerakása előtt a területet 10-15 cm3-es réteggel tőzeggel vagy humusszal kell befedni. A burgonyát a földön lévő lyukakba helyezik, de nem borítják tőzeggel. Mindent természetesen egy szalmaréteg borít. A hozam még tovább nő. A szalma alatti burgonyatermesztés módszere az elfoglalt embereknek ajánlható. Csak megfelelő mennyiségű szénáról, szalmáról és egyéb szemétről kell előre gondoskodniuk. Ez a módszer különösen jó a száraz évszakokban. A szalmaréteg pedig nem csak a termést károsító magas hőmérséklet ellen véd, hanem nedvességet is biztosít, hiszen hőségben és szárazságban működik aktívan a légköri öntözés, amely nedvességet biztosít a legmagasabb terméshozamhoz. Sajnos ősidők óta, és különösen manapság, amikor a burgonya mintegy 80%-a tanyákon, kertekben termesztik, ez a termés évtizedek óta ugyanoda került. Így a kertészek évről évre rontják a földet, és egyre kisebb burgonyahozamhoz jutnak. A burgonya olyan növény, amely nagy mennyiségű tápanyagot távolít el a talajból. Hosszú éveken át egy helyen történő termesztéskor a növények számára a talajban elérhető nitrogén-, foszfor- és káliumformák készletei csökkennek, arányuk megváltozik, és ez negatívan befolyásolja a terméshozamot. Idővel megváltozik a talajoldat reakciója: gyep-podzolos talajon savanyítjuk, öntözött csernozjomokon pedig sózzuk vagy sózzuk. A kertészek által kiválasztott saját maganyag éves felhasználása nélküla vetőmagtermesztés követelményeit figyelembe véve a vírusos betegségek felhalmozódásához vezet a gumókban, ami a növények termőképességét is meredeken csökkenti. Végül pedig a burgonya monokultúrája a növény-egészségügyi állapot romlásához vezet a helyszínen. Konkrét kártevők és kórokozók nagy mennyiségben halmozódnak fel a talajban: Colorado burgonyabogár, Phytophthora, burgonya fonálféreg stb. Ha az első kettő ellen teljesen megbízható vegyi eszközök állnak rendelkezésre, akkor a burgonya-fonálféreg teljesen alkalmatlanná teheti területét burgonya termesztésére. , És mégis vannak olyan hatékony módszerek, amelyek lehetővé teszik a burgonya magas hozamának elérését sok éven át, még monokultúrával is. Az agrotechnikai intézkedések komplexuma a következőket tartalmazza:

— a talaj tartós dúsítása szerves anyagokkal; — a betakarítás által eltávolított tápanyagok éves pótlása; — savanyú talajok meszezése és szikes talajok vakolása; — a vetőmag anyagának időszakos megújítása; — fonálféregnek ellenálló fajták termesztése. A talaj szervesanyaggal való dúsítására helyi szerves trágyákat alkalmaznak: trágya, tőzegmoha és egyéb komposztok, jól lebomlott mállott alföldi tőzeg, szalma stb. A szerves trágyákat legalább kétévente egyszer kell kijuttatni a következő arányban: trágya és komposzt - 5-6 kg, tőzeg - 7-9, száraz, apróra vágott csirke vagy más alom-1-3, apróra vágott szalma - 2-3 kg 1 négyzetméterenként. A szervesanyagot ősszel célszerű kijuttatni szántás vagy ásás, műtrágyázás alatt 20-25 cm (gyep-podzolos talajon) és 23-30 cm (szürke, sötétszürke talajon és csernozjom) mélységig. A komposztok óriási szerepet játszanak. A komposztálás az egyik fontos módja annak, hogy különféle szerves hulladékokból rendkívül hatékony szerves trágyát állítsunk elő.

A burgonya monokultúra esetében széles körű alkalmazás kötelezőzöld műtrágyák (si - deratov). A talaj szervesanyaggal való gazdagításának legolcsóbb módja a gyorsan növekvő növények növekvő zöld tömege műtrágyaként. A zöldtrágya költsége 3-5-ször alacsonyabb, mint azonos mennyiségű trágya vagy komposzt előállítása és kijuttatása. A kertészek számára legmegfelelőbb és elérhető: őszi rozs és repce, fehér mustár (Polissia számára) és szürke mustár (Ukrajna szárazabb vidékeire), olajretek, seradella stb.

Természetesen a szerves trágyák és sziderátok részben kompenzálják a burgonya éves alaptápanyag-veszteségét. A nitrogén-, foszfor- és káliumellátás növelése érdekében azonban ásványi műtrágyákat kell használni. A legjobb a hamut a helyi felhasználásra szánt szerves-ásványi keverékek készítésekor használni: egy vödör humuszhoz 4-5 fél literes konzerv csirkeürüléket, 2-3 száraz hamut és egy szuperfoszfátot kell használni. Az egészet alaposan összekeverjük, és ültetéskor 250-350 g-ot (nem teljes félliteres kannát) teszünk a gödrökbe. Ennyi keverék 35-40 burgonyabokor megtermékenyítésére elegendő.

Meg kell jegyezni, hogy a hamu műtrágyaként történő használata elfogadhatatlan olyan területeken, ahol magas a radioaktív szennyezettség. Nem kívánatos a hamu kijuttatása olyan területeken, ahol a gumók varasodása előfordul. Az öntözött csernozjomokon 8-10 évente egyszer 40 cm mélyre a talajlazítást végezzük hektáronként 50-100 kg foszforgipsz bevezetésével a talaj részleges szikesedésének megakadályozása érdekében.

Savanyú gyep-podzolos talajokon 5 évente 15-20 kg meszes anyagot (mészkő zúzott, kréta, ürülék stb.) juttatunk ki hektáronként. Az ültetési anyag minősége rendkívül fontos a burgonya magas hozamának eléréséhez. Ha vetőmagtermeléssel kell foglalkozni (kis területeken irracionális!), akkor szükségesmegfelelnek az alapvető követelményeknek.

Először is, az 5-6. évben évről évre változatlan maganyag felhasználása 50-60%-kal csökkenti a burgonya termését az elithez képest. Ezért ebben az időszakban fontos, hogy legalább egyszer elhozzuk a kutatóintézetekben szerzett elit fajtákat. Ha erre nincs lehetőség, akkor már a más területről (főleg az északi vidékekről) behozott gumók használata is növeli a burgonya termését.

És végül, hogy elkerüljük a burgonya-fonálféreg termésveszteségét a monokultúrában, az ukrán szelekció fonálféreg-rezisztens fajtáit kell termeszteni: Vodogray, Dnipryanka, Dobrochyn, Obry, Povin, Propisok, Slovianka, Fantaziya stb.

Következő

Olvassa el tovabba: