A palánták ültetése az összes ajánlással ellentétben
Előző
Sokat beszéltek a gyümölcsös növények palántáinak ültetéséről. Valaki szigorúan követi a tudományos tanácsokat, valaki pedig a maga módján, minden ajánlással ellentétben. Például a szakirodalom azt javasolja, hogy ássunk egy ültetőgödröt, adjunk hozzá műtrágyát, majd ültessük el a növényt. Ennek ellenére sok tapasztalt kertész-gyakorló megfigyelése szerint az ilyen előkészített gödrökbe ültetett palánták gyakrabban pusztulnak el, mint az előzetes talaj-előkészítés nélkül ültetett palánták. És van ebben logika, mert a palánta általánosan elfogadott lyukba ültetése a fa cserépbe ültetéséhez hasonlítható. A gyökerek ott nőnek, ahol van táplálék, ezért életük első éveiben úrrá lesz a gödörön, és alig lépnek túl rajta. 5-7 év kell hozzá. Kiderült, hogy a termés kezdete előtt a fának nincsenek erős gyökerei, és a gödörben a táplálkozás már véget ért. A második módon, azaz nem ásott gödörbe ültetett fák eleinte természetesen lemaradnak a fejlődésben, de kénytelenek nagy gyökereket fejleszteni, amelyek táplálékot keresve minden sorközt uralnak. 5-7 éves korig képesek a fát táplálékkal ellátni a jövőben. Ezért egyes kertészek-gyakorló szakemberek azt tanácsolják, hogy csak akkor készítsenek gödröt, ha fát köves és homokos talajra kell ültetni, vagy ha a palántát olyan törpe alanyra oltják, amely nem képes erős gyökérrendszer kialakítására.
Palánta az alaponA kertészek többnyire tudják, hogyan kell fiatal fákat ültetni, de amikor eljön az ültetési időszak, néhányan mégis elkövetnek megbocsáthatatlan hibákat, amelyeket néha nem könnyű kijavítani. Évről évre ugyanazt a képet figyelem meg Solyhorsk régióban: amint eljön április vagy október, sok kertész, miután fiatal palántákat vásárolt, gyorsan a földterületére rohan, hogy elültesse őket, és minden bizonnyal ültetőlyukakba. Gödröket ásnak mindenhol: magas helyekenolyan helyeken, ahol a talaj gyakran szegényes és elhanyagolt; termékeny síkságon, és még olyan alacsony vizű területeken is, ahol egyáltalán nem használhatók. Természetesen ahol szegényes a föld, ott nem lehet eltekinteni a feltöltött gödröktől, hogy a gyümölcsfa alatti talajt sokáig megműveljük. De miért van rájuk szükség a termékeny síkságon? Az ilyen földeken teljesen lehetséges sekély gödrökbe ültetni, vagy akár gödör nélkül közvetlenül a talaj sík felületére ültetni. Ráadásul haladó kertészeink tapasztalata azt mutatja, hogy az eredmény nem rosszabb, sőt néha még jobb is. Ültetéskor a fő figyelmet a gyökérnyak helyzetére kell fordítani. Hol legyen az ültetés alatt és utána 1-2 év, az a fő kérdés. Sok tapasztalatlan kertész sajnos néha összekeveri a gyökérnyakot és az oltási helyet a fatörzsön. Ültetéskor nem a gyökérnyakig mélyítik el a palántát, ahogy kellene, hanem az oltás helyéig, ami sokkal magasabban van, és ezzel tovább erősítik a palánta irigylésre méltó helyzetét. Idővel a gödörben lévő talaj általában leülepszik, és a gyökérnyak eltemetettnek bizonyul, a törzs alján lévő kéreg megtámaszkodik, rothad és leválik a fáról. A fa a szemünk láttára kezd sárgulni és kiszáradni, nem is olyan könnyű megmenteni. Ezért szükségesnek tartom megosztani a palántaültetéssel kapcsolatos tapasztalataimat. Kora tavasszal, amint a talaj felolvad, vagy ősszel október 1-től 10-ig sekély (20-30 cm), de elég széles (1,5-2 m) ültetőgödröt ások. Az alját egy lapát bajonettjével a közepén körbefúrom, a lyuk közepébe pedig beleütök egy mennyiséget és közel teszem hozzá az úgynevezett "alapot". Ezek lehetnek: 1-2 üres fém festékdoboz egymásra helyezve; 2-3 közönséges tégla egymásra helyezve; egy kis betonoszlop; egy fémcső szakasza; kőtöredékstb. Egy ilyen "alap" nem akadály a gyökérrendszer számára, hanem megbízható támasztékot jelent a palánta számára. A tetején lévő "alapozót" enyhén megszórom termékeny földdel, és a fogashoz közel egy palántát rakok rá úgy, hogy a gyökérnyak a talajszinten vagy kicsit (3-4 cm-rel) felette legyen. Lazán egy nyolcas számmal ellátott karóhoz kötöm a palántát, és a lyukat feltöltöm humuszos, komposztos, tőzeggel és szuperfoszfáttal kevert termékeny talajjal. A gyökereket a gyökérnyakig megszórom az ágyásból termőfölddel, meglocsolom vízzel (2 vödör öntözőkannából) és talajtakarom. Az ilyen ültetésnél a palánta soha nem süllyed le, a gyökérnyak egyszer s mindenkorra a talaj szintjén kialakul, a gyökerek a felső termékeny rétegben fejlődnek, ahol teljes mértékben megkapják a levegőt, vizet, hőt és tápanyagokat, amelyek szükségesek a gyümölcsfa normális fejlődése. Télen a palánta körüli talajt, vagy inkább gyökérrendszerét levelekkel, fűrészporral, tűkkel szigetelik 5-10 cm-es rétegben. Tavasszal leszedem a szigetelést. Talán nem mondtam semmi zseniálisat, de minden egyszerű, megbízható, tartós, és ami a legfontosabb, mindenki számára elérhető. És ha ez az egyszerű módszer a palánta "alapra" ültetésére sok kertészünknek segít, nagyon boldog leszek. Várom a visszajelzést. A. R. SENYUKOVYCH, amatőr kertész.
Gödrök nélkül megvagyokA gyümölcsfák ültetésére szolgáló hold-napnaptár szerint a sárgabarack, cseresznye és szilva ültetésére a legjobb idő a Hold 2. és 3. fázisa, amikor a Bika, Mérleg, Nyilas és Bak csillagképben van; birsalma, körte - a Bika, Mérleg, Bak csillagképekben; cseresznye - Bika és Oroszlán; almafák - Bika, Nyilas, Bak. A gyümölcsfa palántákat úgy ültetem ki, hogy a gyökereik a lehető legközelebb legyenek a talajfelszínhez. Ehhez eltávolítok egy réteg gyepet, kiásom a következő talajréteget humuszossal, és komplex műtrágyával trágyázom. Ezzel egyengetem a talajta föld vízszintes felülete. A palántát az ültetési hely közepére, a gyökereket kiegyenesítve a trágyázott talajra teszem, és legalább 1,5 méter magas karóhoz kötöm. Feltétlenül vágja le a központi főgyökeret és a törött vagy nagyon hosszú oldalgyökereket. A gyökereket trágyázott talajjal alszom el úgy, hogy a palánta a domb közepén helyezkedjen el. Ennek a töltésnek a köre körül szegélyt készítek, két vödör vizet öntök jóddal (10 g jód 10 liter vízhez). Általában ősszel ültetem szeptember 25-től október 15-ig, és mindig levágom a leveleket a palántákról. A jódoldat csaknem kétszeresére növeli a fa növekedését, és nem lesz rákos. Ez az ültetési mód a jövőben erőteljes, hosszú életű, termő gyümölcsfát ad, amely nem riad vissza a természet szeszélyeitől. Idővel a fa körüli halom megtelepszik, és a vastag felső gyökerek láthatóak lesznek a talaj felett. Minél nagyobbak, annál egészségesebben nő a fa, mert a föld felső rétege a legmelegebb, legtermékenyebb és levegővel jobban ellátott. A gyümölcsfák mélyre ültetése mindenképpen káros. A mélyen ültetett fa gyengén növekszik, könnyen benőtt mohával, zuzmóval, számos kártevő megtámadja, emellett nagyon szenved a fagytól, égési sérülésektől és mindenféle betegségtől. Az ilyen fákon a levelek ritkán fejlődnek jól, az ágak idő előtt kiszáradnak és elhalnak. Mindez oda vezet, hogy a gyümölcsfa alig vagy egyáltalán nem terem, és idő előtt elpusztul. Az ilyen fa melletti törzs ugyanolyan vastagságú lesz a koronától a talajig. Egy normálisan ültetett palántában pedig alul, a talaj közelében mindig van enyhe megvastagodás, vagy látszanak a felső gyökerek. A gyümölcsfa gyökérnyaka legfeljebb 7 cm-rel lehet a talaj felszíne alatt. Könnyen meghatározható a kambium színe alapján: a száron zöld, a gyökereken sárga. Még egy pontra szeretném felhívni a figyelmet.Hagyományosan lyukat ásnak azért, hogy azt termékeny talajjal megtöltsék, és ezáltal a palántát több éven keresztül táplálják. De még nem tudni, melyik étel jobb: mesterséges vagy természetes. Hiszen nem véletlenül mondta egyszer V. V. Michurin, hogy a gyümölcsfák természetes körülmények között nőnek. És valóban, a vadon élő alma- és körtefák erősen és egészségesen nőnek az erdőben minden műtrágya nélkül. AM TKACHENKO, amatőr kertész
Következő
Olvassa el tovabba: