Zeneszerző és konzervatórium
Előző
Ez természetesen a szó helyes magyarázata. De ez önmagában nem tudja mérni a zeneszerző szó jelentésének teljes mélységét, amelyet az emberek régóta a „művész”, „író”, „zeneszerző” szavakba fektettek. Képes kitalálni, kitalálni, színekkel, szavakkal vagy hangokkal elmondani az egyik legnagyobb és legfontosabb dolog az emberben.
A zeneszerzéshez nagy tehetség kell. De egy tehetség nem elég. Több munkára van szükség – hatalmas, mérhetetlen.
Ez a munka, mint egy író, mint egy festő, nem ismer sem pihenést, sem határidőt. Beethoven nemcsak az íróasztalánál írta, hanem séták közben, beszélgetés közben, késő esti elalvás és kora reggeli ébredés közben is. Állandóan ezek a gondolatok jártak az eszében. A zeneszerző ilyen állandó, megszakítás nélküli munkája Csajkovszkij és Mozart életét is megkülönböztette. V. S. Bach haldokolva, már teljesen vakon diktálta gondolatait szeretteinek... Ez nem könnyű feladat. De nincs is elég munka. Tisztában kell lenned a munkád fontosságával is.
Megírásával nagy, megtisztelő és felelősségteljes feladatra vállalkozik: nevel, sőt átalakít, jobbá, tisztábbá, nemesebbé tesz bennünket. Ezért az élet tanítója, az emberiség nevelője. Munkája választ ad a kérdésre: hogyan éljünk? Mi az a személy?
Hangokban mesél az életről, arról, hogy az ember mit gondol magáról, a környező világról. Meg fogja érteni őt – és képes lesz arra, hogy jobban megértse önmagát, másokat és az életét. A művészet így nevel bennünket.
A zenehallgatás nem olyan könnyű és egyszerű feladat: ez is munka, kemény munka. Törekedni kell a szerző gondolatmenetének nyomon követésére, gondolatába való behatolásra.
És a munkadalok, szimfóniák, koncertek – nem szeszély, nem üres foglalkozás. Ez a legnagyobb, legmagasabb emberi szükséglet. Ez az ember zeneszerző, aki zenét alkot, és nem csak azt!
Melegház
Mi az a télikert? ez a szó a latinból származik, jelentése: „őrködni” vagy „megőrizni”. Négyszáz évvel ezelőtt a hajléktalan gyermekek menedékházait Olaszországban télikertnek hívták. A gyerekek menhelyén zenét és éneket tanítottak.
Moszkvában, a Hertsena utcában található az ország egyik legrangosabb télikertje. Belépve teljesen váratlanul a múzeumban találod magad, ahol a falakon nagy zeneszerzők, művészek portréi láthatók, ahol a szerző alkotásairól készült felvételeket gyűjtik össze, a kiállítási ablakokban pedig az első orosz operaszínészek jelmezei.
Miután kinyitottuk a „Felvevőterem” feliratú ajtót, egy kis félsötét szobában találjuk magunkat. És hirtelen csoda történik: mintha a falak szétváltak volna, és a Hattyúkirálynő hangja megszólalt a közelben. Ez a világhírű orosz operaénekes, A. V. Nezhdanova hangja, és ismét egy csoda! A híres amerikai zongoraművész, Van Clyburn ujjai alatt megszólaló zongora örömet okoz, vidámságot inspirál, meglep és lenyűgöz az előadás virtuozitása. Itt hallhatod F. V. Chaliapin és JI hangját. Művészet. Sobinov, zongoramuzsika A. Rubinstein, E. Gilels, S. Richter előadásában.
Orgonasípok
A nagyteremben az orgona sípjaira hívják fel a figyelmet, amelyek a színpad teljes szélességében a padlótól a mennyezetig magasodnak. Az orgona egykor kötelező hangszer volt a katolikus egyházban.
A kiváló zeneszerző, Johann Sebastian Bach istentiszteletekre komponált és maga orgonált, kísérte a templomi kórus énekét. Kollégái azt mondják, hogy Bach zsenialitása több évszázaddal megelőzte a zeneszerzőket. Világos, nagy osztálytermekbentágas folyosók, állandó órák vannak. Az ajtó mögül különféle hangszerek hangja hallatszik, férfi és női hangok. Itt, mint sok más oktatási intézményben, a hallgatók felsőfokú zenei végzettséget, előadói készségeket, ének- vagy hangszeres mesterképzést kapnak.
KövetkezőOlvassa el tovabba:
- Maszkok a haj fényéért
- Maszkok zsíros arcbőrre otthon
- Divatos férfi frizurák
- Múmia a haj növekedéséhez
- A templom harangjának hatása a testre