Mi a deja vu effektus

Előző

Szinte mindenki tapasztalt legalább egyszer életében hasonló állapotot. Teljes bizalommal, hogy ez már régen megtörtént veled. Mindent láttál és hallottál, még arra is próbálsz emlékezni, hogy mi lesz ezután. A valósággal való kapcsolat egy pillanatra megszakad, furcsa, kissé ijesztő misztikus érzések jelennek meg.

Összegzés:

1 A „déjà vu” kifejezés megjelenésének rövid története.
2 Mi a deja vu effektus?
3 Ki van gyakrabban kitéve ennek a hatásnak?
4 Hogyan jelenik meg a jelenség.
5 A jelenség legújabb kutatásainak eredményei.
6 A hatás előfordulásának különböző hipotézisei

A „déjà vu” kifejezés rövid története.

Ezt a lelkiállapotot ősidők óta ismerték az emberek. A tudósok kezdetben nem akarták vizsgálni, általános mentális rendellenességnek tartották. A 9. század végén a pszichiátriai intézet utolsó évfolyamos hallgatója az emberi psziché különböző állapotait tanulmányozta. Érdekelte:

Deja vu (már tapasztalt).
Deja entendue (már hallottam).
Zhamevyu (soha nem láttam).
Deja vu effektus (már láttam).

Munkája eredménye a jól ismert pszichológiai könyv „A pszichikai tudományok jövője”. Emile Bouarac volt az első, aki leírta ezt a psziché állapotot, és olyan nevet adott neki, amely a mai napig ragadt. Kezdetben a kifejezést Lev Tolsztoj, Charles Dickens, Arthur Conan Doyle és mások használták műveikben. És csak a hasonló állapotú esetek nagy száma kényszerítette a világ tudósait a probléma kidolgozására.

Mi a deja vu effektus.

A déjà vu effektus egy speciális mentális állapot, amelyben az ember úgy tűnik, ismeri a jelenben zajló eseményeket. Ez az érzés semmiképpen nem kapcsolódik az élet egy bizonyos epizódjához, hanem egyszerűen jön az a bizalom, hogy ez már megtörtént.

A déjà vu jelenségét a hétköznapi emberek nem nagyon tapasztaljákgyakran. Ez alól kivételt képeznek az epilepsziás betegek, és egyesek évente többszöri alkalomtól havi pár alkalomig is megtapasztalhatják. Emiatt az emberi psziché ezen állapota még mindig kevéssé tanulmányozott. Minden konkrét esetben nehéz megválaszolni, hogy miért jelentkezik ilyen hatás.

Olvasmány: Hogyan lehet megszabadulni a korpásodástól?

Érdekes. A déjà vu érzést nem lehet erőltetni.

Ki fogékonyabb a hatásra?

A tudományos világ azt állítja, hogy az emberek bizonyos élettapasztalatával, kialakult pszichéjével és világnézetével rendelkező felnőttek hajlamosabbak ilyen állapotváltozásra. Feltételesen korcsoportokra oszthatók:

Serdülőkor 16-18 év. A személyiség formálódik, de mégis a maga módján, fiatalos maximalizmussal és ellentmondásokkal reagál a környező világra.

Az érett egyedek 35-40 évesek. Élettapasztalatot és rengeteg tudást halmoztak fel. A kitűzött célokat sikerült elérni. Egy bizonyos helyet foglalnak el a társadalomban.

Érdekes, hogy a megrendült mentális rendszerű gyerekek nem tapasztalhatják meg a deja vu-t. Egyszerűen nem különböztetik meg, mert a tudat még mindig homályos. Nincs élettapasztalat, a múlt nagyon kicsi, a jövő pedig még távolinak és valószerűtlennek tűnik. Csak a jelen (itt és most) létezik egyértelműen a gyermek elméjében.

Hogyan jelenik meg a jelenség.

A déjà vu jelensége az emberi agy temporális részének gyrusában (hippocampus) jön létre. Ez egyfajta elemző részleg, amelynek köszönhetően az ember képes megkülönböztetni a múltat és a jövőt, ha egyszer látjuk az újtól. Egy bizonyos ponton (a másodperc töredékében) rendszerhiba lép fel, amelyet stressz, változó időjárás vagy más provokáló tényezők okoznak. A látott epizód bekerül az emlékezetbe, és egyúttal a hippokampusz felteszi a kérdést: eltárolódik a kép, vagy ismét megkapja az információ?

Az agy a közelmúlt eseményeit mutatja,mintha a múltból lennének. Nagyjából elmondható, hogy először látunk két képkockát egy helyett, anélkül, hogy észrevennénk. Így jön létre a deja vu effektus a fáradt, izgatott agyban.

A jelenség legújabb tanulmányainak eredményei.

2009-ben Csehország és Nagy-Britannia tudósai közösen tanulmányozták a mentális állapotot (déjà vu). Következtetésük nem volt egészen kellemes. A Déjà vu egy neurológiai rendellenesség. Ennek oka egy neurofiziológiai rendellenesség, amely az agyat a fejlődés kezdetén érinti.

Olvasmány: Benőtt köröm

A szürkeállományt a hippocampusszal összekötő terület ismeretlen okokból nem alakul ki megfelelően. A szürkeállomány hiánya az agy hippokampusz feletti kontrolljának megsértéséhez vezet. Bármilyen provokáló tényező, például a fáradtság vagy a stressz, izgatja a hippokampuszt. Ennek eredményeként a tisztázatlan, komor, ijesztő emlékek, amelyeket a tudósok déjà vu effektusnak neveznek.

Különböző hipotézisek a hatásról

Egyes kutatók meg vannak győződve arról, hogy ez a reinkarnáció eredménye. A déjà vu pillanatában az ember egy múltbeli élet eseményeit látja. Ennek az elméletnek a támogatója egy svájci pszichológus, Carl Gustav Jung. Ő maga is élénk és lenyűgözően részletes érzést élt át. Láttam egy orvost a 18. századból, minden részlettel, egészen a cipő csatjáig. Haláláig a tudós biztos volt benne, hogy ez egy kép az előző életéből.

A világegyetem ciklikus újjászületése. E hipotézis alapján az univerzum több cikluson megy keresztül, amikor ezek ismétlődnek, a múltbeli események felidéződnek. Ezt hiszik a parapszichológusok, a tudósok alapvetően nem értenek egyet velük.

Elfelejtett álmok cselekményei. Ezt a koncepciót Sigmund Freud követte. Általános szabály, hogy álmunkban a való életből származó eseményeket tapasztalunk, de elfelejtjük őket. Ébredéskor az álomból részletek jelennek meg az emlékezetben, amelyeket deja vu effektusnak tekintenek.

Agysérülés. Ez a verzióDobrokhotov és Bragin orosz tudósok. A bal agyfélteke felelős azért, ami most és a jövőben történik, a jobb - a múltban. A trauma következtében a jelen vagy a múlt észlelésének folyamata megzavarodik. A deja vu-t nem feltétlenül testi sérülés, hanem akut stresszes helyzet is kiválthatja.

Érdekes. A gyakran előforduló déjà vu állapotok az epilepszia előhírnökei lehetnek.

Bármihez is ragaszkodnak a világ tudósai, bármennyire népszerűek is magyarázzák ennek a jelenségnek az okait, a miszticizmus eleme megmarad. A pszichológiának ez a része teljesen feltáratlan, mert ezt az állapotot mesterségesen csak epilepsziás betegeknél lehetett előidézni. A vita arról, hogy miért jelentkezik a déjà vu effektus, még nem ért véget.

Olvasás: Hogyan lehet eltávolítani a szem körüli ráncokat?

Következő