Elbocsátás a felek megegyezésével, ha kártérítésre számítunk

Előző

kártérítésre

Tartalom

  • 1 A felek megállapodása: mi rejtőzik e szavak mögött
  • 2 Kiadási folyamat
  • 3 Kártérítés és juttatások
  • 4 És ha sehol nincs előírva a kártérítés?

A „ elbocsátás a felek megegyezésével” megfogalmazás egyre gyakrabban kezdett megjelenni számos cég elbocsátási utasításában. De mi a különbség az önkéntes felmondás között? Hogyan történik ez a folyamat? És számíthat-e a munkavállaló valamilyen kompenzációra? Ezekre és más kérdésekre igyekszünk választ találni.

A felek megegyezése: mi van e szavak mögött

7 csak további dokumentumok elkészítésekor változtatható meg.

felek
A munkavállaló számára ez a lehetőség előnyös, mert képes:

  • Számítson kártérítésre az elbocsátással kapcsolatban;
  • Kerülje el a munkafegyelem megsértése vagy más kötelességszegés miatti elbocsátást;
  • Tegye fel a feltételeket, például a munkaidő csökkentését, ha napról napra új munkahelyre kell távoznia.

A munkáltató őt preferálja, mert megengedi:

  • A nem hajlandó munkavállalót a lehető leghamarabb el kell bocsátani, akár kompenzáció ellenében is;
  • A létszámleépítések álcázása;
  • A felmondási eljárásban ne állapodjon meg a szakszervezettel, és a munkavállalónak nincs joga azt egyoldalúan megváltoztatni.
  • Csökkentse a jövedelemadót a kompenzáció miatt.

Attól függetlenül, hogy ki kezdeményezi a szünetet (munkaadó vagy munkavállaló), az csak akkor valósítható meg, ha a másik fél hozzájárul az ilyen javaslathoz.

Kiadási folyamat

Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 78. cikkében foglaltak szerint a munkaszerződés a felek közös megegyezésével bármikor felmondható. Más szóval, a munkáltatónak jogában áll elbocsátani a munkavállalót a próbaidő alatt, a munkaképtelensége idején, vagy úgy, hogy szabadságra küldi az azt követő elbocsátással.

Ez a folyamat akkor kezdődik, amikor az egyik fél bejelenti a másiknak (szóban vagy írásban) a munkaviszony megszüntetésének szándékát. Ha nincs kifogás, megállapodást kell kötni a munkaszerződés megszüntetéséről.

Bár ennek formáját a munka törvénykönyve nem rögzíti, az ügyvédek olyan írásos szerződés megkötését javasolják, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy megvédjék magukat a jövőbeni nézeteltérések esetén. Adatait alapként az elbocsátási végzés tartalmazza. Egy másik lehetőség: a munkavállaló felmondást kér, a munkáltató pedig állásfoglalást ró rá.

Fontos!A szerződés csak mindkét fél beleegyezésével mondható fel, ezért aláírás előtt figyelmesen olvassa el annak valamennyi pontját.

Attól függetlenül, hogy milyen regisztrációs formát választ, a következőket kell tartalmaznia:

  • a munkavállaló F.V.O.-ja és az általa betöltött pozíció;
  • Minden megállapodás;
  • A felek kölcsönös lemondása az egymással szembeni követelésekről;
  • Mindkét fél aláírása és a vállalkozás pecsétje.

Miután a megállapodást mindkét fél aláírta, a munkaszerződés megszüntetésére vonatkozó végzés születik. A munkavállaló felmondásáról az 1. rész 1. pontja szerint bejegyzés készül a munkaügyi nyilvántartásban. Művészet. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 77. cikke.

Kártérítés és juttatások

A munkáltató a munkaszerződés felmondásakor köteles kifizetéseket fizetni a munkavállalónak, amelyek fő része a ledolgozott időszak bére, valamint a fel nem használt szabadságért és egyébegyénileg). Ezeket a kifizetéseket az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve szabályozza, és az Art. 140, a kiadás napján kell elvégezni.

Az egyes kifizetések összegének meghatározására külön szabályozás is vonatkozik. Például a fel nem használt szabadságok kiszámítását az Orosz Föderáció kormányának 922. számú határozata (2009. november 11-i szerk.) szerint hajtják végre.

A Munka Törvénykönyve nem korlátozza az alkalmazottak javadalmazását (ezt gyakran "visszavonásnak" nevezik). Mérete közvetlenül függ attól, hogy a felek mire jutnak a megállapodás megkötésekor.

Egyrészt a kártérítés nem kötelező (hacsak a helyi szabályozás másként nem rendelkezik). Ezzel jelentősen megtakaríthat a munkáltató, mert saját belátása szerint kiadhatja.

Másrészt kiváló lehetőség a jövedelemadó megtakarítására. A Pénzügyminisztérium és Oroszország Szövetségi Adószolgálata világos meghatározást ad (a Pénzügyminisztérium levele N 03-03-06/2/55, N 03-03-06/1/546, Oroszország Szövetségi Adószolgálata a Moszkvai Régió N 19-12/107952), hogy a végkielégítés kifizetésének költségei a jövedelemadó-alap csökkentését célzó kiadások között szerepeltethetők.

Ehhez azonban ezeket (kompenzációkat) a munkaszerződésben vagy kiegészítő megállapodásbankell meghatározni, amely annak szerves részét képezi (az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 57. és 255. cikke).

Fontos!A megállapodás elkészítésekor ügyeljen arra, hogy tartalmazzon egy záradékot, amely megerősíti, hogy az (a megállapodás) a munkaszerződés részét képezi. Ellenkező esetben az adószolgálat megtámadhatja a munkavállalónak fizetett kártérítési költségek elszámolását és számítását.

Ha korábban sem a végkielégítés mértékét, sem annak folyósításának indokát és rendjét semmi nem szabályozta, akkor a munkáltatónak nincs joga arra, hogy az erre vonatkozó adatokat a jövedelemadó alapszámítása során a kiadások összetételébe beszámítsa.

Ugyanakkor nem köteles ESN-t fizetni ezekből a befizetésekből (3. cikk. 236. cikkAz Orosz Föderáció északi részén).

És ha sehol nincs előírva a kártérítés?

Ilyen helyzettel leggyakrabban azok a vállalkozások szembesülnek, amelyek vezetése azt tervezi, hogy csak bizonyos alkalmazottaknak juttat kompenzációt, de ezt nem akarja meghirdetni. Az ilyen kifizetéseket leggyakrabban a „bónusz” szöveg mögé rejtik, és a szükségtelen asszociációk elkerülése érdekében nem szerepelnek a végkielégítési megállapodásban.

Következő

Olvassa el tovabba: