Shengrabeni csata röviden

Előző
csata

A Shengraben-i csata (nyugati források szerint "hollabrunni csata") 1805. november 4-én zajlott, és a napóleoni háborúk egyik eseménye lett. A csata egyszerre zajlott Schöngraben falu és Hollabrunn város közelében, ezért keletkezett a névbeli különbség. A csata egyenlőtlen volt, és az Orosz Birodalom csapatainak P. I. Bagration által vezényelt hétezer hátvédje és V. Murat francia csapatainak mintegy 40 ezer katonából álló hadteste között zajlott. A francia hírszerzés nem adott teljes információt az ellenségről, Murat pedig meg volt győződve arról, hogy Kutuzov minden erejével szembeszáll, ezért fegyverszünetet kérve megpróbálta elkerülni a csatát. Napóleon azonban személyes rendelettel megtiltotta a fegyverszünetet, és üzenetében támadást parancsolt.

A francia hadseregbe tartoztak az Oudinot gránátosok, akik a Schöngrabenen keresztül támadtak. Suchet hadosztálya a bal szárnyon, Legrand lovashadteste pedig a jobb oldalon haladt előre. Egy lovasezred is tartalékban volt, és Vandam csapatai Udinét követték. Összesen 20 600 ember indult támadásba. Ugyanakkor Bagration csapatai, amelyek a csernyihivi dragonyosezredből, a kijevi gránátos- és kozákezredből álltak a bal szárnyon, a hatodik jágerezredből középen, két muskétásezredből és egy huszárlovasezredből a jobb oldalon, nem. száma meghaladja a 7300 főt.

Valójában a csata az orosz hadsereg vereségével végződött, de Bagrationnak sikerült távoznia, megmentve embereinek kétharmadát és elfoglalta a trófeákat, miközben kétszer annyi sebzést okozott a franciáknak. Röviden a Shengraben-csata tette Bagration nevet. Sok katonát sikerült megmentenie egy reménytelen csatában, lelassította a franciák előrenyomulását és becsülettel elhagyta a csatát. Később L. Tolsztoj leírta a Shengraben-i csatát "Háború ésbéke".

Következő

Olvassa el tovabba: