Röviden a krími háborúról

Előző
háború

A krími háború röviden az Orosz Birodalom és Törökország közötti konfrontáció, amelyet egy olyan koalíció támogat, amelybe Nagy-Britannia, Franciaország és a Szardíniai Királyság is beletartozott. A háború 1853 és 1856 között zajlott.

A krími háború fő oka röviden az összes résztvevő közel-keleti és a Balkán-félsziget érdekeinek ütközése volt. Ahhoz, hogy jobban megértsük a konfliktus előfeltételeit, alaposabban át kell gondolni ezt a helyzetet A krími háború röviden

A katonai konfliktus előfeltételei Az Oszmán Birodalom a 19. század közepéig súlyos hanyatlásban volt, és politikai és gazdasági függőségbe került Nagy-Britanniától. Törökországnak régóta feszült kapcsolatai voltak az Orosz Birodalommal, I. Miklós tervei pedig, hogy elválasszák tőle a keresztények által lakott balkáni javakat, csak rontották azokat.

Nagy-Britannia, amelynek messzemenő tervei voltak a Közel-Keletre vonatkozóan, minden erejével megpróbálta kiszorítani Oroszországot ebből a térségből. Ez mindenekelőtt a Kaukázus Fekete-tenger partvidékére vonatkozott. Emellett tartott az Orosz Birodalom Közép-Ázsiára gyakorolt ​​növekvő befolyásától. Akkoriban Nagy-Britannia számára Oroszország volt a legnagyobb és legveszélyesebb geopolitikai ellenfél, amelyet mielőbb semlegesíteni kellett. E célok elérése érdekében Anglia kész volt minden eszközzel fellépni, egészen a hadseregig. A terv az volt, hogy a Kaukázust és a Krímet elvennék Oroszországtól és Törökországnak adnák át. III. Napóleon francia császár nem látott riválist Oroszországban, és nem is igyekezett gyengíteni. Háborúba lépésének oka politikai befolyásának erősítésére tett kísérlet és az 1812-es háború bosszúja volt.

Oroszország céljai az Oszmán Birodalommal való első konfliktusoktól kezdve változatlanok maradtak: déli határainak biztosítása, a Boszporusz-szoros ellenőrzése, ill.Dardanellák a Fekete-tengeren, és erősítik befolyásukat a Balkánon. Mindezek a célok fontos gazdasági és katonai jelentőséggel bírtak az Orosz Birodalom számára. Érdekes tény, hogy Anglia lakossága nem támogatta a kormány azon vágyát, hogy részt vegyen a háborúban. A brit hadsereg első kudarcai után komoly háborúellenes hadjárat kezdődött az országban. Éppen ellenkezőleg, Franciaország lakossága támogatta III. Napóleon gondolatát, hogy bosszút álljon az 1812-es elvesztett háborúért.

A katonai konfliktus fő oka A krími háború röviden I. Miklós és III. Napóleon ellenséges viszonyának köszönhető. Az orosz császár illegitimnek tartotta a francia uralkodó hatalmát, és gratuláló üzenetében szokás szerint nem testvérének nevezte, hanem csak "kedves barátnak". Ezt III. Napóleon sértésnek tekintette. Ez az ellenséges viszony komoly konfliktushoz vezetett a Törökország birtokában lévő szent helyek ellenőrzésének joga miatt. A Betlehemben található Krisztus Születésének templomáról volt szó. I. Miklós ebben a kérdésben az ortodox egyházat támogatta, a francia császár pedig a katolikus egyház oldalára állt. A világ nem tudta megoldani a vitatott helyzetet, és 1853 októberében az Oszmán Birodalom hadat üzent Oroszországnak.

A háború szakaszai Hagyományosan a háború menete több szakaszra osztható. 1853-ban háború tört ki az oszmán és az orosz birodalom között. Ennek a társaságnak a legfontosabb csatája a Sinopskoe volt, amelynek során a Nakhimov admirális parancsnoksága alatt álló orosz flottának sikerült teljesen megsemmisítenie a török ​​haditengerészeti erőket. A szárazföldön az orosz hadsereg is győzött.

Az orosz hadsereg győzelmei arra kényszerítették Törökország, Anglia és Franciaország szövetségeseit, hogy 1854 márciusában sietve hadműveleteket kezdjenek Oroszország ellen. Szevasztopolt választották a szövetséges csapatok fő támadási helyszínéül. A város blokádja 1854 szeptemberében kezdődöttév Azt remélték, hogy egy hónapon belül elfoglalják, de a város csaknem egy évig hősiesen ellenállt a blokádnak. A védelmet három híres orosz tengernagy vezette: Kornyilov, Isztomin és Nakhimov. Mindhárman meghaltak a Szevasztopolért vívott csatában.

1855 szeptemberében a szövetséges csapatok elfoglalták Szevasztopolt. Ezt követően nézeteltérés támadt köztük. Anglia a háború további folytatását tervezte, Franciaország békét akart. 1856 márciusában békeszerződést írtak alá a katonai konfliktus résztvevői, és véget ért a krími háború. Ha területi veszteségekről beszélünk, az Orosz Birodalom nem szenvedte el azokat, de elvesztette a lehetőséget, hogy flottát tartson fenn. a Fekete-tengert, és elvesztette minden befolyását a Balkánon.

Következő

Olvassa el tovabba: