Közép-asszír korszak (Kr. e. XV. század)

Előző
korszak

Asszíria, hogy megszabaduljon a Mitanni állam irányítása alól, szövetséget kötött az ókori Kelet akkori vezető államával - Egyiptommal. III. Thutmose fáraó nagyszabású hadjáratot hajtott végre a Földközi-tenger keleti partján, amely után az államok közötti baráti kapcsolatok aktívabban fejlődtek. Asszíria gazdag ajándékokat küldött Egyiptomba, szoros tárgyalásokat folytattak a szövetséges államok között. Babilon és Mitanni államoknak ugyanakkor mindezt csak haraggal kellett nézniük, hiszen Asszíriát ellenőrzött államnak tartották.

A Kr.e. 14. században. I. Assur-Uballit királynak, Asszíria uralkodójának sikerült szoros uralkodót ültetnie Babilon trónjára. Babilon felszámolása következtében a Mitanni állam végleg megadta magát, és a Kr. e. 13. században. Asszíria alá tartozott. Ezt követően I. Tukulta-Ninurta király hadjáratot indított Szíriában, több mint 30 000 foglyot elfogva. A hettiták aggódtak Asszíria sikere miatt, ezért szövetséget kötöttek Babilonnal. Asszíria királyának azonban sikerült legyőznie a babiloniakat a csatában, és sok trófeát elvinni Babilonból.

A közép-asszír időszakban Asszíria uralkodói érdeklődtek az északi szomszédos államok iránt. Így Tukulty-Ninurta I. hadjáratra indult a Kaukázus-hegység felé, és meghódította a Nairi országokat, amelyeket később asszír módon Urartunak neveztek. 43 herceg egyesült ellene, de nem tudták megnyerni a háborút. Asszíria azonban túlságosan belemerült a katonai konfliktusokba. A Kr.e. 12. századra ez az állam súlyos hanyatlásához vezetett. Ugyanakkor számos arám törzs lépett be az országba, és szinte semmit sem tudunk Asszíria történetéről ebben az időszakban, mivel feljegyzések nem maradtak fenn.

Következő

Olvassa el tovabba: