Irán a középkorban röviden

Előző
középkorban

A terület, amelyen a modern Irán található, a középkorban a Szászánida állam részévé vált. A 6. században a belső konfliktusok, viszályok miatt jelentősen meggyengült. Az 590-től 628-ig uralkodó Khosrow II Parviznek Bizánc támogatásával sikerült helyreállítania a rendet, de később ismét kitört a konfliktus a bizánciakkal, melynek során a szászánida államot olyan erős csapás érte, amelyből nem tudott talpra állni. Ennek eredményeként az arabok gyorsan elfoglalták Mezopotámia nagy részét. 650-ben Perzsia fővárosa, Istahra a megszállók csapásai alá került, és egész Irán az arab kalifátus hatalma alá került.

Ezt követően Irán a középkorban a 11. század elejéig itt uralkodó különféle uralkodó dinasztiák, köztük a török ​​dinasztiák képviselői csataterévé vált. Század közepén Irán a Szír-darjában, majd Horezmben élt szeldzsuk törökök csapásai alá került, és 1040-ben elfoglalták Khorasant. Ettől kezdve Irán a szeldzsuk állam része lett, amely a Közel-Kelet nagy részét elfoglalta. A 12. században a hatalom Horezmhez szállt. A horezmshahok állama hatalmas határokig terjeszkedett, de ismét elkezdte megrázni az egymás közötti harc, ami a mongolok számára előnyösnek bizonyult.

A mongolokkal vívott háború 1219 őszén kezdődött, Khorezmshah Mohammad gyenge uralkodónak bizonyult, és nem tudott ellenállni a jól felkészült hódítók hordáinak. Örököse már 1221-ben kénytelen volt átmenekülni az Indus folyón. A megszállók kifosztották az egész államot, majd kifosztották Médiát, Azerbajdzsánt és Oroszországot. Csak Kermannak és Farsnak sikerült életben maradnia, mivel megváltották magukat a mongoloktól. A 14. század végén Iránt meghódították a timuridák. A középkor Irán számára a türkmén dinasztia bukásával ért véget a Szafavida dinasztiát megalapító Sah Ismail csapásai alatt.

Következő

Olvassa el tovabba: