Déli időszakkirályságok röviden

Előző
déli

A Déli Királyság időszaka a Júda Királyságban a Kr.e. 10. században kezdődött. e.., miután Salamon király meghalt Izrael Királysága után, amely északi és déli részre szakadt. A déli királyság viszonylag kicsi volt, és csak Benjámin és Júda törzseit foglalta magában. A Déli Királyságban maradt azonban Jeruzsálem, amely ma is a zsidó nép kulturális és vallási központja. Ugyanakkor a Déli Királyság uralkodói között gyakran voltak bálványimádó királyok is. Az ortodox hívők ebben látják a Déli Királyságot sújtó összes baj okát. Azonban voltak olyan királyok is, akik nem fogadták el a bálványimádást. Például Asa király kiűzte az összes zsidót az országból, és elpusztította az összes megtalálható istent. Fia, Josafát szintén az igaz hit bajnoka volt, papokat és lévitákat küldött ki, akik a Déli Királyságban és azon túl is prédikáltak. Ezékiás király uralkodása alatt, a Kr.e. 8. században. e., az asszírok elfoglalták Szamarát, Izrael királyságának fő városát. Ez nagy hatást gyakorolt ​​a Déli Királyság lakóira, és még egy olyan nyomorult is, mint Ezékiás, elkezdte támogatni a zsidó hitet, és igyekezett megerősíteni a népet a közelgő fenyegetés előtt. Az Ószövetség feljegyzései szerint közelebb a Kr.e. 6. századhoz. A zsidók azonban egyre gyakrabban kezdtek megtagadni hitükről, és bálványimádáshoz folyamodtak. Ez volt az oka annak, hogy a babilóniaiak megtámadták a Déli Királyságot, de valójában II. Nabukodonozor király egyszerűen kiterjesztette területeit a Vörös-tengerig. A 6. század eleji első hadjárat után Babilon egyszerűen meghódította ezeket a területeket, de miután a zsidók fellázadtak, II. Nabukodonozor elpusztította Izraelt, lerombolta Salamon templomát, és 10 ezer foglyot vitt babiloni fogságba. Ezzel lezárult a Déli Királyság időszaka.

Következő

Olvassa el tovabba: