Akkád Sargon röviden a királyról
Előző
Kr.e. 2316 körül az akkoriban Mezopotámiát uraló Kish városában puccsal megbuktatták a kormányt. Az ősi feljegyzések szerint a sikeres lázadást Ur-Zabab uralkodójának kertésze és pohártartója vezette.
Nem tudni, hogy akkoriban hogyan hívták, de a bitorló, remélve, hogy titkolja hitvány származását, Sharrum-kennek (Igazi Király) nevezte el magát, amit később akkádi Sargonként értelmeztek. Kishben megragadta a hatalmat, sok hódítást hajtott végre, meghódítva a környező nómokat. Csak uralkodásának első három évében kezdett háborúba Eblán (a mai Szíria), így kijutott a Földközi-tengerhez. Akkád Sargon
Egy évvel később Sargon úgy döntött, hogy a fővárost Akkádi városba helyezi át, amely az egész állam és az uralkodó dinasztia nevét adta. Így el akarta kerülni, hogy Kish város hagyományos elitjévé és papságává váljon. Miután megerősítette befolyását az északi területeken, Sargon háborút indított Lugalzegesával, jelentős területeket elfoglalva.
Ezt követően Nippurában, Mezopotámia lakóinak vallásának szent városában kapott elismerést. Egy évvel később egy bizonyos Ur vezetésével lázadás tört ki. Az ókori források azt jelzik, hogy Sargon 34 csatát vívott vele, és végül győzött. Kr.e. 2305 Kr.e. Sargon akkádból ismét megszállta Szíriát, ugyanakkor hadjáratokat indított a Tigris felső szakaszára Elam állam ellen.
Mindezen hódítások eredményeként létrejött a világ legnagyobb területeivel rendelkező állam. A királynak nagy mennyiségű földje volt, de másokkal nem rendelkezhetett. Sargon aktívan támogatta az Akkádban, Kishben, Enlilben és Nippurban tisztelt istenek kultuszát, de uralmának despotikus jellege nem váltott ki csodálatot a papokban. Sargon életének utolsó éveit az éhínség okozta lázadás árnyékolta be. Fia, Rimush volt a felelős az elnyomásáért.
KövetkezőOlvassa el tovabba:
- Isten Ra az ókori Egyiptomban röviden
- A borodinoi csata röviden
- A hettita istenek röviden
- A Nagy Honvédő Háború szakaszai röviden
- Az első világháború szakaszai röviden