A Szovjetunió története röviden

Előző
röviden

Röviden a Szovjetunió történetéről

Röviden szólva a Szovjetunióról, először is meg kell vizsgálni, hogy milyen okok vezettek ennek az államnak a kialakulásához, és milyen körülmények között ment végbe.

Az 1917-es februári forradalom és felkelés során Oroszország utolsó császára, II. Miklós előbb lemondott a trónról, majd őt és családját lelőtték. Az Orosz Birodalom megszűnt, és számos formálisan szuverén entitássá alakult. Aztán elkezdődött a polgárháború, ami még tovább rontott a helyzeten.

A Szovjetunió rövid története

Más országok sem felejtették el kihasználni az egykori nagy birodalom katasztrofális helyzetét. A fehér mozgalom Vörös Hadsereg elleni harcban való segítésének ürügyén megkezdődött az angol, francia, japán és amerikai csapatok orosz beavatkozása. Oroszország területének elfoglalására tett kísérleteket Németország és Törökország.

A Szovjetunió oktatástörténete - röviden a legfontosabbakról

A Vörös Hadsereg több fronton harcoló részei már a polgárháború alatt megkezdték az egykori Orosz Birodalom területének integritásának helyreállítását. Több köztársaság jött létre: RSFSR, Ukrajna, Fehéroroszország és ZRFSR. A legnagyobb közülük az RSFSR volt, amely a teljes terület több mint 90% -át elfoglalta. 1918-ban alakult. Mind a négy köztársaságban a bolsevik párté volt a hatalom, így nem kellett konkrétan a közös ellenség elleni szövetségről tárgyalni. 1922-ben aláírták közöttük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának megalakításáról szóló szerződést. Röviden, az első változatban az államnak csak néhány köztársasága volt. Mások később és különböző módokon csatlakoztak a szakszervezethez. Sok köztársaságnak volt már kapcsolata és megállapodása másokkal. Például az RSFSR magában foglalta a Horezmi és a Buharai Népköztársaságot. Később azok voltakfeloszlatták és új köztársaságok alakultak Közép-Ázsia területén.

  • Oktatási okai, létrehozása, a Szovjetunió megalakulása
  • Fejlesztés
  • Külpolitika
  • Belpolitika
  • Szocializmus
  • Politikai rendszer
  • Iparosítás
  • Kollektivizálás
  • Elnyomás
  • Totalitárius rezsim
  • Unió 20 év múlva
  • 30 évesen
  • 40 évesen
  • 50 évesen
  • 60 év alatt
  • 70 év alatt
  • 80 évesen
  • 90 évesen
  • Szovjetunió a Nagy Honvédő Háború előestéjén
  • A német támadás a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én
  • Szovjetunió a Nagy Honvédő Háború után
  • A Szovjetunió gazdasága a háború előtt és a háború után
  • Öt évesek
  • Diszidens mozgalom
  • 1977-es alkotmány
  • Űrkutatás
  • Kultúra
  • Olvadás
  • Stagnálás
  • A szerkezetátalakítás okai
  • Újjáépítés
  • A szerkezetátalakítás eredményei
  • A Szovjetunió felbomlása röviden: összeomlás
  • A szakítás okai
  • A bomlás következményei

Később a Transzkaukázusi Köztársaságok Szövetsége is feloszlott. Összetételéből Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia különálló autonóm entitások státuszát kapta. A köztársaságok általános bolsevik vezetése ellenére 1922-re különbségek mutatkoztak a Szovjetunió megalakulásának folyamatában. Röviden, a függetlenségnek azzal a részével kapcsolták össze őket, amelyet Lenin és Sztálin röviden át akart adni nekik a Szovjetunióról. Teljesen más álláspontjuk volt ebben a kérdésben. Volodimir Iljics azt akarta, hogy a köztársaságok bármikor kiléphessenek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójából. Sztálin ezzel szemben kategorikusan ellenezte ezt, és csak abban állapodott meg, hogy autonómiát adjon a köztársaságoknak. Grúzia képviselői, amely kezdettől fogva csak a Szovjetunióba akart belépniA köztársaságot, nem pedig az autonómiát, Sztálin keményen bírálta. A Szovjetunió új köztársaságainak legnehezebb létrehozására Közép-Ázsiában került sor. A 15 szakszervezeti köztársaságot magában foglaló szovjet állam végső változata 1936-ban alakult meg.

Terület és lakosság

A Szovjetunió röviden a világ legnagyobb állama volt. Európai és ázsiai részből állt. Az első sűrűbben lakott, míg az ázsiai rész sokkal kisebb lélekszámú volt. A hatalmas terület öt éghajlati zóna elhelyezését tette lehetővé rajta. A lakosság körülbelül 280 millió fő volt. A legtöbb nemzetiség az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok voltak. A világ leghosszabb határával rendelkező Szovjetunió számos országgal határos. A Szovjetunió története egy új állam megalakulásának, egy súlyos háborúnak, a lerombolt gazdaság újjáépítésének és egyben. mint a tudomány és a kultúra fejlődése, az ember térhódítása és más nagy felfedezések.

A köztársaságok fejlődése

Az újonnan létrehozott köztársaságok gazdaságilag kevésbé voltak fejlettek, mint az RSFSR. Ez különösen igaz volt Közép-Ázsia köztársaságaira, ahol nem volt infrastruktúra, kivéve a hagyományos gazdaságot. Ezért a fejlődéshez minden feltétel megteremtődött számukra: üzemek és gyárak, utak, szociális létesítmények épültek. Leggyakrabban ez az RSFSR lakóinak kárára történt. A legtöbb mezőgazdasági eszközt létrehozva, a villamos energia nagy részét megtermelve, több terméket előállítva kevesebbet kapott, mint mások. Ez azért történt, mert az uniós köztársaságok fővárosai, amelyeknek több mint 50%-a orosz volt, magas moszkvai normákat írtak elő.

A Szovjetunió politikája

Megalakulása óta a Szovjetunió gyakorlatilag nem ismerte el az Orosz Birodalom korábbi szövetségeseit - az antant országokat. Úgy tűnt, hogy a Szovjetuniót a birodalom utódjának tekintik, és nem voltak hajlandók elismerni jogi létezését. A kezdeti időkben a szovjet diplomácia fő feladata volt, hogy államként elismerje magát a nemzetközi színtéren. A sikeres geopolitikai elhelyezkedésnek, valamint az európai országokkal fennálló gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően a Szovjetunió 1925-re a világ legtöbb országából elismerést vívott ki magának. Bár a vezető országok továbbra is elsősorban nem teljes értékű partnernek, hanem potenciális ellenségnek tekintették a Szovjetuniót. Ezeknek az országoknak csak a második világháború kezdetével kellett a Szovjetunió szövetségeseivé válniuk. 1991-ben számos – gazdasági és politikai – ok következtében a Szovjetuniót felszámolták, miután számos szakszervezeti köztársaság kilépett.

Következő

Olvassa el tovabba: