A poltavai csata rövid

Előző
csata

A poltavai csata vagy röviden a poltavai csata az 1700-tól 1721-ig tartó északi háború történetének egyik kulcsfontosságú eseménye lett. Maga a csata 1709. július 8-án zajlott le. Áprilisban XII. Károly megszállta Ukrajnából az Orosz Birodalmat, áprilisban pedig megkezdte Poltava ostromát. Védelmét akkoriban Olekszij Kelin irányította, akinek vezetése alatt 4000 katona és 2500 milicista állt. Az ostrom nem tartott sokáig, mert I. Péter már júniusban Poltavába vitte seregét. 42 000 katona és 72 fegyver volt benne. XII. Károly abban a reményben, hogy megnyeri ezt a csatát, arra számított, hogy az Oszmán Birodalom is szembeszáll Moszkvával.

A svédek részéről legfeljebb 30 000 ember és 32 ágyú vett részt a csatában. A Zaporizzsja kozákok is aktív támogatást nyújtottak. Vezetőjük, Ivan Mazepa hetman úgy döntött, hogy megszakítja barátságát I. Péterrel, remélve, hogy a jövőben megismétli Bohdan Hmelnickij vívmányait, és felszabadítja Ukrajnát az Orosz Birodalom elnyomása alól. A svédek úgy döntöttek, hogy nyílt támadást indítanak I. Péter csapatai ellen. A csata során a svéd csapatok egy része elszakadt a főerőktől, és a lovasság parancsnoka, Mensikov legyőzte őket. Így a svéd csapatok még a főcsata kezdete előtt jelentős veszteségeket szenvedtek.

Este 6 órakor I. Péter támadásba lendült, majd 3 óra elteltével a fő gyalogos erők csatában találkoztak, és az orosz lovasság a szárnyakról utolérte a svédeket. 2 óra múlva a svédek elmenekültek, XII. Károly és Ivan Mazepa pedig kénytelen volt az Oszmán Birodalomba menekülni. Az északi háború egészen a poltavai csatáig a svédeknek kedvezett, majd a fősereg nagy részétől megszabadulva I. Péter sikere ebben a háborúban eldőlt. Több mint 9000 svéd halt meg, és több mint 18000-et elfogtak. A Zaporizhzhya Sich is megsemmisült, de akkor még nem pusztították el az ukrajnai kozákokat.

Következő

Olvassa el tovabba: