A nagy filozófus, Arisztotelész röviden

Előző
röviden

Bevezetés

Arisztotelész filozófiája abból a vágyból született, hogy átalakítsa a szókratészi-platoni tudásfilozófiát, amely megmagyarázza a környező világ elméletét. Filozófiájának kiindulópontja az a meggyőződés volt, hogy a tudomány célja csak a Szókratész által megjelölt módon - a tudásfogalmak segítségével - érhető el. Éppen e meggyőződése miatt tulajdonította magát a plátói iskolának. Arisztotelész azonban felülmúlta Platónt, mivel rájött, hogy az eszmék doktrínája nem tudja teljes mértékben megmagyarázni a gyakorlati valóságot. Arisztotelész szemszögéből az eszmék nem tekinthetők az észlelt valóság jelenségeitől elszigetelten. Úgy véli, hogy az ideákat olyan entitásnak kell tekinteni, amely meghatározza a dolgok tartalmát, és eredetileg benne van.

Bacon úgy vélte, hogy Arisztotelész fő célja az volt, hogy megcáfolja a múlt filozófusait, és ebből a célból vizsgálta meg tanításaikat. Valójában Arisztotelész kritikája meglehetősen visszafogott és elfogulatlan, hiszen nem a múlt nagy filozófusainak gondolatait igyekszik elferdíteni, hanem helyes értelmezést adni.

Arisztotelész nézetei az anyagról és annak formáiról Az arisztotelészi filozófiában a forma és az anyag minden dolog alapja. Az acél a kard anyaga, amelyből kovácsolják, míg az acél az azt alkotó elemek formája. Arisztotelész nézetei a világ szerkezetéről némileg hasonlítanak a kínai yin ellentétek egységére vonatkozó felfogáshoz. -yang, valamint az 5 elsődleges elem fogalmához, amelyet ezen ellentétek különböző kombinációi alkotnak. Más szóval, Arisztotelész a világ alapját az ősanyagnak nevezi, amelyet a hő-hideg és száraz-nedves ellentétek alkotnak. Ezek a tulajdonságok, különböző változatokban kombinálva, létrehozzák a 4 elsődleges elemet - levegőt, tűzet, vizet és földet. Arisztotelész egy új elemet ad hozzájuk - az étert, amely az eget és az égitesteket alkotja.

Ezek az elemek, mint minden, ami benne vanállandóan mozgó és változó természet. Arisztotelész ezt a mozgalmat a következő formákra osztotta: 1. lényegében (születés és halál); 2. minőség szerint (átalakulás); 3. mennyiség szerint (több és kevesebb); 4. hely szerint (a térbeli pozíció változása).

Események a természetben Az arisztotelészi filozófia szerint a természetben minden esemény magában foglalja előfordulásának célját. A filozófiában van egy olyan fogalom, mint a teológia (a görög "talos" szóból - cél). E felfogás szerint a világon mindennek célja van. Ezt a koncepciót figyelembe véve Arisztotelész arra a következtetésre jutott, hogy a forma az anyag előtt létezik, hasonlóan ahhoz, ahogy egy építész rajza maga az épület előtt jelenik meg. Arisztotelész emellett a kozmikus elme fogalmát is levezeti, amely mindennek az első oka, és meghatározza a világot. mozgásban, ahogy elindítjuk az órát. Ugyanakkor Arisztotelész nem ad neki semmilyen etikai értékelést, hanem az égitestek mozgásával kapcsolja össze. Platón úgy vélte, hogy az elsődleges eszme, Arisztotelész pedig úgy vélte, hogy az eszme anyag nélküli létezése a azt.

Logika és tudás Platón szemszögéből a tudás akár érzékszerveken keresztül, akár az elme segítségével lehetséges. Az arisztotelészi filozófia szemszögéből a tudás érzések segítségével is lehetséges, de objektíven a tudás nem ragadható meg pusztán érzések segítségével, hiszen a világ folyamatosan változik, és az abszolút tudás formája csak az fogalmak, amelyek képesek teljesen megragadni egy dolog lényegét. Arisztotelész három kategória alkalmazásával tudta megfogalmazni a gondolkodás elméleti vonatkozásait: fogalom, ítélet, következtetés. Sőt, a tudást két típusra osztotta: pontos tudásra és gondolkodásra. Pontos tudást csak a logika segítségével lehet megszerezni. Úgy véljük, és nem ok nélkül, hogy Arisztotelész fogalmazta meg a formális logika alapelveit. Arisztotelész szerint a logika azokkal összhangban von le következtetéseket másoktóllogikai forma. Tanulmányozta a logika terminológiáját, a következtetések elméletét, az igazolásokat, a logikai cselekvéseket és eljutott odáig, hogy képes volt levezetni a gondolkodás alapvető szabályait.

Az általa megfogalmazott logikai alapelvek a következőket jelzik: 1) a hasonlóság elve – egy fogalom nem változtathatja meg a jelentését az érvelés során; 2) az ellentmondás elve – ne mondjon ellent önmagának; 3) a kizárt harmadik elve - "vagy érvel, vagy érvel, és a harmadik nem adott."

Etikai nézetek Arisztotelész filozófiájában Az etika neve az "ethosz" szóból ered – szokás, jellem, jellem, gondolkodásmód. Ez a név Arisztotelészé, ezért a fiának címzett „Nikomakeszi etika” értekezést az etikának szentelték. Arisztotelész szerint a jó az ember célja, vágya, és mivel az emberek különbözőek, a jó fogalma mindenkinél más, például a goromba embernek a gyönyörökben rejlik a jó, a bölcsnek a tudásban, az ambiciózus embereknél pedig a jó a dicsőségben.

Tanulmányozva Platón sikertelen tapasztalatait a tökéletes állam megteremtésének tervében, Arisztotelész arra a következtetésre jutott, hogy az erkölcsöt, valamint az erkölcsi és etikai tulajdonságokat korai életkortól kezdve ápolni kell. Véleménye szerint a nevelésnek olyan tudást kell nyújtania, amelynek segítségével az ember képes lesz különbséget tenni a hamis és az igaz között, az erkölcsi nevelés pedig lehetővé teszi a jó és a rossz megkülönböztetését.

Arisztotelész 11 olyan etikai tulajdonságot is azonosított, amelyek a harmonikus személyiség kialakulásához szükségesek. Ezek olyan tulajdonságok, mint: bátorság, méltóság, szerénység, nagylelkűség, őszinteség, kedvesség, kitartás, jóindulat, pártatlanság, ambíció, kedvesség, nemesség. Arisztotelész szerint erkölcsösnek nevezhető az a személy, aki az értelmet erényekkel alkalmazza.

Politika Arisztotelész filozófiájában Az arisztotelészi filozófiában az erkölcsi fejlődés fő céljának az államot, míg az állam alapját tekintik.család. A családban Arisztotelész szerint a kapcsolatoknak a következőnek kell lenniük: a családfő férfi, de ez nem korlátozhatja a feleséget a háztartási ügyekben. Ezenkívül az arisztotelészi filozófia szerint a férfi hatalmának nagyobbnak kell lennie a gyermekei felett, mint a felesége feletti hatalmának. Ugyanakkor a filozófus igazolja a rabszolgaságot, és engedelmesen követi a rabszolgákat az úr parancsai szerint, mivel szerinte a barbár törzsek a hellénekkel ellentétben alacsonyabb rendű fajok teremtményei.

Felnőve a családok kezdenek közösségeket alkotni, a közösségek pedig egyesülve államot alkotnak. Az állam legfőbb célja minden állampolgár boldogsága, de mivel boldogságot csak erény adhat, az állam köteles polgárait erényre és erkölcsre nevelni. Ennek alapján az állam az ideális életrendszer kialakítása érdekében közös erkölcsi tevékenységre összefogott emberek közössége.

Arisztotelész "Politika" című műve A politikai rendszernek szentelt "Politika" című művében Arisztotelész szembehelyezkedik a szélsőséges idealizmussal, emellett támogatja a magántulajdont, az ifjúság nevelését, és úgy véli, hogy az erény és az erkölcs fejlesztéséhez az embereknek szüksége van szabadidő, és ezért a fizikai munkát az állam teljes jogú polgáraitól rabszolgákká kell áthelyezni.

Szintén a „Politikában” Arisztotelész az államszervezet három fő formáját írja le: a monarchiát (egy személy uralja), a demokráciát (a nép uralja) és az arisztokráciát (amelyet választott polgárok csoportja irányít). Emellett rámutat arra, hogy a három meghatározott kormányzati forma mindegyikének megvannak a maga előnyei és hátrányai. Sőt, ha a hiányosságok kezdenek érvényesülni, akkor mindegyik forma a saját "rossz" változatává válik. Így a monarchia zsarnoksággá fajul, a demokrácia maffiauralommá vagy oklokráciává, az arisztokrácia pedig oligarchiává.

A filozófus három fő társadalmi csoportot is említ: nagyongazdagok, gazdagok és nagyon szegények. Ugyanakkor ellenséges az első és a harmadik társadalmi csoporttal, mivel ezek antagonisztikus jellegűek, és amikor egyik vagy másik csoport fölénybe kerül, akkor létrejön a megfelelő államrendszer (oligarchia vagy oklokrácia).

Arisztotelész különös ellenségességgel egy igen gazdag társadalmi réteghez tartozik. Véleménye szerint ez a réteg nem a boldog életre, hanem általában az életre törekszik, profitot termelve és mindenféle törvényt megszegve egyszerre. A filozófus szerint egy olyan állapot ideális, amelyben a társadalmi középosztály túlnyomó többségben van képviselve. A legfontosabb, hogy egyetlen állampolgárnak se adjunk túlzott jogokat és hatalmat. Figyelmet érdemel a filozófus véleménye arról, hogy lehetetlen tökéletes államot létrehozni elkötelezett állampolgárok létrehozása nélkül.

Arisztotelész jelentősége az utókor számára A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Arisztotelész érdeme nemcsak abban rejlik, hogy Platón filozófiai elképzeléseit kiegészítette a világ keletkezésének és szerkezetének materialista nézetével, hanem abban is, hogy megalapozta a filozófiai tudományt. . Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Arisztotelész és Platón is jóval megelőzte kortársait. Külön érdemes megemlíteni Arisztotelész politikai rendszernek szentelt műveit, amelyek ma is nyugodtan nevezhetők aktuálisnak, különös tekintettel arra, hogy a filozófus gondolatai a társadalom bármely társadalmi rétegének kezében lévő túlzott hatalomról érdemelnek figyelmet. Lenyűgöző az is, hogy Arisztotelész filozófiája szó szerint áthatja minden tanulmányát: a fizikától és a metafizikától az etikai nevelésig és a politikai rendszerig.

De Arisztotelész művei nemcsak a filozófiában és a politikában ismertek, sokat tett az irodalomért, leírta az irodalom minden műfaját, amely még az ókorban is aktuális. Valójában létrehozta a nemzetségek és műfajok rendszerét ebben a formában, inakinek a mai napig létezik, ezért külön köszönet illeti az egyik nagy gondolkodót is.

Egy másik gondolat a zseniális filozófusról

A különféle tanítások között különleges helyet foglal el Arisztotelész ókori világának filozófiája, röviden megfogalmazva. Kialakulására egyrészt nagy hatással voltak Platón munkái, akit a nagy tudós a fő tekintélynek tartott. Másrészt Arisztotelész teljesen átdolgozta tanára elméletét, és sok tekintetben nem értett vele egyet. Platón tanításával vitába bocsátkozva mindenekelőtt az általa megalkotott „eidosz” elméletét bírálja – a dolgok anyagtalan megtestesülései, prototípusai. Így Arisztotelész filozófiáját – röviden megfogalmazva – elválaszthatatlan egységben kell tekinteni más filozófusok elméleteivel. Arisztotelész számára mindig az anyagi, objektív világ volt az elsődleges. Véleménye szerint a lényeget csak magában a dologban találjuk meg, a tudás értelme pedig a tanulás, a dolog azon keresztül való megismerése. Arisztotelész erre egy speciális ellentétet vezet be az anyag és a forma között. Az egész természet egy tudós számára az anyagból a formába és vissza egymás utáni átmenetek sorozata. Ugyanakkor Arisztotelész számára az anyag passzív, csak a formát tartotta aktívnak. Számára minden mozgalom elsődleges forrása Isten. Érdekes, hogy Arisztotelész a létezést (létet) egyedire és egyetemesre osztotta fel. Az egyes szám pillanatnyilag létezik egy adott helyen, az univerzális az, ami a térben mindenhol és bármikor. Az általános létezőt csak az elme segítségével lehet megérteni, és ez (lét) tudományos vizsgálat tárgya. Arisztotelész fő műve, amelyben a filozófia lényegének megértésével kapcsolatos nézeteit fejti ki, a "metafizika". Ebben a következő kérdést teszi fel: "Milyen okokkal kell foglalkoznia a filozófiának?". Arisztotelész szerint ebben a műben a filozófiai tudomány tárgyalétezik egy létező valóság egésze. Úgy vélte, hogy sok tudomány sokkal fontosabb és szükségesebb az emberek számára, mint a filozófia, de megjegyezte, hogy ez minden tudomány felett áll. Arisztotelész volt az első, aki a tudományokat három kategóriába sorolta: 1. gyakorlati - politika, etika; 2. elméleti - matematika, fizika, metafizika; 3. kreatív - költészet, retorika. Teljes magyarázatot adott egy eseményre vagy jelenségre, ami Arisztotelész szerint négy okra vezethető vissza: anyagi, céltudatos, formai és hajtóerő. Arisztotelész öröksége óriási, jelentősége felbecsülhetetlen. Létrehozta a logikát, és lefektette más tudományok alapjait. Az ókori világ nagy tudósának alkotóereje még mindig ámulatba ejt.

Következő

Olvassa el tovabba: