Mi a prognózis az emlőrák esetében?

A mellrák nagyon súlyos betegség. A beteg állapotának prognózisa ebben az esetben nagyon nehéz, mivel ez a rosszindulatú daganat gyorsan terjed a közeli szervekre és testrendszerekre. Gyakran képződnek áttétek, amelyek még a májat, a veséket és a test csontrendszerét is érintik.

A rosszindulatú daganatot leggyakrabban idős nőknél diagnosztizálják. Az emlőrák kimutatásának átlagos életkora 55-65 év. De az előrejelzés csalódást keltő. Annak ellenére, hogy számos sikeres módszer létezik a patológia megszabadulására, a betegek száma évről évre növekszik.

Tartalom

Megjelenési mechanizmus
Előfordulás okai
Tünetek
Diagnosztika
Várható élettartam patológiával
A rák szakaszai és halálos kimenetelű

Megjelenési mechanizmus

A patológia kialakulásának folyamata általában hasonló más, hasonló betegségekhez. Az emlőrák akkor fordul elő, amikor az egyik kötőszöveti sejt mutálódik, ami abnormálisan gyors osztódási képességet eredményez, ami negatív hatással van a szervezet egészére.

Ezenkívül a rosszindulatú képződmények behatolhatnak a női test szomszédos rendszereibe, ami úgynevezett áttétek, azaz a kóros károsodás másodlagos gócainak kialakulásához vezet. A prognózis ebben az esetben kiábrándító. A mellrák végzetes lehet.

Ami a lokalizációs helyeket illeti, a legtöbb esetben a neoplazmák a tejcsatornákban keletkeznek (vagyis ezek a sejtek mutagén átalakulásnak vannak kitéve). Ezt a fajta rendellenességet ductalis karcinómának nevezik.

Negatív folyamat az emlőmirigy lebenyeiben is megjelenhet. Az emlőrákot ebben az esetben invazív (lobuláris) karcinómának nevezik. Az orvostudomány is rögzített eseteketelváltozások kimutatása más szövetekben.

Előfordulás okai

A rák diagnosztizálásának számos modern tudományos és technikai eszköze ellenére a rosszindulatú daganat megjelenésének megbízható előrejelzése gyakorlatilag lehetetlen.

Az orvosok kiemelik azon tényezők listáját, amelyek hozzájárulnak egy ilyen betegség, például a mellrák kialakulásához. De az igazságosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a neoplazmák olyan betegeknél is megjelentek, akik nem tartoznak a kockázati csoportba. És fordítva is, egy nő nem követi az onkológusok ajánlásait, hanem egész életében egészséges marad.

De a legtöbb szakértő továbbra is egyetért abban, hogy bizonyos objektív és szubjektív körülmények hozzájárulnak a rosszindulatú daganatok megjelenéséhez. Íme a főbbek:

55-60 éves nő;
hormonokat tartalmazó gyógyszerek használata;
traumás hatás az emlőmirigyekre;
mellrák, amely a nő közeli hozzátartozóinál fordult elő;
bármely patológia korábbi kezelésének eredményeként kapott radioaktív expozíció;
túlzott testtömeg;
a menarche túl korai kezdete;
késői menopauza;
késői terhesség és szülés vagy gyermekek hiánya;
alkoholos italok túlzott fogyasztása, dohányzás;
az endokrin rendszerrel kapcsolatos rendellenességek;
gyakori munkavégzés éjszakai műszakban (a nappali rendszer megsértése).

Tünetek

A szóban forgó rendellenesség veszélye, hogy az emlőrák megjelenésének és kialakulásának korai szakaszában külső tünetek nélkül jelentkezik, ami nehezíti a diagnózist. De a tapasztalt onkológusok továbbra is észrevehetik a jellegzetes jeleket.

Mindenekelőtt az emlőmirigyekben, azok közelében és a nő hóna alatt megjelenő úgynevezett pecsétekre kell figyelni. A túlnyomó többségbenbizonyos esetekben jóindulatúak, de 10 nőből 1-nél rák lehet. A kérdésre csak egy mamológus tud pontos választ adni.

Az ilyen jelek időben történő észlelése érdekében ajánlott legalább havonta egyszer, közvetlenül a menstruációs vérzés befejezése után önállóan elvégezni az emlővizsgálatot.

Ezt a legjobb a fürdőszobában vagy zuhanyozás közben megtenni. Bármilyen gyanús változásnak figyelmeztetnie kell, és okot kell adnia a szakemberhez fordulásra.

De nem csak a tömörítés a rosszindulatú folyamat jele. A tünetek lehetnek:

váladék a mell mellbimbóiból, amelyek véres jellegűek vagy teljesen színtelenek;
az emlőmirigy külső méretének vagy alakjának megváltozása;
a bőr külső szerkezetének megváltozása a mellkason;
mellbimbó visszahúzódása;
a mellkas bőrén fellépő különféle negatív folyamatok, beleértve az úgynevezett "narancsbőr" kialakulását.

Az esetek 2/3-ában a patológiát maguk a betegek észlelték, ami pozitívan befolyásolja a kezelés minőségét és időszerűségét.

Diagnosztika

Mindenesetre pontos diagnózist csak szakorvos tud felállítani. Bármilyen gyanú esetén az orvos az emlőmirigyek tapintásával kezdi meg a vizsgálatot.

Ezután szükség esetén a következőket írják elő:

mammográfia;
mellkas röntgen (általában nem használják, ha a beteg 35 év alatti, mivel ez az eljárás károsíthatja a mellszövetet);
ultrahangvizsgálat (segít meghatározni a tömörödés természetét, és megkülönböztetni a rákos daganatot a cisztától).

Várható élettartam patológiával

Az emlőrák régóta fennálló betegséga diagnózis gyakoriságát tekintve az első helyen az emberiség gyenge felében. Az előrejelzés csalódást keltő. Az onkológusok 12 havonta több mint 1,5 millió esetben diagnosztizálják ennek a patológiának a kialakulását, amelyek közül körülbelül félmillió a betegek halálával végződik. Ha a megjelenésétől számított egy éven belül nem tesznek intézkedéseket a daganat eltávolítására, a halálos kimenetel valószínűsége több mint 10%.

Annak érdekében, hogy megértsük az emlőrák elleni időben történő küzdelem fontosságát, figyeljünk az ötéves kezelési időszakra (ez a minta legreprezentatívabb):

Abban az esetben, ha a nők a daganat kimutatása után megkapták a szükséges kezelést, a fele túléli a teljes időszakot.

Ha nem tettek ellenintézkedéseket a patológia ellen, a betegek mindössze 15%-a tudott életben maradni.

A várható élettartamot és a kezelés hatékonyságát bizonyos tényezők is befolyásolják, amelyek pozitív és negatív kategóriákra oszthatók.

A pozitívak közé tartozik a hormonális háttérre érzékeny daganat (sejtjei megtartják azokat a receptorokat, amelyek reagálnak a vérben lévő progeszteron és ösztrogén jelenlétére).

A negatív tényező egy nagyon agresszív mutagén nevelés, amelynek növekedését orvosi eszközökkel nem lehet megállítani.

A rák szakaszai és halálos kimenetelű

Az onkológiai betegségek kezelésével foglalkozó orvosok a rosszindulatú formáció kialakulásának négy szakaszát különböztetik meg. A beteg életének megmentésének prognózisa leginkább attól függ, hogy mikor diagnosztizálják a patológiát.

1 szakasz. A daganat átmérője nem haladja meg az 1,5-2 cm-t, a betegséget okozó folyamat nem terjedt át a beteg nyirokcsomóira. A fent tárgyalt ötéves túlélési arány meghaladhatja a 80-90%-ot.

2. szakasz. A rákos gócok mérete eléri az 5 cm-t, a nyirokcsomók nem érintettek, de egy részük már igenmutált rákos sejtek nyomait mutatták ki. A túlélési arány 50% feletti.

3. szakasz. A mutált sejtek akár 5 cm-es méretű klasztereket alkotnak, a nyirokcsomók érintettek, az emlő bőrében metasztázisok nőnek. A betegek 10-50%-a életben marad.

4. szakasz. A metasztázisok bármely szervben kialakulhatnak. A túlélés általában nem haladja meg a 10%-ot.

A stádiumok mellett a kóros folyamatban érintett nyirokcsomók számát is figyelembe kell venni a túlélés helyes prognózisához. Ha a nyirokrendszernek nincsenek rákos daganatokkal érintett területei a mellkas, a hónalj és a nyak területén, a túlélési prognózis 75%-ra emelhető, egyébként életmentés csak 25%-ban lehetséges.

Jelenleg az orvostudomány hatalmas gyógyszertárral rendelkezik, amely képes, ha nem elpusztítani a betegséget, de minden bizonnyal elérheti annak elnyomását, ami lehetővé teszi a beteg számára, hogy sok évig tovább éljen. Ugyanakkor a lehető legkisebb kárt okozzák a szervezetben.

Következő