Húgyhólyagrák férfiaknál, tünetek és kezelés

Előző

A

férfiaknál
hólyagrákegy onkológiai patológia, amelyet a szerv falából származó rosszindulatú daganat megjelenése jellemez. A mai napig a tudósok nem ismerik a betegség pontos okait. Vannak azonban megállapított kockázati tényezők, amelyek a daganat növekedéséhez vezetnek - anilinfestékekkel végzett munka, krónikus hólyaggyulladás, a kismedencei régió besugárzása.

A húgyhólyag rosszindulatú daganatai a korai stádiumban jól kezelhetők. De a daganatos folyamat terjedése rákos sejtek metasztázisához vezet az egész testben. Ez az állapot veszélyes a betegre, mivel a szív, az agy, a tüdő, a vese, a máj és a gyomor-bél traktus működése zavart szenved. A felsorolt ​​szervek akut elégtelensége halállal végződik.

Anatómia

A hólyag egy üreges szerv, amely a kismedencei üregben található a végbél előtt. Feladata a veséből származó vizelet összegyűjtése és megtartása. A sphincterek akaratlagos mozgása következtében a hólyagból a folyadék a húgycsőbe, majd a környezetbe jut.

A hólyag fala több rétegből áll. Az Adventitia egy szerv külső héja, amely kötőszövet. Az izomréteg három sima sejtsorból áll, amelyek egymásra merőlegesek. Belülről a hólyag átmeneti típusú hámréteggel van bélelve.

Egy felnőtt férfi hólyagának átlagos térfogata körülbelül 600 milliliter. A szerv kiürítésére késztetés akkor fordul elő, amikor harmadára megtelt.

Járványtan

A húgyhólyagrák a leggyakoribb rák. Az összes rosszindulatú daganat közül az esetek 3% -ában fordul elő. A hólyagrák a tizenegyedik helyen áll az onkológiai gyakorlatban.

A rosszindulatú daganatok előfordulása világszerte100 000 lakosra évente körülbelül 12 eset fordul elő. A betegség 6-szor gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. A hólyagrákra jellemző a betegek idős és szenilis kora is.

A húgyhólyagrák előfordulása:

Típusok

A rák a hámszövet rosszindulatú daganata. A sejtek típusától függően háromféle patológia létezik:

  • Átmeneti sejtkarcinóma, amelyet a húgyhólyag megváltozott hámjának sejtjeinek növekedése jellemez.
  • Laphámrák, melyben a szerv hámrétegében laphámsejtek jelennek meg.
  • Adenocarcinoma, amelyet a mirigyhámsejtek proliferációja jellemez.
  • A növekedés típusától függően a daganatok endofita és exofita típusait különböztetik meg. Az első változatot a sejtek osztódása jellemzi az izmos és a járulékos membrán irányában - kifelé. Az exofitikus rák a szerv üregében vagy lumenében nő - belül.

    A tudósok megkülönböztetik a neoplazma növekedésének expanzív és invazív típusát is. A patológia első változatában a daganatszövet nem érinti a szomszédos szerveket. Az invazív rák más anatómiai képződményekben nő.

    A sejtek típusától függően a rákot 3 típusra osztják:

  • Erősen differenciált, szinte normális sejtszerkezet és lassú daganatnövekedés jellemzi. Ennek a ráktípusnak a prognózisa a legkedvezőbb, mivel hosszú ideig nem ad áttétet.
  • Közepesen differenciált, amelyben a sejtek elveszítik normál szerkezetüket, és a daganat meglehetősen gyorsan növekszik.
  • Alacsony differenciálódású, a sejtek rendellenes szerkezete jellemezte, teljesen elvesztették funkciójukat, és nagyon gyors a daganat növekedése. Ez a fajta rák rossz prognózisú a gyors metasztázis miatt.
  • kezelés

    Szakasz

    A nemzetközi TNM osztályozást használják a betegség stádiumának meghatározására, a kezelési taktika megválasztására és a további prognózisra. A "T" betű (az angol tumor - tumor szóból) a daganat méretét jelenti, 1-től 4-ig terjedhet. Külön megkülönböztetik a T0-t és a típust - rákmegelőző állapot vagy "rák a helyén".

    Az "N" betű (az angol nodus - node szóból) a metasztázisok jelenlétét írja le a regionális nyirokcsomókban. Az értékek 0 és 3 között mozognak.

    Az "M" betű (az angol "metastasis" szóból) jelzi a metasztázisok jelenlétét más szervekben. Megkülönböztetik az M0-t - a hiányukat és az M1-et - a jelenlétüket.

    A rosszindulatú daganat nulladik szakasza a kóros sejtek hiánya, amelyek egymástól függetlenül osztódnak. A húgyhólyag epitéliumában azonban metaplasztikus és diszpláziás folyamatok vannak, amelyek során a szövetek elveszítik normál szerkezetüket. A nulladik stádiumot néha "rákmegelőzőnek" vagy "in situ ráknak" nevezik.

    Az első szakasz a T1N0M0-nak felel meg. Jellemzője az osztódó rákos sejtek jelenléte a hólyag epiteliális bélésének területén. A daganat kicsi, legfeljebb 1 centiméter.

    A daganat második szakasza a T2N0M0. Megfigyelhető a rákos sejtek csírázása a szerv izomrétegébe. A daganat mérete több centimétert is elérhet.

    A hólyagrák harmadik stádiuma a T3-4N0-1, M0. A daganat túllép a szerv határain, sejtjei bejuthatnak a közeli nyirokcsomókba.

    A betegség negyedik szakaszát csak az M1 határozza meg. Más betűknek bármilyen jelentése lehet. A rosszindulatú daganat kialakulásának utolsó szakaszában bármely szervben távoli metasztázisok fordulnak elő.

    Okok

    Az orvostudomány jelenlegi szakaszában az orvosok nem ismerik a rák pontos okait. A betegség patogenezise azon alapula sejtosztódás megsértése, patológiás automatizmusuk és függetlenségük a szaporodás során.

    Az orvosok a rosszindulatú daganatok kialakulásában jelentős szerepet tulajdonítanak a genetikai hajlamnak. Az ember kromoszómakészletében vannak olyan területek, amelyek felelősek a sejtosztódásért. A genom mutációi neoplazmákhoz vezethetnek.

    A húgyhólyagrák kialakulásának kockázati tényezői vannak. Az 50-60 évnél idősebb férfiak hajlamosak a betegségre. Ebben a populációcsoportban a húgyhólyag rosszindulatú daganatai fordulnak elő leggyakrabban.

    FIGYELEM! A rák kialakulásához hozzájáruló tényező a jóindulatú daganat – a hólyagpolip. Fennáll a rosszindulatú daganat – malignizáció – előfordulásának lehetősége. A betegség megnövekedett kockázata a hosszú dohányzással kapcsolatos. A nikotin és a gyanták nemcsak a tüdőben, hanem más szervekben is rosszindulatú folyamatokat okozhatnak.

    Több vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a káros vegyi termelésben végzett munka növeli a rák kialakulásának valószínűségét. A hólyagdaganatok az anilinfestékek, az arzén és az aromás aminok fokozott koncentrációjával járnak.

    A daganatos betegségek megjelenésének másik kockázati tényezője a különböző típusú sugárzás. A legnagyobb onkológiai veszélyt a fokozott radioaktivitású helyeken való tartózkodás okozza.

    A hólyag krónikus fertőző folyamatai szintén hozzájárulhatnak egy rosszindulatú daganat kialakulásához a jövőben. A szerv hámjának regenerálódását idézik elő, ami rákmegelőző állapot.

    Tünetek

    A hólyag neoplasztikus folyamatainak tünetei általános és helyi jellegűek. Gyakran előfordul, hogy a betegség hosszú ideig külső jelek nélkül folytatódik. Általában a patológia első megnyilvánulásai a 3. vagy 4. szakaszban jelentkeznek.

    A hematuria az eritrociták megjelenése a vizeletben. Daganatos betegségek esetén lehetségesa vizelet vörös elszíneződése a vér keveredése miatt. De gyakrabban a rákot egyetlen eritrocita megjelenése kíséri, amely általános vérvizsgálat során kimutatható. A vizeletben lévő vér a közeli szövetek daganatos elpusztításának eredménye.

    A dysuria a vizelési folyamat zavara, amelyet fájdalom jellemez. A beteg panaszkodik a kismedencei kényelmetlenségről a WC-re való utazás során. A dysuria a hólyag epitéliumának súlyos károsodásával jár.

    Ezenkívül egyes betegeknél a daganatos folyamat során szennyeződések jelenléte figyelhető meg a vizeletben. Ezek nyálka vagy rostok. Az inkontinencia problémák ritkábban fordulnak elő.

    Rák esetén lehetséges a gyakori vizelés kis adagokban. Néha a beteg úgy érzi, hogy állandóan WC-re kell mennie. Ritkábban a betegséget hosszú vizelet-visszatartás kísérheti.

    A rosszindulatú daganatok későbbi helyi tüneteit állandó fájdalom jellemzi a hát alsó részén. A beteg megjegyzi, hogy az arc duzzanata hosszú ideig, a felső és az alsó végtagok. A terminális szakaszokban a hólyag vetületében duzzanat észlelhető.

    A húgyhólyagrák általános tünetei nem specifikusak. A betegség hátterében a betegek gyakran fogynak, állandó fáradtságot, gyengeséget és fejfájást tapasztalnak. A bőrtakarók halvány színűvé válnak.

    Diagnosztika

    A húgyhólyagrákot onkológus diagnosztizálja. A konzultáció során szemrevételezéssel megvizsgálja a beteget, megismeri panaszait, anamnézisét. Bizonyos tényezők jelenléte fontos szerepet játszik.

    A rákkutatás legegyszerűbb laboratóriumi módszere az általános vizeletvizsgálat. Már a betegség korai szakaszában megjelenhetnek benne vörösvértestek.

    A fertőző folyamat kizárása érdekében a beteg vizeletet bocsát kivetés. Néhány nap múlva a kórokozó mikroorganizmusok telepei növekedhetnek a táptalajokon. Jelenlétük krónikus fertőzés fókuszát jelzi a hólyagban.

    A vizelet citológiai elemzése egyszerű, de hatékony módszer a daganatos betegségek diagnosztizálására. Rák esetén a hólyag epitélium atipikus sejtjeit észlelik. Elveszítik normál szerkezetüket, nagy magjuk van, és hajlamosak a gyors szaporodásra.

    FIGYELEM! A tumormarkerek vérvizsgálata ígéretes módszer a rosszindulatú daganatok tanulmányozására. A plazmában való jelenlétük a daganat jelenlétének nagy valószínűségét jelzi. A tumormarkerek elemzése azonban esetenként hibás eredményt mutat, az esetek 10-30%-ában hamis. A daganatok diagnosztizálásában az instrumentális kutatási módszerek a leghatékonyabbak. Az ultrahangvizsgálattal 2-5 milliméternél nagyobb daganatok is kimutathatók. Ezenkívül ultrahang segítségével a közeli szervekben lévő metasztázisok láthatók.

    A számítógépes és a mágneses rezonancia képalkotás pontosabb módszerek. A CT és az MRI a legkisebb, 5 milliméternél kisebb daganatokat is láthatja. Ezenkívül a felsorolt ​​módszerek segítenek a távoli metasztázisok figyelembevételében a szervekben és a nyirokcsomókban.

    A cisztoszkópia az "arany standard" a húgyhólyag rosszindulatú daganatainak diagnosztizálására. A módszer lényege, hogy a húgycsövön keresztül világító berendezéssel ellátott kamerát vezetünk be a szervüregbe. A cisztoszkópia lehetővé teszi a húgyhólyag hámjának biopsziájának elvégzését.

    A biopsziás anyagot feldolgozzák és megfestik, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. A szakemberek azonosítják a rák típusát, rosszindulatúságának mértékét, differenciáldiagnózist végeznek jóindulatú daganatokkal és krónikus fertőző folyamatokkal.

    Kezelés

    A húgyhólyagrák kezelési lehetőségei eltérőeka betegség fejlődési szakaszától és a beteg általános állapotától. A modern egészségügyi intézmények orvosi tanácsot szerveznek, amely a diagnosztikai adatok alapján dönt a terápia taktikájáról. Általában a csapat élén urológus vagy urológus-onkológus áll. A csoportba egészségügyi szakemberek is tartoznak: patológusok, radiológusok és ápolónők.

    A 0-1 stádium kezelése

    A rák korai szakaszában az optimális kezelési módszer a szervkímélő műtét – a transzuretrális reszekció. Lényege a fókuszhoz való hozzáférés a húgycsövön keresztül és a hám érintett területének eltávolítása. A műtét alternatívája a daganat nyílt reszekciója az elülső hasfalon bemetszéssel.

    A kemoterápiát a daganatok kiújulásának megelőzésére használják. A gyógyszereket intravénásan adják be, 3-6 tanfolyamot jeleznek. A terápia időtartama 1 és 6 hónap között változik.

    A sugárterápiát az ismételt daganatos folyamatok megelőzésére is használják. Speciális berendezések segítségével a szakemberek "kiégetik" a daganatos folyamat központját a hólyagban. A kombinált konzervatív és sebészeti kezelés csökkenti a negatív következmények kockázatát a jövőben, és megakadályozza a neoplazma újbóli növekedését.

    2-3 szakaszos kezelés

    A rák kezelésének leggyakoribb módja a 2. és 3. szakaszban a radikális cisztektómia. A műtét lényege a hólyag eltávolítása a prosztatával és a magzsinórral együtt. A műtét során a közeli nyirokcsomókat is eltávolítják.

    A szerv eltávolítása után plasztikai műtétet végeznek. Lehetővé teszi a beteg rehabilitációjának felgyorsítását és életminőségének javítását. A sebészek mesterséges hólyagot alakítanak ki a bél egy részéből, vagy eltávolítanak egy külső katétert az ureterekből. A műtét után a betegnek radiális ikemoterápia

    4. szakasz kezelés

    A húgyhólyagrák metasztázisainak jelenlétében műtétet nem végeznek. A páciensnek kemoterápiás tanfolyamokat mutatnak be, amelyek növelik a várható élettartamot. Palliatív kezelést is végeznek - fájdalomcsillapítók, kábítószerek és antidepresszánsok szedését.

    Hólyagdaganatok — TUR-műtét

    Előrejelzés

    A húgyhólyagrák prognózisa a betegség stádiumától függ. Távolabbi szervekben lévő áttétek hiányában kedvező. A prognózist a betegek ötéves túlélésében mérik, a táblázatban bemutatva:

    A rák kialakulásának stádiuma A rák előtti túlélés több mint 99%1 stádium95%2 stádium83%3 stádium52%4 stádium9% A diagnosztikus cisztoszkópia a szervkímélő műtétek során fellépő relapszusok korai felismerésére szolgál. A műtétet követő első évben háromhavonta egyszer, majd félévente végezzük. A visszaesések gyakorisága a betegség 0. és 1. szakaszában körülbelül 30%, a 2. és 3. szakaszban pedig eléri az 55%-ot.

    Megelőzés

    A húgyhólyag rosszindulatú daganatainak megelőzése az egészséges életmód fenntartásán alapul. A férfiaknak meg kell tagadniuk a káros termelésben végzett munkát, vagy modern védelmi eszközöket kell használniuk. Nem ajánlott ionizáló és radioaktív sugárzás bejutása.

    A rák megelőzése érdekében fel kell hagynia a rossz szokásokkal. A nikotin- és alkoholtermékek szedése többszörösére növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

    Ezenkívül a férfiaknak be kell tartaniuk az egészséges táplálkozás szabályait. Előnyben kell részesíteni a házi készítésű ételeket, amelyek nem tartalmaznak aromákat és rákkeltő anyagokat. Javasoljuk, hogy nagy mennyiségű friss gyümölcsöt, zöldséget és bogyót vegyen fel az étrendbe. Le kell mondania a konzervekről, füstölt ételekről és a gyorsételekről.

    Speciális megelőzésrehúgyhólyagrák, évente egyszer javasolt a tumormarkerek elemzése. Számuk növekedése a vérben a cisztoszkópia és más műszeres kutatási módszerek indikációja.

    Következő

    Olvassa el tovabba: