Aranyér kezelése vérzéssel és vérszegénységgel

Előző

A munka alapja 262 vérzéssel és vérszegénységgel szövődött aranyérben szenvedő beteg kezelési eredményeinek elemzése. Minden betegnél laboratóriumi diagnosztikát végeztek, beleértve az általános vér- és vizeletvizsgálatot, biokémiai vérvizsgálatot az összfehérje, a szérum vas, a szérum vasmegkötő képességének, a ferritin, a májenzimek, a vér elektrolitjainak, a hemocoagulogram meghatározásával. Kötelező volt anoszkópia, rektoromanoszkópia, kolonoszkópia, hasi szervek ultrahangvizsgálata, terapeuta és hematológus, nőgyógyász szakorvosi konzultáció.

A vérző aranyeres betegek közül (1160) 262-nél (22,6%) észleltek poszthemorrhagiás vérszegénységet. A férfiaknál a betegség ezen formájának gyakorisága magasabb volt, mint a nőknél - 7:3 arányban. A betegek életkora 25 és 92 év között változott, 183 férfi (70%), nő 79 (30%) volt.

A krónikus anémiás hemorrhoid vérzés diagnózisát 226 betegnél állapították meg anamnézis adatok (krónikus aranyér tünetei és hosszan tartó székletürítés utáni időszakos vérzés), a vérzés jellege (vércseppek, vér a kesztyűn a vizsgálat során, diapedeznoe) alapján. vérzés a csomópontok felszínéről), valamint a krónikus poszthemorrhagiás vérszegénység jeleinek jelenléte (1. táblázat). Ugyanakkor minden vérszegénységben szenvedő betegnél kompenzációs tachycardiát észleltek, 42 ​​(18,6%) kardiovaszkuláris patológiával nem rendelkező betegnél súlyos vérszegénység hátterében, a szívizom túlterhelésének EKG-jeleit észlelték.

A betegek megoszlása ​​a vérszegénység súlyossági foka szerint, abs. mennyiség (%)

A vérszegénység súlyossági foka

Férfiak

Nők

Együtt

Tüdő, Hb? 110

Közepes súlyosságú, Hb? 90

Nehéz, Hb? 90

89

32

62

44

11

24

133 (50,8%)

43 (16,4%)

86 (32,8%)

Teljes...

183

79

262 (100%)

Akut aranyér vérzést 36 betegnél észleltek a végbélnyílásból vérrögökkel járó bőséges vérfolyás, folyamatos diapedézis ("kapilláris") vérfolyás formájában az aranyér csomópontjaiból vagy szivárgás formájában, ami a stressz hatására fokozódott. A vérveszteség súlyosságát a klinikai adatok és a keringő vér térfogata (CCB) határozták meg: a beteg általános állapota, a tudatdepresszió mértéke, a sápadtság és a szapora légzés megjelenése, valamint a pulzus mutatói. , pulzusszám, artériás és centrális vénás nyomás, vizeletkibocsátás, hemoglobin, hematokrit stb.

Bőséges vérzés idős betegeknél a kezdeti anémiás szindróma hátterében és a szív- és érrendszeri patológiában szenvedő betegeknél, akiknél a BCC legfeljebb 10% (kb. 500 ml egy 70 kg testtömegű betegnél) dekompenzációt és cardialgia megjelenését okozta. 7 betegnél pitvarfibrilláció paroxizmusa, AV-blokád, ödéma, légzési elégtelenség, 2 esetben szívizom ischaemia jeleit mutatták ki. A kórházban eltöltött első naptól kezdve 36 akut vérveszteségben és posztvérzéses anémiában szenvedő beteg részesült transzfúzión és tüneti kezelésen pozitív eredménnyel.

A vérzést minden betegnél különféle módszerekkel állítottuk le. A konzervatív intézkedések 118 betegnél voltak hatásosak; 144 (55,0%) esetben minimálisan invazív módszereket és a hemorrhoidalis csomópontok vaszkuláris lábainak varratlekötését alkalmazták (2. táblázat). 47 súlyos kísérőbetegségben szenvedő betegnél a minimálisan invazív kezelés volt a fő, mivel a radikális műtétnek voltak ellenjavallatai (3. táblázat).

A vérzés megállításának módszerei

Intenzív vérzés

Fotokoaguláció

Szkleroterápia

Gyűrűs lekötés

Varratkötés

Együtt

Folyó

Hajszálcsöves

Vérfoltok

—

5

5

—

5

4

8

31

42

15

23

6

23

64

57

Teljes...

10

9

81

44

144

A nyújtott egészségügyi ellátás jellege

A vérzés megállításának módja

Radikálisan működtetett

Ellenjavallatok a műtéthez

A művelet megtagadása

Együtt

Konzervatív

Minimálisan invazív

87

90

12

47

19

7

118

144

Teljes...

177

59

26

262

A vérzéssel és anémiával szövődött aranyér kezelése magas fehérjetartalmú étrendet, vaskészítményeket és vitaminokat tartalmazott. A vérzéscsillapítás, a vér reológiai tulajdonságainak korrekciója, a kísérő betegségek kimutatása és kezelése történt. Vörösvérsejt tömegét 129 betegnek transzfundáltuk. Amikor a hemoglobinszint növekedése lelassult, 35 súlyos és közepesen súlyos vérszegénységben szenvedő betegnek erythropoiesis stimulátort (erythrostim) írtak fel. A kezelés hátterében mind a 262 betegnél pozitív dinamikát figyeltek meg, a vérszegénység korrekciós periódusai 1,5 héttől 1,5 hónapig terjedtek.

Radikális sebészeti beavatkozást 177 betegen végeztek sürgősségi (első 24 óra) zárt hemorrhoidectomia módosított módszerével, késleltetett és ütemezett beavatkozással (lásd ábra).

vérzéssel

Az 1. csoportba tartozó (27 fő) vérző aranyeres betegeket poszthemorrhagiás vérszegénység hátterében sürgősségi műtéten végeztük, hemoglobinszintjük 59-110 g/l között volt. A 2. csoportba tartozó betegeket (111 fő) korrigált vérszegénység hátterében késleltetetten, tervszerűen operáltuk. Az aktuális hemoglobinszintnek megfelelőenműtét során két alcsoportot különítettünk el: 70-89 g/l (45 beteg) és 90-110 g/l (66 beteg) hemoglobinnal. A 3. (kontroll) csoport (39 fő) betegeit a normál hemoglobinszinttel (110 g/l feletti) korrigált vérszegénység hátterében késleltetetten és tervszerűen operáltuk 4. táblázat.

Kutatási eredmények és tárgyalásuk

Azonnali eredmények. A hemorrhoidectomia utáni kórházi kezelés időtartama az 1. csoportban 9-10 nap, a 2. és 3. csoportban 8 nap, a járóbeteg-kezelésben átlagosan 17-18 nap volt.

A posztoperatív időszakban az 1. csoportból 4 (14,8%), a 2. csoportból 18 (16,2%) és a kontrollcsoportból 6 (15,4%) panaszkodott erős fájdalom szindrómára. Reflex vizeletretenció (5. táblázat) az 1. csoportból 3 (11,1%), a 2. csoportból 13 (11,7%) és a kontrollcsoportból 4 (10,3%) betegnél fordult elő. Ez a szövődmény 15 betegnél a 2. napon önállóan megszűnt, 5 (2,8%) beteg részesült fizioterápiás kezelésben (húgyhólyag elektromos stimulációja, mágnesterápia) 4 napon keresztül, pozitív hatással.

Az 1. csoportból 3 (11,1%), a 2. csoportból 11 (9,9%), a kontrollcsoportból 3 (7,6%) betegnél észleltek vérzést a posztoperatív sebből a székletürítés során. Ezt azzal magyarázzuk, hogy a seb megsérül a székletürítés során, valamint vér szabadul fel, amikor a varratok meghiúsulnak (vágás), és a seb szélei eltávolodnak. Ez az állapot 14 betegnél nem igényelt aktív beavatkozást, 3 betegnél helyi érzéstelenítésben az aktívan vérző bőrsebterületek összevarrása történt. A posztoperatív varratok sikertelenségének és a sebélek szétválásának okai, valamint a műtét utáni sebfolyamat lassú lefolyása az 1. csoportból 4 (14,8%), a 2. csoportból 10 (9,0%) és 2 betegnél (5,1 %) — kontrollnak tekintjük a székletürítés közbeni öltések levágását.

A műtét utáni sebek gyulladását és gennyedését 2 esetben (7,4%) észleltékaz 1. csoport betegeinél, a 2. csoportból 6 (5,4%) és a kontrollcsoportból 1 (2,6%), a vérszegénység hátterében operált betegcsoportokban nagyobb számban találtak gyulladásos szövődményeket. A gennyes gyulladás jelei hipertermiával, fokozott sebfájdalommal, leukocitózissal, rúd-nukleáris eltolódással a vérvizsgálatokban, antibakteriális terápiát és helyi fizioterápiás kezelést végeztek - ezek az intézkedések 7, már kezelés alatt álló betegnél voltak hatásosak. 3-5 nap. 2 betegnél ezt az állapotot csak a műtétet követő 7-8. napon tudták megállítani, a jövőben a gyógyulás a másodlagos feszültség típusának megfelelően történt.

A betegek műtéti kezelésének hosszú távú eredményei

A vérzéssel és anémiával szövődött aranyér miatt operált 177 beteg közül 126 (71,2%) beteget vizsgáltak meg a távoli posztoperatív időszakban. 81 (64,3%) beteg volt ambuláns megfigyelés alatt. 45 (35,7%) betegről speciálisan kidolgozott kérdőívek alapján szereztek információkat. A felméréseket 2 év alatt legfeljebb 6 alkalommal végezték el.

Az 1. csoportból 18, a 2. csoportból 93, a kontrollcsoportból 15 beteg volt megfigyelés alatt (6. táblázat). A műtétet követő 6. hónapban az 1. csoportból 1 (5,6%), a 2. csoportból 6 (6,5%) és a kontrollcsoportból 1 (6,7%) panaszkodott székletürítés közbeni fájdalomra bőrheg — 1 ( 5,6%) a 2. csoportba tartozó betegek.

Komplikáció

1. csoport n=18

2. csoport n=93

Kontroll csoport n=15

Fájdalom az anális csatornában székelés közben

Fájdalom műtét után. bőr heg

Az anális csatorna szűkülése

Anális repedés

Hiányos sebgyógyulás

1 (5,6)

—

1 (5,6)

—

1 (5,6)

6 (6,5)

1 (1,1)

2 (2.2)

4 (4,3)

5 (5,5)

1 (6,7)

—

—

—

—

Az anális csatorna relatív szűkületét 3 betegnél találtuk: az 1. csoportban 1 (5,6%), a 2. csoportban 2 (2,2%) betegnél a sebek gyógyulása a másodlagos feszültség típusának megfelelően zajlott. 2-3 hónap után. a műtétet követően anális csatorna fertőtlenítést és iontoforézist végeztünk pozitív eredménnyel. A nehéz székletürítés hátterében kialakuló anális repedés a 2. csoportból 4 (4,3%) konzervatív kezelést kapott betegnél jelentkezett, közülük egy év után műtétet kellett végezni. A posztoperatív seb tökéletlen gyógyulása és a székletürítés során vércseppek felszabadulása 1-1,5 hónapon belül. a kórházból való kibocsátás után az 1. csoportból 1 (5,6%), a 2. csoportból 5 (5,5%) betegnél volt tartós vérszegénység (HB 78-89 g/l) és fehérjehiány (összfehérje 62-66 g/l). ). A sebgyógyítás, az aminosavoldatok infúziója, a vitaminok és a vaskészítmények intramuszkuláris formáinak kijelölése után a 8. hétre minden betegnél egyértelmű pozitív tendencia volt megfigyelhető az epithelializációban.

Következtetések

1. A vérzéssel és anémiával bonyolított aranyérben szenvedő betegek kezelésének taktikája a vérzés sürgős leállítása a vérszegénység komplex korrekciójának minimálisan invazív sebészeti módszereivel és a késleltetett időszakban végzett radikális hemorrhoidectomiával.

2. A vérzés sürgősségi megállítására a leghatékonyabb a minimálisan invazív latexgyűrűs lekötési módszer 2-3 stádiumú aranyér esetén. A belső aranyér csomók érlábainak varratkötésének módszere szintén megbízható módszer a bőséges sugárvérzés megállítására, beleértve az aranyér 4. szakaszát is.

3. A vérszegénység korrekciója vaskészítmények, vitaminok, eritropoézis-stimulátorok beadásából és vérkomponensek transzfúziójából áll. A kezelés hatékonyságának kritériumai a vérszegénység klinikailag kifejezett tüneteinek hiánya és a laboratóriumi vizsgálatoknak való megfelelésnormál értékek mutatói.

4. A korrekciós kezelést követően 90 g/l feletti hemoglobinszinttel késleltetetten és tervszerűen operált betegek szövődményeinek száma és jellege a krónikus aranyér tervezett műtéti kezelésének eredményeivel összehasonlítva anémiás betegeknél.

5. Alacsony (89 g/l alatti) hemoglobin-értékkel rendelkező betegeknél késleltetett hemorrhoidectomiák, valamint sürgősségi beavatkozások 110 g/l-hez közeli hemoglobinszint esetén is magas százalékos posztoperatív a gyulladással és a varratok átvágásával kapcsolatos szövődmények, a seb hosszú távú gyógyulása és ennek eredményeként durva hegek kialakulása.

Következtetés

Az aranyér vérzéssel és anémiával járó kezeléseaz anémiás szindróma átfogó felmérésén, a vérveszteség súlyosságán és a feltárt rendellenességek korrekcióján, beleértve a minimálisan invazív módszerek alkalmazását is, lehetővé teszi a helyes megválasztását. a radikális hemorrhoidectomia időzítése, valamint a műtét olyan körülmények között történő elvégzése, amelyek közel állnak a tervezett komplikációmentes beavatkozásokhoz.

Következő

Olvassa el tovabba: