Antibiotikumok a makrolidok csoportjából

Előző

A makrolid antibiotikumok olyan antibakteriális szerek, amelyeket a modern orvosi gyakorlatban széles körben használnak fertőző betegségek kezelésére. Ez a gyógyszercsoport a legkevésbé toxikus antibiotikumok közé tartozik, amelyek nem rendelkeznek olyan kifejezett mellékhatásokkal, mint más antibakteriális gyógyszerek.

Tartalom

  • Általános tulajdonságok és alkalmazások
  • A gyógyszerek osztályozása és elnevezése
  • Mellékhatások

Vissza a tartalomjegyzékhez

Általános tulajdonságok és alkalmazások

antibiotikumok
A makrolid csoportba tartozó antibiotikumok széles spektrumú antimikrobiális hatást fejtenek ki. Ezeknek a gyógyszereknek a hatása elsősorban olyan káros mikroorganizmusok ellen irányul, mint a streptococcusok és a staphylococcusok. Hatékonyan képesek elpusztítani a parazita mikroorganizmusokat is: chlamydia, mycoplasma, legionella.

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a makrolidok tartós posztantibiotikus hatást fejtenek ki, azaz a bevételt követően hosszú ideig elnyomják a bakteriális mikroorganizmusok létfontosságú aktivitását. Ezenkívül az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek nem antibakteriális aktivitással rendelkeznek, amely gyulladáscsökkentő és prokinetikus hatás formájában fejeződik ki (a gyomor-bél traktus motilitásának stimulálása).

Leggyakrabban a makrolid antibiotikumokat a következő betegségek kezelésére használják:

  • légúti fertőzések (szamárköhögés, diftéria, arcüreggyulladás, mandulagyulladás, krónikus hörghurut súlyosbodása);
  • bőr- és lágyrészfertőzések (furunculosis, folliculitis);
  • a szájüreg bakteriális fertőzései (periodontitis, periostitis);
  • szexuális úton terjedő fertőzések (klamidia, szifilisz);
  • gastroenteritis;
  • az urogenitális traktus fertőzései;
  • az akne súlyos formái.

Ezenkívül a makrolid csoportba tartozó antibiotikumok is használhatókfertőző betegségek megelőzése a reumatológiai és fogorvosi rendelőkben. Egyes műtétek utáni posztoperatív fertőzések megelőzésére is használják őket.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A gyógyszerek osztályozása és elnevezése

makrolid
A makrolid antibiotikumok kémiai szerkezete és előállítási módja szerint osztályozhatók. A kémiai szerkezettől függően a makrolidokat a következőkre osztják:

  • 14 tagú (eritromicin, klaritromicin, roxitromicin, oleandomicin, diritromicin);
  • 15 tagú (azitromicin);
  • 16 tagú (spiramicin, midekamicin, josamicin).

Ez a besorolás a gyógyszerek biztonságosságának értékeléséhez szükséges, ami nagymértékben függ kémiai szerkezetük sajátosságaitól. Például a 14 tagú makrolidok serkentő hatást fejtenek ki a gyomor-bél traktus motilitására, ami különféle bélrendszeri rendellenességeket válthat ki. A 15 és 16 tagú makrolidok is okozhatják ezt a nem kívánt hatást, de ez sokkal kevésbé kifejezett.

Az előállítás módjától függően a makrolidok csoportjába tartozó gyógyszereket természetes és szintetikusra osztják. A természetes antibakteriális szerek listája az eritromicint, a midekamicint, az oleandomicint, a spiramicint, a josamicint tartalmazza. A félszintetikus gyógyszerek közé tartozik a klaritromicin, az azitromicin, a roxitromicin.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mellékhatások

A makrolidok csoportjába tartozó antibiotikumok az egyik legbiztonságosabb antibakteriális szerek közé tartoznak. Viszonylag alacsony toxicitásúak, nincs kifejezett hatásuk a szervezet immunrendszerére, és a betegek jól tolerálják őket. Más csoportok antibiotikumaihoz képest a makrolidok ritkán okoznak allergiás reakciókat. Jelenleg széles körben használják újszülöttek, gyermekek és terhes nők fertőző betegségeinek kezelésérenői betegek

Ugyanakkor az ilyen típusú antimikrobiális gyógyszerek számos nemkívánatos hatást okozhatnak:

  • gyomor-bélrendszeri rendellenességek (hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom);
  • a súlyos szívbetegségek fokozott kockázata;
  • nyomáscsökkentés;
  • májműködési zavar (kolesztatikus hepatitis);
  • visszafordítható halláskárosodás;
  • allergiás reakciók.

A makrolidok közül a roxitromicin a legjobb toleranciával rendelkezik. Ezt követi az azitromicin, majd a spiramicin és a klaritromicin, majd az eritromicin. Ami a használat ellenjavallatát illeti, azokat egyedileg határozzák meg, a betegség lefolyásának típusától és jellemzőitől, a beteg állapotától és a gyógyszer felszabadulási formájától függően.

Egyes makrolid antibiotikumok nem alkalmazhatók gyermekek, terhes és szoptató nők, valamint súlyos májműködési zavarban szenvedő betegek kezelésére.

Az ebbe a csoportba tartozó egyéb gyógyszerek felírhatók idős betegeknek, újszülötteknek, kisgyermekeknek és nőknek terhesség és szoptatás ideje alatt. Ez a kinevezés azonban csak szigorú jelzések megléte esetén megengedett, és gondos orvosi ellenőrzést igényel a kezelés teljes időtartama alatt.

Következő

Olvassa el tovabba: