A kamrai lebegés következményeiez az állapot és hogyan kell kezelni

Tartalom

Hogyan alakul ki a kamrai lebegés?
Milyen okok válthatják ki a libbenést?
Ischaemiás betegség
Hipertrófiás kardiomiopátia
Kitágult kardiomiopátia
A jobb kamra diszpláziája
Szívbillentyű betegség
Milyen tünetek utalnak a kamrai lebegésre?
Tünetek
Szövődmények kialakulása
Milyen sürgősségi ellátást kell végezni?

A kamrai lebegés az aritmia megnyilvánulásának egyik változata, amelyben a hatékony hemodinamika megszűnik. Vagyis a szervezet fő szervének kamráinak fokozott (több mint 250-300 összehúzódás 1 perc alatt) aktivitásáról van szó, amely a véráramlás leállásával jár együtt. A ritmus ezen patológiája leggyakrabban (akár 80%) válik az aritmia miatti hirtelen halál bűnösévé.

Hogyan alakul ki a kamrai lebegés (osztályozás)?

A szív funkcionális működésének meghibásodásával járó roham kezdete után és annak teljes leállásáig, az úgynevezett klinikai halálig, a kamrai lebegés négy szakaszon megy keresztül.

Klinikailag a lebegés két formáját szokás megkülönböztetni:

Rohamokban fellépő.

Állandó.

A megnyilvánulás paroxizmális formájában a relapszusok 24 órán belül többször megismételhetők.

Etiológia vagy mik a kamrai lebegés okai?

A kamrai lebegés folyamata esetén a rendszeres aktivitás megjelenése megmarad, ugyanakkor a szív hemodinamikailag nem hatékony. Az ilyen állapot (szövődmény) alapvetően egy fennálló patológiából adódó ritmuszavar tünete vagy következménye. Leggyakrabban az ilyen patológiák a következő betegségek.

Ischaemiás betegség

A koszorúér véráramlásának megsértéseA szívkoszorúér-betegségnek (ischaemia) nevezik a szívkoszorúér-betegséget (ischaemia). A betegség súlyosbodásával a koszorúér-véráramlás jelentős megsértése szívizominfarktust von maga után, amely során a kamrák csapkodását észlelik. A klinikai elhalálozás a patológia ilyen fejlődésével az esetek 45% -ában fordul elő, és a súlyos szívinfarktus kezdetét követő első 12 órában fordul elő.

Tágult kardiomiopátia

A szívizom betegsége, a kitágult kardiomiopátia a szívszövetek megnyúlása és az üregek növekedése, amely nem jár együtt a falak megvastagodásával. Az exacerbáció (szívmegállás) időben történő kórházi kezelésének csak az esetek 10% -ában van pozitív eredmény. A hemodinamikai rendellenességek miatti aritmiás halálozás a dilatatív kardiomiopátiában szenvedők 50%-ánál fordul elő.

Hipertrófiás cardiaomyopathia

A hipertrófiás kardiomiopátiának nevezett kórkép autoszomális domináns betegség, és a bal kamra falának megvastagodása jellemzi (ez a hipertrófia néha a jobb kamrát is érinti). Az orvosok egyre gyakrabban társítják ezt a betegséget a gének mutációival. Leggyakrabban a hipertrófiás kardiomiopátiában a kamrai lebegés okozta halálozás fiatal korban fordul elő aktív fizikai erőfeszítés során. Idős embereknél a klinikai halál kockázata sokkal alacsonyabb. Gyakran az ilyen rendellenességek előfutára a sinus tachycardia az adrenalin felszabadulásával kombinálva.

A jobb kamra diszpláziája

A dysplasia, vagy ahogyan arrhythmogén kardiomiopátiának is nevezik, egy genetikai betegség, amely "öröklődik". A patológia patogenezise a szívizom izomszövetének zonális helyettesítése (hipokinézia)rostos-zsírszövet. Ritka esetekben (egy ilyen betegség elszigetelt), az aritmia (kamrai lebegés) oka, a legtöbb beteg monomorf kamrai tachycardia miatt hal meg.

Szívbillentyűk betegségei

Szerzett hibák. Ha a szív működését fertőző károsodás, túlterhelés, gyulladás, autoimmun reakciók zavarják, szívbillentyű-betegséget diagnosztizálnak. Ilyen hibák esetén a szívizom hipertrófiája figyelhető meg. A kamrai lebegés és a klinikai halál oka gyakran az aorta szájának szűkülete, amelyet a bal kamra feltöltődésének és vér kilökődésének éles romlása okoz.

Mitrális prolapsus. A mitrális billentyű funkcionális munkájának megsértése a kontraktilis funkció romlásával és a vér aortába történő kilökődésével. A működési zavarokat általában a szívizom élettani tulajdonságainak megsértése okozza.

Milyen tünetek utalnak a kamrai lebegésre?

A szív közvetlen működésének (vérszivattyúzás) zavara esetén a véráramlás leáll, a kamrák fibrillációja, csapkodása lép fel. Eleinte a lebegés paroxizmusai kissé lerövidülnek. A kardiogramon nagy amplitúdója van. Ezt követően a szívizom gyors, kaotikus összehúzódásai jelennek meg. Összehúzódó mozgások ritkábban fordulnak elő, az amplitúdó csökken a kardiogramon, az emberi motor aktivitása elhalványul. A roham legfeljebb öt percig tart, majd klinikai halál következik be. Nagyon ritka (kivételes) esetekben a sinus ritmus önmagában, külső segítség nélkül helyreáll.

Tünetek

Diffúz cianózis (kék bőr) alakul ki, a pulzálás leáll a nagy artériákban, leáll a légzés. A támadás kezdetétől számított első percben a pupillák kitágulnak, és nem reagálnak az erős fényre. A személy eszméletlenállapot, görcsök jelenhetnek meg az egész testben, ellenőrizetlen vizelés, székletürítés. Ha öt percen belül nem sikerült "beindítani" a szívet és helyreállítani a szinuszritmust, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be minden szervben és a központi idegrendszerben, az ember meghal.

Lehetséges szövődmények

A betegség további fejlődése és a szövődmények jelenléte a támadás során nyújtott orvosi segítségtől és az időben nyújtott újraélesztéstől függ. Időben történő segítséggel a túlélés 70%.

Külső sérülések– eszméletlen esés következtében fellépő hematómák, valamint esetleges bordatörés az újraélesztés során.

A szív- és érrendszer oldaláról– globális szívizom ischaemia. Ha a beteg koszorúér-keringése javul, akkor a posztreanimációs időszakban gyakran előfordulhatnak különböző formájú aritmiák.

Tüdőszövődmények– aspirációs tüdőgyulladás.

Neurológia (anoxiás encephalopathia)- görcsös szindróma lép fel, esetleg kómába esik, egészen a decorticationig. Ha a beteg legfeljebb 74 órán át kómában marad, nagyon nagy az eszméletvesztés lehetősége és zavarok nélkül. Ennek az időnek a lejárta után senki sem tud garanciát adni a túlélésre és a normális (működő) agyi funkciók létrejöttére.

Mi legyen a sürgősségi segély (kezelés) támadás esetén?

Egy személy megmentéséhez az első négy percben vészhelyzeti intézkedéseket kell végrehajtani. Ha a betegnek nincs pulzusa a fő (carotis) artérián (a combcsontot is ellenőrizni kell), a következő intézkedésekre van szükség:

1. Ha roham lépett fel, és mentőautó is úton van, precardialis sokkot kell végezni.

Ezután zárt szívmasszázs és mesterséges lélegeztetés. Az ilyen műveleteket a véráramlás szinten tartása érdekében hajtják végreelegendő a hipoxia megelőzéséhez és a létfontosságú szervek oxigénellátásának biztosításához. 2. A speciális orvosi újraélesztés az aktuális defibrillációt és a mesterséges lélegeztető készülék használatát foglalja magában. 3. Ugyanakkor, amikor a szív "beindítására" tesznek kísérletet, intravénás oldatokat kell beadni, amelyek stimulálják a szív- és érrendszer fő funkcióit:

adrenalin;
magnézium szulfát;
atropin;
szódabikarbóna;
novokainamid;
amiodaron;
lidokain

4. Sikeres újraélesztés esetén a beteget intenzív osztályra és intenzív osztályra szállítják. Az újraélesztés utáni időszakban használja:

gyógyszerek a disszeminált véralvadási szindróma normalizálására;
lidokain, amely profilaktikusan működik az aritmia ellen;
a gyógyszerek minimalizálják az agy működésének zavarait.

5. A biológiai halált azután nyilvánítják ki, hogy az újraélesztés 30 percen keresztül sikertelen volt.

Meg kell jegyezni, hogy a roham kialakulása során az első percben végrehajtott elektromos impulzus-stimuláció a betegek 82% -ánál helyreállítja a szívet. Ha 3-4 percig sürgősségi segélyt nyújtottak (előtte nem észleltek elsősegélynyújtást zárt szívmasszázs és mesterséges lélegeztetés formájában), akkor a főszerv elszigetelt esetekben "beindul".

Az állapot stabilizálása után az orvos eldönti, hogy melyik terápiamód szükséges. Nagyon gyakran kardioverter-defibrillátort használnak a kamrai lebegés megszüntetésére. A mellkasba ültetik be. Ennek a stimulátornak köszönhetően a szinuszritmus mesterségesen helyreáll bármilyen veszély esetén. Terápiaként kétkamrás pacemaker beültetését is alkalmazzák.

Következő